zletmenet folytonoss g n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Üzletmenet-folytonosság PowerPoint Presentation
Download Presentation
Üzletmenet-folytonosság

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 45
trent

Üzletmenet-folytonosság - PowerPoint PPT Presentation

110 Views
Download Presentation
Üzletmenet-folytonosság
An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Üzletmenet-folytonosság Krasznay Csaba

  2. Mi az az üzletmenet-folytonosság? • Az üzletmenet-folytonosság menedzsment az a folyamat, melynek során felkészülünk a kritikus üzleti folyamatok sérülés vagy leállás utáni visszaállítására, lehetőleg a legkisebb kieséssel. • Természetesen megfelelő tervezéssel, teszteléssel, oktatással és karbantartással lehet csak kezelni a kérdéskört. • A gyakorlatban ez elsősorban rengeteg dokumentum elkészítését jelenti, amitől sokan ódzkodnak. • De ha egyszer beüt a krach, hirtelen minden leírt oldalnak és teszteléssel eltöltött időnek értelme lesz. • Márpedig az üzletmenet folyamatosan fennakad, akár látja ezt a főnök, akár nem. • Tulajdonképpen a kockázatmenedzsment egyik eredménye, hiszen abból derül ki, hogy mire kell felkészülnünk.

  3. Hogyan érhető el a cél? • Kipróbált, jól definiált eljárásokvs. ott helyben kellene kitalálni • Tudatosan viselkedő személyzetvs. fejetlenség • Döntéshozó potenciálvs. egymásra mutogatás • Rendelkezésre álló erőforrásokvs. fennakadások, végeláthatatlan csúszások • Üzleti oldal elvárásai IT lehetőségei

  4. Tervek, dokumentumok • A NIST SP 800-34 szerint egy jó üzletmenet-folytonossági dokumentáció az alábbi terveket és dokumentumokat tartalmazza: • Üzletmenet-folytonossági terv (Business Continuity Plan – BCP): annak leírása, hogy hogyan lehet egy üzleti funkciót fenntartani annak megzavarása alatt és után. Ez a leírás minden kulcsfunkcióra elkészül, azokat egyesével tárgyalva. • Helyreállítási Terv (Business Resumption Plan – BRP): leírja, hogy egy üzleti folyamatot hogyan kell visszaállítani egy nem kívánt esemény után. Szemben a BCP-vel, nem mondja meg, hogy a vészhelyzet alatt hogyan biztosítsuk a folytonosságot. Általában a BCP része.

  5. Tervek, dokumentumok • Működés folytatásának terve (Continuity of Operations Plan – COOP): feladata annak a definiálása, hogy a szervezeti működést hogyan lehet visszaállítani egy nem kívánt esemény után. A BCP-től függetlenül készül. Mivel elsősorban a cég menedzsment funkcióinak visszaállítását tartalmazza, nem IT megközelítésű. • A támogatás folyamatossági terve (Continuity of Support Plan): az üzleti folyamatokat támogató rendszerek folyamatos üzemelésére vonatkozó terv. • Krízis kommunikációs terv (Crisis Communication Plan): a katasztrófa esetén szükséges belső és külső kommunikációs stratégiát leíró dokumentum. A BCP egyik melléklete. A legfontosabb része, hogy megnevezi azt a kizárólagos személyt, aki ilyenkor megszólalhat a nyilvánosság előtt.

  6. Tervek, dokumentumok • Informatikai incidenskezelési terv (Cyber Incident Response Plan): azokat a lépéseket tartalmazza, melyeket egy informatikai támadás során kell a szervezetnek megtennie. A BCP melléklete. • Katasztrófa helyreállítási terv (DRP): akkor alkalmazzák, ha a szervezetet valóban katasztrofális esemény éri. Lényegében leírja, hogy hogyan lehet a teljes IT-t egy alternatív helyen újjáépíteni és üzemeltetni. A BCP része. • Létesítményekre vonatkozó vészhelyzeti terv (Occupant Emergency Plan – OEP): a létesítményeket fenyegető veszélyek bekövetkezése esetén szükséges lépések leírása. Tartalmazza pl. a tűzeset vagy valamilyen bűncselekmény miatt életbelépő cselekményeket. A BCP-be beleírható, de attól elválasztva hajtják végre.

