Közép-Magyarország településszerkezete

1. Közép-Magyarország településszerkezete Régiók Magyarországon Gere László geográfus 3. 2007.03.20

2. Történelem: • Már az újkőkorban állandó települések • Honfoglalás: törzsi helynevek • Jelentős része királyi/hercegi birtok, Székesfehérvár-Esztergom után Visegrád-Buda lett a politikai-gazdasági, kulturális központ. • Keleten mezővárosi fejlődés a XIV. századtól • Török időkben elnéptelenedés, majd újranépesülés – szlovákok, németek, szerbek

3. Településhálózat alakulása: • Természeti, gazdaságföldrajzi adottságok szerepe fontos. • Korábban homogén hálózat, majd a 19. század második felétől a főváros túlsúlya. Sugaras hálózat + a Duna vonala is fontos tényező • A mai megye 1950. jan. 1-én jön létre 687 ezer lakossal, a népesség 13%-a élt városokban (Cegléd, Nagykőrős, Szentendre, Vác) Budapestet nem számítva

4. 19. század vége: megkésett ipari forradalom, gyors kapitalizálódás – falusi népesség aránya folyamatosan csökken, főleg kisfalvakban • urbanizáció, a városi népesség háromszor olyan gyorsan növekedik, mint a falusi (1869-1910 között), országos szinten

5. Budapest népességváltozása: • Pest-Buda-Óbuda egyesítése: 1873-ban • Lakosság a mai közigazgatási területen:

6. Nagy-Budapest: • Létrehozása: 1950. jan. 1-én, 7 város és 16 község hozzácsatolásával. 525 km2-es terület Újpest népessége (fő): Kispest: 1873-ban alakul, 1923-ra 51 ezer lakos

7. Korábban a mezőgazdaság fontos ágazat volt, majd az iparosodással főleg a kisipar terjedt el. • II. vh. után jelentős urbanizálódás, vidék iparosítása, mezőgazdaság szocialista átszervezése. • Más megyékből is betelepülés, főleg az agglomerációba. • 1987-ben már a népesség 29%-a él a megye 10 városában, Budapest agglomerációjában 43%.

8. Budapesten már a ’70-es évektől kevesebb a születés, mint a halálozás, de a beáramlás miatt még nő a népesség, a ’80-as évektől abszolút számban is csökkenés, szuburbanizáció, agglomeráció nő. • 1987: 44 település alkotja az agglomerációt, majd 78, ma 80, nagyon szoros kapcsolat a fővárossal. • A főváros vonzáskörzete a megyén is túlnyúlik.

9. Településtípusok: • Főváros • Agglomeráció, városok és falvak, „alvó települések” • Szocialista iparvárosok: pl. Százhalombatta • Régi mezővárosok: pl. Nagykőrös, Cegléd • Újonnan lett városok • Aprófalvak: Pilis, Börzsöny térsége.

10. A Közép-magyarországi régió kistérségei (NUTS 3): KSH

11. Forrás: Magyarország megyéi – Pest 1986

12. Forrás: Magyarország atlasza

13. 1990-2006.01.01. Forrás: KSH

14. Pest megye városai (2005 júl. 1.): Jelmagyarázat: 1946 előtt is város 1946-1989 között lett város KSH

15. A megye városhálózatának kiépítési sémája (1984): • Jelmagyarázat: • Meglévő város • Várossá fejlesztendő nagyközség • Városiasodó nagyközség • Budapesti agglomeráció határa • Agrár-ipari terület

16. Pest megye funkcionális tagolódása (1984): • Jelmagyarázat: • A Dunakanyar üdülőterülete • Budapesti agglomeráció területe • A ráckevei Duna-ág üdülőterülete • Agrár-ipari jellegű terület

17. Települések lélekszámának változása 1949-1970: Forrás: Magyarország atlasza

18. Települések lélekszámának változása 1970-1980: Magyarország atlasza

19. Települések lélekszámának változása 1980-1990: Magyarország atlasza

20. A budapesti agglomerációs övezet településszektorai (1984): • Jelmagyarázat: • Övezethatár • Településhatár

21. KSH, 2006.

22. KSH

23. KSH 2006.

24. Kistarcsa Üllő Adatok:KSH

27. 1000 főre jutó vándorlási különbözet (2000-2003):