A nyelvelsajátítás

1. A nyelvelsajátítás

2. A nyelv az élőlények közül egyedül az emberi fajra jellemző. • Vajon velünk született készségről van szó vagy a szocializáció során elsajátított tudásról? • Hogyan kerül az agyba (a tudatba) a nyelv? • Mi történik azokkal a gyerkekkel, akik nyelvi hatás nélkül nőnek fel?

3. A válasz nehézségei: • olyan kísérletre lenne szükség, amely napjainkban etikailag elfogadhatatlan • a szórványos eseteken alapuló megfigyelések nem vizsgálhatóak a tudomány módszereivel • vad gyerek vagy „farkasgyerekek” (feral child): Vad gyerek vagy állatok által felnevelt gyerek egy olyan gyerek, aki nagyon fiatal korában kiszakadva az emberi közösségből, anélkül él, hogy megtapasztalná a szülők, a társadalom gondoskodását, megtanulná az emberi viselkedést, nyelvet, kultúrát. • fiktív • valós

4. A legkorábbi pszicholingvisztikai kísérletek Feltételezés: Ha a gyereket kitaszítják a társadalomból, és ezzel megfosztják minden nyelvi tapasztalattól, akkor a gyerek magától valamely isteni nyelven fog megszólalni. • Kr. e. 7. században I. Pszammetik egyiptomi fáraó két gyereket választott el az anyjától, és egy hegyi kunyhóba zárta őket. Az egyetlen ember, akivel érintkezhettek, egy szolga volt, aki élelmet vitt nekik, és akinek megtiltották, hogy megszólaljon. A fáraó kíváncsisága a világ ősi, eredeti nyelve iránt állítólag két év múlva kielégült, amikor a gyerekek frígiai nyelven azt mondták, hogy bekosz „kenyér”, feltehetően a kecskék hangját utánozva. • II. Frigyes német-római császárnak is volt egy hasonló kísérlete a 13. században, de abból nem sült ki semmi, ugyanis a gyerekek meghaltak, mielőtt mondhattak volna bármit is. • A 16. században IV. Jakab skót király akarta bizonyítani országának ősi eredetét egy hasonló kísérlettel. Két gyereket száműzött a vadonba, és később roppant elégedettséggel konstatálta, hogy a gyerekek folyékonyan beszélnek héberül. A héber volt az első ember, Ádám nyelve, így sikerült bebizonyítani népe bibliai származását.

5. Maugli 1894: Megjelenik Joseph Rudyard Kipling „A dzsungel könyve” c. regénye

6. Tarzan • 1918 1912: Megjelenik Edgar Rice Burroughs regénye • 1999 • 1932–1948

7. Az irodalmi példák tanulságai: • a talált szereplő vagy betagozódik a társadalomba, és annak teljes értékű tagja lesz; • az emberi társadalom megismerését követő saját, szuverén döntése alapján visszatér a természetbe, ahonnan származik.

8. Hany Istók, a lápi fiú • 1749 márciusában a kapuvári halászok a hansági Király-tó egyik mocsaras részén egy 8–10 év körüli fiút fogtak el. • A beszédképtelen, teljesen vad gyermek a korabeli leírások szerint tökéletesen alkalmazkodott a lápi léthez. Füvet, nyers halat és békát evett, úgy úszott a vízben mint egy hal, s ujjai közt úszóhártyák voltak. • A fiút ezután az Eszterházyak kastélyába vitték, és a várnagy gondjaira bízták. A kastélyban a hagyomány szerint egyetlen védelmezője volt, a várnagy Juliska nevű leánya, aki sokszor megvédte. • Juliska 1751 körül férjhez ment, Istók kedveskedni akart pártfogójának, s egy tál békát öntött a lakodalmas asztalra. Ekkor ismét megverték, s másnap megszökött. Ezúttal nem tudták elfogni. Évekkel később halászok ismét látták a mocsárban, de víz alá bukott, s többé nem mutatkozott. Hany Istók alakja Jókai „A névtelen vár” c. regényében

9. Hany Istók állítólagos fényképe Kapuvár turisztikai emblémája Beszélni nem tudott, nem is lehetett megtanítani, csupán állati hangokat adott ki magából.

10. Kaspar Hauser, a hercegaspiráns1812–1833 • 1828. május 28-án, egy járni és beszélni alig tudó, ifjút találtak Nürnberg egyik mellékutcájában a kezében egy névtelen levéllel, melyen a születési dátuma állt. • Szókincse mindössze néhány szóból állt, bajor tájszólásban, erőfeszítéssel, dadogva próbált beszélni. Később kiderült, hogy a mozgás, a járás nagy nehézséget okoz neki. • Hihetetlen gyorsasággal megtanult beszélni, és így képessé vált arra, hogy életének eseményeit megfogalmazza. • Elmondása szerint fogva tartották, nem beszéltek hozzá, nem mozoghatott, és fényt is alig látott, enni-inni adtak neki. • Szabadulása előtt valaki elárulta a nevét. • Állítólagosan a badeni hercegi pár gyermeke volt, akit elraboltak csecsemő korában, s helyébe egy halott gyermeket tettek. • Kétszer próbálták meggyilkolni, második alkalommal belehalt sérüléseibe. Hihetetlen gyorsasággal megtanult beszélni, és így képessé vált arra, hogy életének eseményeit megfogalmazza.