  7. Tervek, dokumentumok Forrás: NIST SP 800-34

  8. Mikor beszélünk katasztrófáról? • A katasztrófa olyan hirtelen, nem tervezett, szerencsétlen esemény, ami nagy károkat vagy veszteséget okoz. • Ez az üzlet szempontjából akkor jelentkezik, amikor a szervezet egy előre meghatározott időn túl nem képes a kritikus üzleti funkciókat működtetni. • A katasztrófa kimondása ezen az előre meghatározott időn múlik, pl. ha egy szervezet egy hétig nem képes egy funkciót működni, akkor az már katasztrófa. • Minden kritikus funkcióra más időbeliség vonatkozhat.

  9. Mikor beszélünk katasztrófáról? • A katasztrófa jellemzői: • Nem tervezett szolgáltatásleállás, • Hosszan tartó szolgáltatásleállás, • Olyan leállás, amit a normális problémamenedzsment eljárásokon belül nem lehet megoldani, • Komoly károkat vagy veszteségeket okoz. • Katasztrófát kimondani nagyon komoly döntés!!!

  10. Az üzletmenet-folytonosság céljai • A kockázatmenedzsment során nem lehet mindenre felkészülni, vagy minden kockázatot eltűntetni, de az ilyen események során is fenn kell tartani a szervezet működőképességét. • Néhány cél, amit a BCP megold: • Azonnali, megfelelő és felmért válasz a vészhelyzetekre. • Megkönnyíti az üzleti működés visszaállítását az esemény hatásának csökkentésével, miközben a kritikus üzleti funkciókat egy előre meghatározott időn belül újra lehet indítani. • Csökkenti a kár mértékét.

  11. Az üzletmenet-folytonosság céljai • Eljárások és erőforrások listája, amit a visszaállítás során fel kell használni. • Világos leírás, amit a felelősök végre tudnak hajtani. • Azon partnerek azonosítása, akik bevonása indokolt lehet a visszaállítás során. • Segíti a zavar elkerülését vészhelyzet során a világos útmutatók és a tesztelés segítségével. • Tartalmazza a visszaállításhoz szükséges információk listáját. • Leírja a tartalék helyen történő működés szabályait, ha az elsődleges hely nem elérhető. • Az elsődleges helyre való visszatérés eljárásait is meghatározza.

  12. A BCP elkészítésének lépései • BCP-t készíteni és karbantartani sokáig tart és drága, ráadásul talán sosem lesz rá szükség. • Igazából csak akkor hiányzik, amikor már megtörtént a baj, és nincs. De akkor nagyon tud hiányozni! • Lépései: • Projektindítás és irányítás, • Üzleti hatások elemzése, • Visszaállítási stratégiák meghatározása, • Tervezés és megvalósítás, • Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés.

  13. Projektindítás és irányítás • Részei: • Győződjünk meg arról, hogy egyáltalán szükségünk van-e BCP-re! Erre kiváló megoldás egy fókuszált kockázatelemzés. • Szerezzük meg a menedzsment támogatását! • Határozzuk meg a belső és külső stratégiai erőforrásokat, akik meg tudják mondani, hogy a BCP megvalósítható-e! • Alakítsuk meg a BCP csoportot, amiben szervezeti és műszaki szempontból is kompetens emberek vannak! • Készüljön projektindítási dokumentáció! • Döntsük el, hogy kellenek-e automatizált adatgyűjtő eszközök! • Ezeket a lépéseket és a továbbiakat jelentsük a menedzsmentnek! • Legyenek formális, tervezett megbeszélések! • Az egésznek legyen egy koordinátora!

