Életminőség

1. Életminőség

2. Mi az emberi fejlődés célja? • Legfontosabb cél: boldogság, „egész”-ség • A felvilágosodás eszméinek hatására a tudományos, gazdasági fejlődés lett a cél • feltételezték, hogy a fokozódó "jólét" a "jól-lét", well-being jelentős javulásával fog együtt járni • A nemzetgazdaság egy bizonyos jóléti szintjéig valóban javult az emberek "jól-léte", • afölött már egyáltalán nem javul sem az elégedettség, sem a jól-lét

3. A fejlődési paradoxon: • Miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban, • az emberek nem érzik jobban magukat, • a mentális, pszichés eredetű zavarok aránya egyre nő • Juhász Pál: TSz neurózis • Afrikai vizsgálatok

4. Az evolúciós pszichológia magyarázata: • az emberiség genetikailag évezredeken át a vadászó-halászó, illetve földműves életformához alkalmazkodott, • génjeink nehezen tudnak megbirkózni az igen gyors, elsősorban pszichológiai válaszokat igénylő kihívásokkal. • Teljes életforma váltás: • a korai anya-gyermek kapcsolat megváltozása, • a lakóhelyi és munkahelyi környezet urbanizálódása, • a nagycsalád értékátadó szerepének gyengülése, • a tömegtájékoztatás norma és értékközvetítő szerepének előtérbe kerülése. • Következmények: a magányosan szorongó, manipulálható, „fogyasztói” embertípus gyakorivá válása

5. Mi kellene legyen a fejlődés célja? • a fejlődés központjában az emberi psziché erősségeinek, az érett személyiség támogatásának kellene állnia • „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztói érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei • ez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések)

6. A modern világ személyiség paradoxona: • A verseny, a valóban soha nem látott gazdasági fejlődés • a "fogyasztói" embertípus nagyipari előállításának kedvez • Modern paradoxon, hogy az érett személyiség nem ideális fogyasztó, • az ideális fogyasztó a kapcsolataitól, céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember, aki a legkönnyebben manipulálható.

7. A fogyasztói embertípus jellemzői: • Alapvető célja a fogyasztás maximalizálása: jobb kocsira, jobb partnerre cserélni a meguntat, az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké válnak • Következmény: • társadalmi-kulturális azonosságtudat hiánya, • állandó rivalizálás, • a közös erkölcsi elvek semmibevétele (anómia), • a másik legyőzése érdekében minden eszköz megengedhető, • ellenségesség önrontó körei

8. A fogyasztói boldogság ideál: • Fogyasztói társadalom: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma, • „Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége • bevásárlóközpontok, mint a kikapcsolódás forrása, drog, valóságshow, virtuális valóság • mivel nem belső tartás, életcélok az alapvetőek, állandó elégedetlenség, lemaradás érzés, • veszélyeztetése szorongást, negatív érzelmi állapotot vált ki, • manipulálható tömeg- rivalizáló manipulátorok világa

9. Következmények: a lelki egészség zavarai, civilizációs megbetegedések A WHO vizsgálatai alapján A 15-től 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések járulnak hozzá legnagyobb mértékben a betegségek és halálozás okozta évveszteséghez 2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés (a szív- és érrendszeri betegségek után) a modern világ legfőbb gyilkosai az un. civilizációs megbetegedések, amelyekben a magatartási, mentális tényezők szerepe alapvető Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, Central-Eastern-European representative)

10. Az érett személyiség jellemzői: • Az emberi létezés alapvető funkcióinak gyakorlása: értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez az egészséggel kapcsolatos életminőséggel is igen szoros kapcsolatban van • az élet alapvető célja az „eudaimonia” Aristoteles- az erények lehető legteljesebb gyakorlása, ez különböztet meg az állatoktól • A pozitív életminőség – boldogság - nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem önindította, belső aktivitást

11. A jól-lét átlagértéke a magyar megyékben: 1. ábra

12. Az önindította, belső aktivitás, életcélok alapvető jelentősége: • Az unalom, a belő üresség érzete, az önindított cselekvés motivációjának hiánya a fogyasztói típus legfőbb jellemzője • Grastyán Endre MTA székfoglalója: • a játék alapvető jelentősége az agy, a személyiség fejlődésében • A játék fontossága- kreativitás, életcélok • hiánya: szorongás, depresszió, önkárosító magatartásformák

13. Önkárosító magatartásformák: • motivációs szükségleteket elégít ki, a motivációs hátteret kell megcéloznunk. • A legfontosabb pszichológiai háttértényezők: • - a szorongás, depresszió öngyógyítása • - unalom, a belső üresség oldása, • - a gyenge önazonossággal rendelkező emberek számára a csoporthoz tartozás élménye • - kamaszkorban az újszerűség, élménykeresés, a normák átlépése a csoportképzés alapvető meghatározója

14. A pozitív és negatív érzelmek megfelelő aránya: • A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség • a negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható • a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát, • a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen

15. Elkötelezettség • Bevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow” • Csikszentmihályi Mihály • Munka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya • Családi harmónia-bizalom, együttműködés • Társadalmi harmónia- társadalmi tőke

16. Válaszúton: • Az átalakuló mai magyar társadalomban ezek a kérdések különösen alapvetőek, mert a gyors átalakulás magában hordja • mind a demoralizálódás, • mind a fokozódó kohézió lehetőségét (az 1989-1990-es évek összetartozás élményei, Nagy Imre temetése) • Most dől el, mekkora árat kell fizetnünk az emberi evolúció következő szakaszának eléréséért.

17. Selye János születésének centenáriumán : • Végre fel kellene ismernünk a krónikus stressz kóroki szerepét a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések kialakulása, lefolyása szempontjából • mind a megelőzésben, mind a gyógyításban, mind a rehabilitációban • mind a népegészségügyi programok tervezésében és végrehajtásában

18. Irodalom: • Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367. • Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85. • Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678. • Kopp, M.,Skrabski,Á.,Szántó,Zs., Siegrist J. (2006): Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary,J. Epidemiology and Community Health, 60,782-788. • Kopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest