1 / 16

Az alvásról az időmérleg tükrében Néhány társadalmi faktor hatása

Az alvásról az időmérleg tükrében Néhány társadalmi faktor hatása. Kovács Benedek KSH, Tájékoztatási főosztály, Elemző osztály. Miért pont az alvás?. Az alvás alapvető fontosságú a testi és lelki egészség, társadalmi viszonyaink szempontjából (Kripke et al. 2002, Metlaine et al 2005).

truong
Download Presentation

Az alvásról az időmérleg tükrében Néhány társadalmi faktor hatása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az alvásról az időmérleg tükrébenNéhány társadalmi faktor hatása Kovács Benedek KSH, Tájékoztatási főosztály, Elemző osztály

  2. Miért pont az alvás? • Az alvás alapvető fontosságú a testi és lelki egészség,társadalmi viszonyaink szempontjából (Kripke et al. 2002, Metlaine et al 2005). • Így szintén meghatározó a munkahelyi produktivitásban (Hale 2005, Metlaine et al. 2005). • Életünk egyharmadát alvással töltjük.

  3. Milyen a jó alvás? • Az alvás hossza: sem a túl sok (> 8 óra) sem a túl kevés (<7 óra) alvás nem kedvez az testi és lelki egészségnek (Hurst 2008). • Az alvás hossza mellett a minősége is meghatározó. Pl. álmatlanság (Leger et al. 2000). • A rossz alvás okai között szintén lehetnek társadalmi faktorok: pl. a nem megfelelő munkakörülmények (Metlaine et al. 2005).

  4. Mérhetőség: • Míg az alváshossz az időmérleg felvételekkel jól vizsgálható, addig a minősége kevéssé. • Leginkább az alvás megszakítottságát(Burgard 2011) lehet megragadni. • Újabban vannak törekvések, hogy a tevékenység megnevezése mellett a naplóban rögzítsük annak szubjektív minősítését is (Ricroch 2011). • Az időmérleg felvétel túlbecsüli az alvás hosszát az orvosi-biológiai mérésekhez képest (Dinges 2005).

  5. Alvással töltött idő Európában 20-74 éves népesség, 2000 körüli TUS felvételek

  6. Előzmények, eddigi kutatások • Az alvás hossza alapvetően biológiailag meghatározott, azonban társadalmi faktorok hatása kimutatható. • Biddle és Hamermesh (1990) vizsgálta a munkára és az alvásra fordított idő kapcsolatát: a magasabb jövedelem a férfiak esetében rövidebb alvással jár együtt. • Az iskolai végzettség, jövedelem negatív kapcsolatát az alvással később mások is vizsgálták (pl. Szalontai 2006). • Két magyarázatcsoportot tudok elkülöníteni: a „csereelmélet” és a „strukturalista” elméletet.

  7. Elméleti háttér

  8. Felhasznált adatok • Időmérleg felvétel 2009-2010 • Adatgyűjtés módszere: személyi kérdőív, háztartási kérdőív, időmérleg napló:

  9. Módszer • Alvásátlagok összehasonlítása különböző demográfiai, társadalmi csoportokban • OLS és robusztus regresszió a 25-64 éves almintán, 2 személy, akik nem töltöttek alvással időt kizárva(N=5449) • Függőváltozó: alvásra fordított idő napi átlaga (ún. „A” mutató) percben az időmérleg-napló adatok alapján (ön-beszámoló) • Magyarázó változók: kor, kor-négyzet, nem, családi állapot, 7 év alatti gyermek jelenléte, tartós betegség jelenléte, iskolázottság, munkaerő-piaci jelenlét, lakásminőség

  10. Leíró eredmények

  11. Keveset, középesen sokat és sokat alvók iskolai végzettség szerint

  12. Keveset, középesen sokat és sokat alvók iskolai végzettség szerint

  13. Regressziós modellek eredménye Szignifikancia jelölések: ***p<0.001, **p<0.01, *p<0.05, . p<0.10

  14. A 3. regressziós modell eredménye nemenként Szignifikancia jelölések: ***p<0.001, **p<0.01, *p<0.05, . p<0.10

  15. Összefoglalás • Az életkor mentén az alvásra fordított idő U alakú (mind a kor, mind a kor-négyzet szignifikáns volt. • A legfontosabb faktorok az életkor, a munka (dolgozik-e) és az iskolai végzettség. Utóbbi kettő a csereelméleti hipotézist támasztja alá. • A két nem között némileg különböző mechanizmusok működnek. A férfiaknál erősebb a cserelméleti modell (a munka mellett az iskolai végzettség), nőknél viszont belép a 7 évesnél fiatalabb gyermek jelenlétének a hatása, ami tekinthető strukturalista (azaz cselekvéskorlátozó) faktornak. A tartós betegség, ami szintén szignifikáns volt, nemi bontásban azonban csak a férfiak esetében.

  16. Köszönöm a figyelmet!

More Related