  14. Üzleti hatások elemzése (BIA) • Üzleti és nem műszaki döntések meghozatalát igényli! • Célja a nem kívánt esemény hatásának elemzése az üzleti folyamatra. • A hatás azzal a maximálisan megengedhető idővel mérhető, ami még nem okoz visszafordíthatatlan kárt az üzleti folyamatokban, és azzal, hogy a szervezet milyen működési és gazdasági károkkal tud visszaállni a megfelelő működésre. • A BIA célja az, hogy a menedzsment elfogadja a maximálisan elfogadható kiesést (Maximum Tolerable Downtime – MTD) minden kritikus üzleti folyamatra. • Ezen kívül meg kell határozni, hogy az MTD-n túli leállás mekkora anyagi kárt okoz (pl. kár/nap). • A BIA a kiváltó okot nem elemzi, csak az okozott hatást!!!

  15. Üzleti hatások elemzése (BIA) • A BIA céljai: • Leírás a menedzsment részére a lehetséges nem kívánt események hatásairól. • Az üzleti folyamatok kritikusságának meghatározása. • Segít elképzelni a szervezet nem optimális működését. • Prioritást állapít meg a kritikus rendszerek között. • Megvizsgálja egy leállás anyagi hatásait. • Megállapítja a kritikus funkciók visszaállítási ablakait.

  16. Üzleti hatások elemzésének lépései • 1. lépés: Határozzuk meg az információgyűjtés technikáját! Ez lehet elektronikus vagy papíralapú, személyes vagy csoportos interjú, stb. • 2. lépés: Válasszuk ki az interjúalanyokat! Lehetőleg minden üzleti egységből egy vezetőt és egy dolgozót illik kiválasztani. • 3. lépés: Készítsünk személyre (szervezetre) szabott kérdőívet! Nincs egyenkérdőív! A kérdések kvalitatív (anyagi) és kvantitatív (hírnév) veszteségekre vonatkoznak. • 4. lépés: Elemezzük az információkat! A harmadik lépésből származó információkat szerkeszteni, analizálni és összesíteni kell.

  17. Üzleti hatások elemzésének lépései • 5. lépés: Határozzuk meg az időkritikus üzleti funkciókat! Az analízis eredményeképp meg lehet ezeket határozni. Ezen funkciókat kell az MTD-n belül visszaállítani. Figyeljünk a függőségekre is! • 6. lépés: Határozzuk meg a maximálisan elfogadható kiesés (MTD) mértékét! • 7. lépés: Az MTD alapján állapítsunk meg prioritást a kritikus üzleti funkciók alapján! Minél kisebb az MTD, annál fontosabb a funkció, és annál drágább visszaállítani. • 8. lépés: Írjuk le a visszaállítási ajánlásokat! Ennek jóváhagyása még a következő lépés előtt történjen!

  18. Példa a BIA-ra Forrás: NIST SP 800-34

  19. Visszaállítási stratégiák meghatározása • Célja olyan stratégiák meghatározása, amik segítségével az előző lépésben definiált időkeretek betarthatók. • Lépései: • A költségek meghatározása minden lehetséges megoldáshoz, • Árajánlat kérése külső szállítóktól, • Szerződések megkötése, • A kockázatok csökkenésének értékelése, • Az értékelés alapján az időkeretek és prioritások esetleges újragondolása, • A visszaállítási stratégiák bemutatása a menedzsmentnek.

  20. Üzleti visszaállítási stratégia • Elsősorban a kritikus erőforrásokra és az üzleti funkciók MTD-jére koncentrál. • Prioritásai egyenesen a BIA-ból származnak. • Kidolgozásához azonosítani kell a következőket: • Kritikus üzleti egységek és a hozzájuk tartozó üzleti funkciók. • Az ezekhez tartozó kritikus IT infrastruktúra. • Az IT infrastruktúrához való kapcsolódás módja. • A kritikus funkciók ellátásához szükséges eszközök. • A szükséges irodai terület. • Kulcsemberek az adott területen.

