FUNKCIONÁLIS VÁROSI TÉRSÉGEK ÉS AZ EZEKRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSPOLITIKA

1. FUNKCIONÁLIS VÁROSI TÉRSÉGEK ÉS AZ EZEKRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSPOLITIKA Magyar Regionális Tudományi Társaság VI. Vándorgyűlés Gödöllő 2008

2. A szekció témájának megfelelő sajátos vidékértelmezés • Kontextus: • ESDP (1999) területpolitikai fejlesztési irány: kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat és új város-vidék viszony kialakítása. • Lipcsei Charta (2007): városrégió szintű együttműködés (partnerség) szükséges, a városok felelősek térségük területi kohéziójáért. • A városés a környező vidéke együttműködése, funkcionális egységként való kezelése MTA RKK• 2008

3. Visszacsatolás a vidékies–városias térségekre • A város és vidéke együtt sorolható be az urbánus és a rurális térségekbe • Besorolás területi szintje • OECD (település, térség) • EU/ESPON NUTS 3 • Magyarország NUTS 4 (?) • Európa Tanács Vidéki Térségek Európai Chartája (1996): a vidék olyan falvakat és kisebb városokat tartalmazó térség ahol: • „számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja; • a terület nagyobb egységét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi, és kikapcsolódási célokra használják.” MTA RKK• 2008

4. INDOKOK AZ FVT-K MELLETT: a település értelmezése • Mendöl Tibor: „Településen értjük egy embercsoportnak, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttesét.” (Általános településföldrajz. – Budapest, 1963.) • Emberek (családok, helyi társadalom) mindennapi életének tere (lokalitás, életvilág), • formailag a mindennapi társadalmi-gazdasági lét helyhez kötött objektivációi (műszaki, fizikai keret, hardver) • tartalmilag egy konkrét helyi társadalom (szoftver). • A távolság leküzdésének új dimenziói (e-közigazgatás, e-gazdaság) • Emberek egyre növekvő hányadánál nem egy egység/település MTA RKK• 2008

5. INDOKOK AZ FVT-K MELLETT: város–falu összetartozás • Csak együtt, egymás viszonylatában értelmezhetők • Minden központi helynek (városnak), az ott ellátott funkciónak van vonzáskörzete/régiója • Minden helyben nem kielégíthető szükségletet más – legtöbbször magasabb státuszú – településen veszünk igénybe • Város-falu különbségek és azok változásai: • Jogi, közigazgatási (egyenlő önkormányzati státusz, városi rang devalválódása, „ez a falu város” szindróma ) • Mennyiségi különbségek (összemosódik alsóbb szinteken) • Gazdasági tevékenység jellege (falun is megjelenik a szekunder és tercier szektor) • Morfológiai megjelenés • Életmód • Történelmi kategóriák  a kapcsolat tartalma változik • A város-falú közötti különbségekről a funkciómegosztásra helyeződik a hangsúly MTA RKK• 2008

6. INDOKOK AZ FVT-K MELLETT:hazai és nemzetközi tapasztalatok • Magyar előzmények • Uniós (ESPON 1.1.1.) kutatások • Funkcionális városi körzetek (FUA): város és az általa (gazdaságilag) integrált térség • Nagyvárosi növekedési körzetek (MEGA 1+4) • Nemzetközi/nemzeti jelentőségű körzetek • Regionális/helyi jelentőségű körzete MTA RKK• 2008

7. Az FVT-kre épülő hazai fejlesztéspolitika alappillérei (vitakérdései) • Funkcionális megközelítés • Az egyes elemek a rendszerben betöltött funkciói alapján értékelhetőek és fejlesztendőek • a városi gazdaság és közszolgáltatási rendszerek (oktatás, EÜ stb.) előtérbe helyezése • (Funkcionális) alapegység? • Települések jelentős része önmagában nem megítélhető és nem képes a megkívánt funkciók teljesítésére. • Kistérség? Munkaerő vonzáskörzet? Kiinduló vizsgálati egységek (status quo)!  funkcionális városi térségek • Policentrizmus: vertikális (hierarchia) és horizontális együttműködés MTA RKK• 2008