11. Az ifjú Kaspar történetében elgondolkodtató és kétségeket ébresztő momentumok: A lerongyolódott, testi-lelki roncs, 16 éves fiatalember feltűnően rövid idő alatt vált tökéletes társasági lénnyé, aki nem csupán beszélni tanult meg, de mind a mozgás-koordinációja, mind az értelmi és szociális képességei tökéletesen kifejlődtek.

12. Victor, az aveyron-i vad gyermek • 1800 januárjának egyik reggelén látta meg egy francia paraszt, amint zöldséget lopott a földjéről. • Kétszer megszökött, később azonban újra felbukkant emberi települések közelében ételt keresvén, így harmadszor is elkapták, és ezúttal nem volt visszaút a vadonba. • Jellemzése: állatias viselkedés nem reagált az emberi hangra nem fázott ruha nélkül nem érdeklődött az emberek iránt ha a fülébe ordítottak, nem reagált, de egy apró állat neszezését nagy távolságból is meghallotta a szükségét pedig ott és akkor végezte, amikor rájött.

13. Francia doktorok és tudósok társasága süketnémának és retardáltnak minősítette, a siketek párizsi intézetébe kerül. • Jean Itard doktor magához vette a fiút. Hosszú időn keresztül próbálta tanítani, nem csak szavakra, hanem a társadalom szokásaira is. • A legenda szerint Dr. Itard egyszer elvitte Madame Recamier egy fogadására, mivel azt feltételezték, hogy a hölgy szépsége biztosan még egy vademberre is hatással lesz. Victor teljesen figyelmen kívül hagyta a díszes társaságot, és leginkább azzal volt elfoglalva, hogy minél több ételt tömjön magába és a zsebeibe. Jean Itard Victor soha nem tanult meg pár szónál többet, és nem sikerült elsajátítania az illemszabályokat sem.

14. Amala (†1921) és Kamala (†1929), az indiai „vad” testvérpár • 1920-ban Joseph Singh, egy észak-indiai misszionárius elhatározta, hogy utánajár a falusiak által terjesztett rémhírnek, miszerint két ijesztő szellemalak járja a bengáli dzsungelt, és tartja rettegésben az embereket. Singh egy farkas falkát látott közeledni éjszaka az erdőben, majd megpillantotta velük a szellemalakokat is: a kezük, lábuk, testük ember alakú volt, de négy lábon szaladtak, és a szemük világított a sötétben. Miután elfogták őket, kiderült, hogy két kislányról van szó, akiket valószínűleg elraboltak a farkasok, és kölykeikkel együtt neveltek. • A kisebbik 3 éves volt ekkor, ő kapta az Amala nevet, a nagyobbik, aki 5 éves volt, pedig Kamala lett. • Jellemzésük: a ruhát letépték magukról, csak nyers húst voltak hajlandók enni, és a földön aludtak összetekeredve. A látásuk és a hallásuk rendkívül éles volt, de az emberi hangokra és érzelmekre egyáltalán nem reagáltak, ahogy ők sem tudtak kifejezni semmilyen érzelmet. • Singh megpróbálta őket tanítani: kevés sikerrel. • Hosszas gyakorlás után KAmal képes volt egy kicsit két lábon járni. • Kamala az első három évben körülbelül egy tucat szót tanult meg, aztán a további évek során szótára 40 szavasra bővült. Összehasonlításképpen: egy tipikus fejlődésű kétéves gyerek egy hét alatt tanul meg 40 szót... • Egyes kutatók szerint csupán veleszületett genetikai betegségről (Rett-szindróma) van szó. Kamala az első három évben körülbelül egy tucat szót tanult meg, aztán a további évek során szótára 40 szavasra bővült.

15. Genie1957– • 1970. Los Angeles • 14 és 20 hónapos kora között látta egy orvos, aki szerint kissé visszamaradt a fejlődésben, és enyhén retardált • Az apja mindent megtett azért, hogy „megvédje” a gyermeket. megtiltotta a beszédet Genie-t bezárta a gyerekszobába nappal a bilire, éjszakára pedig a kiságyhoz kötözte minden kommunikációs kísérletért bántalmazta és megfélemlítette • A gyermek 13. életévében az anya megszökött otthonról a kislány majdnem teljesen süketnéma volt 20 szavas szókinccsel rendelkezett állatiasan viselkedett a testi fejlettsége nem haladta meg egy 6–7 évesét • 4 évig állt a média és a tudósok érdeklődésének kereszttüzébe • számtalan nevelő- és szociális otthon után az édesanyjánál talált menedékre • Soha nem tanult meg rendesen beszélni, de jelelni igen – szociális készségei pedig elsősorban az általa ismert személyek között működtek. Megtanult mosolyogni, és ha nyelvi eszközökkel nem sikerült, rajzokkal fejezte ki magát. • Genie jelenleg egy közelebbről meg nem határozott dél-kaliforniai nevelőotthonban él. Életéről 2001-ben készítettek filmet.