  21. Létesítmény visszaállítási stratégia • Annak meghatározása, hogy egy helyettesítő létesítményben hogyan lehet a munkát folytatni. • Leírásra kerül: • A minimálisan szükséges hely (munkaterületek, tárgyalók, stb.), ami a kritikus funkcióhoz kell. • A kevésbé kritikus erőforrások által igényel hely. • A helyettesítő létesítménnyel kapcsolatos biztonsági követelmények. • Tűzvédelmi elvárások. • A szükséges berendezési tárgyak listája. • A kábelezési elvárások. • Épületgépészeti igények. • Irodaszerek listája.

  22. Emberi erőforrással történőújraindítása stratégia • Feladata azon eljárások azonosítása, amit manuálisan is el lehet végezni. • Ezeket a műveleteket megfelelően kell dokumentálni, bizonylatolni, hogy a későbbi elektronikus feldolgozás egyszerű legyen. • A következő dolgokat kell megfontolni: • A kritikus folyamat elvégezhető-e manuálisan? • Milyen dokumentálási eljárással lehet biztosítani, hogy semmilyen adat vagy tranzakció nem fog elveszni? • Mik az alapvető fizikai rekord tárolási követelmények? • Hogyan lehet a munkaerőt biztosítani ezekhez a folyamatokhoz? • Hogyan lehet a kapcsolattartást biztosítani?

  23. Műszaki visszaállítási stratégia • A tartalék telephelyen történő működés feltételeinek megteremtését tartalmazza. • Alapvetően négy megoldás létezik: • Előfizetéses szolgáltatás • Megállapodás kölcsönös segítségnyújtásról • Több adatfeldolgozó központ • Szolgáltató iroda

  24. Előfizetéses szolgáltatások • Forró tartalék (hot site): teljesen berendezett helyet jelent, a szervezet által megkövetelt hardver és szoftver környezettel. • Előnyei: • Néhány óra alatt működőképessé tehető • Kizárólagos használatú • Lehetőséget ad rendszeres tesztelésre • A szolgáltató általában több telephelyen is tudja nyújtani a szolgáltatást • Hátrányai: • Nagyon drága • Környezeti katasztrófa esetén előfordulhat, hogy nincs szabad hely • Speciális hardver és szoftver igények teljesítése gondot okozhat

  25. Előfizetéses szolgáltatások • Melegtartalék (warm site): hasonló a forró tartalékhoz, de a nagyon drága és speciális hardverek nem állnak rendelkezésre. Ezek beszerzése után néhány óra alatt működőképessé tehető. • Előnyei: • Hosszú ideig rendelkezésre áll • A szervezet több megfelelő hely közül választhat • Kizárólagosan a szervezet részére áll rendelkezésre • Kevésbé drága, mint a forró tartalék • Kevésbé elterjedt hardverkonfigurációk esetén jól használható • Hátrányai: • A működési teszt nem kivitelezhető • A szükséges erőforrások nem állnak azonnal rendelkezésre • Még ez is elég drága

  26. Előfizetéses szolgáltatások • Hidegtartalék (cold site): csak a gépészetet és a kábelezést tartalmazza. Minden más hardver és szoftver eszközt be kell építeni. Néhány nap alatt lehet működőképessé tenni. • Előnyei: • Hosszú ideig rendelkezésre áll • Több telephelyen is tudják biztosítani • Kevésbé drága, mint a többi megoldás • Hátrányai: • A működési tesztelés nem kivitelezhető • A szükséges eszközök nem állnak azonnal rendelkezésre • A költségek nagyobbak, mintha már létezne egy belső megoldás

  27. Előfizetéses szolgáltatások • Tükör tartalék (mirror site): az infrastruktúra megegyezik az elsődleges telephellyel, minden tranzakció megjelenik itt is. Tipikusan egy nagysebességű hálózati kapcsolat van kiépítve az elsődleges telephely felé. • Előnyei: • Nincs adatvesztés, ha az elsődleges helyen katasztrófa történik • Azonnal át lehet állni • Hátrányai: • Nagyon-nagyon drága