8. Funkcionális városi térségek (FVT) Magyarországon • FVT: a város, mint térszervező, munkaerőpiaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is) • Város és vidéke, a vidék és a központja, városrégió • Formai kereteket ad az új város–falu viszony megteremtéséhez is: • Nyertesek, akik az új munkamegosztásban megtalálják a helyüket • Akik továbbra is megmaradnak a vesztes pozícióban, azok számára új programok kellenek • Nagyságát alapvetően meghatározza a napi ingázás, a munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség. MTA RKK• 2008

9. Policentrizmus • EU új területpolitikai irányelve • Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb mint a monocentrikus • Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció • A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe • Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó • Gyakorlatban: koncentrált decentralizáció • A funkciók hatékony teljesítése a különböző szintű központokba • Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék vagy a fogyasztó rugalmas mozgatása) MTA RKK• 2008

10. Az egyenrangú települések/FVT-k együttműködésére (hálózatosodására) épülő koncepció érvényessége • A hierarchikus városrangsor nem ellentétes a települések sokszínűségének a fenntartásával (ESDP 71.) • Gazdaságosság, lépték/nagyságrend, koncentráció • Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok • Rimmer (1966) halászfalvak strukturálódása • Ab ovo létező vertikális térstruktúra – bennfoglaltság • Kapcsolatok: ott ahol fizikai mozgással jár, megmarad a szomszédság, a fizikai közelség jelentősége MTA RKK• 2008

11. A települések és FVT-k vertikális és horizontális struktúrája • A városhierarchia és a térstruktúra egymásnak megfeleltethető • Hierarchiában elfoglalt helyet meghatározza: • Nagyságrend és a funkciók komplexitása • Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.) • Üzleti, fogyasztási szolgáltató központ • Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet • Funkciómegosztás az azonos nagyságú/funkciójú települések (FVT-k) és az FVT-ken belül MTA RKK• 2008

12. AZ FVT-k struktúrája • Vertikális struktúra: • Budapesti metropolisz térség (5 szintű feladatellátás) • Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek (5+2+??) • Regionális jelentőségű nagyvárosi térségek (két szintű feladatellátás) • Térségi szerepkört betöltő kisvárosi térségek (alapfokú ellátás) • FVT-n belüli (lehetséges) struktúra • Funkcionális kistérségek • Funkcionális mikrotérségek MTA RKK• 2008

13. A falvak lehetséges szerepe a funkciómegosztásban • A munkavállalók fele már ma is a városokban dolgozik • A „falusi lakosság” 10–15%-a él a mezőgazdaságból és 25–35%-a helyi feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban dolgozik • Lehetséges (új) funkciók • lakóhely, • üdülőhely, • napi rekreáció, pihenés, • ipar, • közszolgáltató vállalatok, intézmények telephelye, (szennyvíztelep, hulladéklerakó, kórház, szanatórium, idősek otthona stb.), • tájfenntartás, „természetvédelem”, ökológiai egyensúly biztosítása stb. MTA RKK• 2008

14. Intézményrendszer(folyamatosan alakuló gyakorlatorientált rendszer) • A jelenlegi struktúra továbbfejlesztése • Települési (FVT) státuszoknak (hierarchiának) megfelelő differenciált hatáskör (funkció) telepítés • Magasabb státuszú FVT-k körzeti ellátási felelősségének feladatteljesítéshez kötött meghatározása • Önkormányzatok társulásán és az egyes funkciók szerződéses ellátásán alapuló hálózatosodás • Az FVT-k kezdetben a fejlesztéspolitikai intézményrendszerbe tagolódnak, hozzájárulnak a jelenleg is formálódó „kistérségi” szint továbbfejlesztéséhez MTA RKK• 2008

15. Eszközrendszer • Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe • OTK, OTrT • FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia, program és szerkezeti terv • Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat lehet/kell a funkciókhoz, az FVT-khez illeszteni • Szintenkénti feladatlista és -mutatók meghatározása • Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása • Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek prioritást kell kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is • Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, program- és területrendezési szerződések MTA RKK• 2008

16. Gyakorlati alkalmazás (VÁTI 2008) MTA RKK• 2008

17. PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE MTA RKK• 2008