16. Genie soha nem tanult meg rendesen beszélni, de jelelni igen. Megtanult mosolyogni, és ha nyelvi eszközökkel nem sikerült, rajzokkal fejezte ki magát.

17. Hasonlóságok a vad gyerekek között • Egyikük sem tudott tökéletesen megtanulni beszélni, csupán néhány szó produkálására voltak képesek. • Bár többükre ráfogták, hogy süketek, ezt megcáfolta az a tény, hogy a legkisebb vadonban megszokott zajra is rendkívül érzékenyen reagáltak, de az emberi hang hidegen hagyta őket. • Nem csak az emberi beszédet kell a gyereknek elsajátítania, hanem a két lábon járást és az érzelmek kinyilvánítását és megértését is. • Úgy tűnt, mintha nem működött volna a memóriájuk, és nem lett volna öntudatuk. A gondolataik abszolút csak jelenre korlátozódtak.

18. A nyelvelsajátítás elméletei • Az empirista felfogás John Locke (1632–1704) Születéskor nincs semmi olyan a tudatunkban, amit ismeretnek nevezhetnénk, minden az érzékszervi tapasztalás eredménye. Az újszülött agya üres lap. A gyermek a környezeti ingerek hatására sajátítja el a nyelvet. John Locke

19. A racionalista felfogás Képviselői: Platón, Descartes, Piaget Az alapismeret az emberrel veleszületett, a tapasztalás csupán feléleszti ezt az ismeretet. A tapasztalás nem nyújt ismeretet, csak aktiválja az agyban elraktározottakat. A gyermek a nyelvre vonatkozó ideákkal születik, és mintegy „konstruálja”, létrehozza a nyelvet. A tudat valamiféle „nem elkülönített sémákat” tartalmaz, melyekből a tapasztalás (viselkedésformák) révén fejlődik ki az intelligencia, majd a nyelvi fejlődéshez szükséges ismeret. (Piaget) Jean Piaget

20. A generatív modell Képviselője: Noam Chomsky A nyelvelsajátítás velünk született, előprogramozott tényező. Az alapismeretek bizonyos formái léteznek az emberi tudatban, a nyelvvel kapcsolatos ideák is velünk születettek, azaz univerzálisak. univerzális grammatika + tapasztalás Nyelvelsajáttási szerkezet (LAD) Biológiai előprogramozottság A gyermek szabályokat sajátít el a tapasztaláskor. Alapkategóriája a mondat (nem a szó). Noam Chomsky

21. A kritikus periódus fogalma • Eric Heinz Lenneberg (1967) • lateralizáció: születéskor az agyunk két féltekéje között még nincsenek tökéletesen elosztva az agyi funkciók, hanem a gyerekkor során zajlik le. • a kritikus periódus lezárulta előtti agyféltekék rugalmasak egy gyereknél • agyi sérülés esetén az egyik félteke még át tud venni funkciókat a másiktól • a lateralizáció folyamata 2 és 5 éves kor között viszonylag gyorsan zajlik, majd lelassul, és a pubertás korra befejeződik • bizonyos nyelvi eseményeknek, ingereknek is be kell következniük a nyelvelsajátításhoz. Ha a gyerek nem jut elég nyelvi ingerhez, akkor később már egyáltalán nem fog tudni megtanulni egyetlen nyelvet sem Eric Lenneberg

22. Korlátok és sorompók • A kutatások – amelyben a farkasgyerekek szolgáltak fő tanulságul – fényt derítettek arra, hogy a nyelvtudás épp olyan képesség, mint pl. a látás: ha az agyat egy bizonyos életkorig nem érik nyelvi ingerek, a későbbiekben nem lesz rájuk fogékony. • Első biológiai sorompó: Ha az agyat 6–7 éves korig nem éri nyelvi inger, és ha az illető nem hallott emberi beszédet vagy nyelvet, a továbbiakban nem is lesz képes annak elsajátítására. (Victor 11, Genie 12 évesen már nem tanult meg beszélni.) • Második biológiai sorompó: lezárulásának időpontja a 10–13. életév. Ha ekkorra az agyat nem éri idegen nyelvi behatás, az illető csak nagy fáradság árán és akcentussal sajátít el idegen nyelveket. A biológiai sorompó ugyanis a beszédszervek hajlékonyságával is összefügg.

23. Beszédszervek hajlékonysága: mennyire vagyunk képesek arra, hogy más nyelvek beszédhangjait, dallamát, ritmusát utánozni és produkálni tudjuk. • A csecsemőknél ez a rendszer teljesen üres: egy kisbaba elméletileg a világ összes beszédhangját ki tudja ejteni • Az anyanyelv elsajátítása után azonban a rendszer „beáll”, és csak 10–13 éves korig marad rugalmas, onnantól az anyanyelvünk hangjaiból, dallamaiból, artikulációs bázisából dolgozunk, amikor idegen nyelven beszélünk. • akcentus

24. Köszönöm a figyelmüket!