  28. Előfizetéses szolgáltatások • Mobil tartalék (mobile site): olyan kamion, amin bizonyos IT eszközök rendelkezésre állnak. • Előnyök: • A katasztrófa után az eredeti telephelyen lehet vele elkezdeni a munkát • Egy szolgáltató ki tud szolgálni egy decentralizált szervezetet • Hátrányai: • A működési tesztelés nem kivitelezhető • A szükséges erőforrások nem állnak azonnal rendelkezésre

  29. Előfizetéses szolgáltatások

  30. Megállapodás kölcsönös segítségnyújtásról • Olyan megállapodás, amit közel azonos infrastruktúrával működő cégek kötnek, hogy katasztrófa esetén használhassák egymás telephelyét. • Előnyei: • Ingyen vagy nagyon olcsón áll rendelkezésre a szerződő feleknek • Hasznos, ha a résztvevők ugyanazokat a speciális hardvereket és szoftvereket használják • Hátrányai: • Általában szóban köttetnek az ilyen megállapodások • Valószínűleg nem fér el egymás mellett két működő szervezet • A működési tesztelés nehezen kivitelezhető • A szükséges erőforrások nem állnak azonnal rendelkezésre • Csak rövid ideig tartó kiesések esetén használható • Az együttes működés biztonsági kérdéseket vet fel • Nehéz a konfigurációkat szinkronban tartani, idővel óhatatlanul sérül a kompatibilitás • Nincs semmilyen támogatás

  31. Több adatfeldolgozó központ • A szervezet egyszerre több, saját fennhatóság alatt álló központban dolgozik • Előnyei: • A kompatibilitás és rendelkezésre állás teljesen a szervezet által kontrollált • Minden támogatás rendelkezésre áll • Hátrányai: • Nem biztos, hogy az egyik telephely kiesése után a másik elbírja a terhelést • A többletkapacitás fenntartása drága • Problémákat okozhat a konfigurációmenedzsment

  32. Szolgáltató iroda • Adatfeldolgozási szolgáltatást nyújtó cégeknél érhető el. • Ezek a cégek általában szinte teljes kapacitással dolgoznak normál üzletmenetben, de a megrendelőknél történt katasztrófa esetén be tudnak segíteni. • Előnyei: • Gyors válasz és rendelkezésre állás a meglevő ügyfeleknél • Lehetőség van tesztelésre • Hátrányai: • Kevés szolgáltató tud nagy szervezetet kiszolgálni • Drága • Gond lehet a konfigurációmenedzsment.

  33. Adatvisszaállítási stratégia • Feladatok: menteni a szoftvereket és adatokat, ezeket egy távoli helyen tárolni, és minél hamarabb visszaállítani. • Mentési stratégiák: • Teljes mentés • Inkrementális mentés • Differenciális mentés • Folyamatos mentés • Ezek leírását ld. Az 5. előadás anyagában!

  34. Adatvisszaállítási stratégia • A távoli hellyel kapcsolatos igényeket is meg kell határozni • A létesítmény rendelkezzen: • Fizikai biztonsági megoldásokkal (pl. hozzáférés-ellenőrzés) • Megfelelő gépészettel • Tűz és vízvédelemmel • Megfelelően messze legyen a fő telephelytől • A mentések továbbításánál meg kell oldani: • A mentési média biztonságos eljuttatását • A megfelelő járművek megválasztását • A megfelelő személyek kiválasztását • A 7/24-es hozzáférést a mentett anyagokhoz

  35. Adatvisszaállítási stratégia • A személyek kiválasztásánál figyelembe kell venni: • Megfelelően ellenőrizni kell a továbbítással és kezeléssel megbízott személyeket • Folyamatosan teszteket kell végezniük, hogy aktuális tudással rendelkezzenek • Ismerniük kell a tárolási, elválasztási, visszaállítási és megsemmisítési eljárásokat. • Bizonyos esetekben a gyártók letétbe helyezik a szoftverek forráskódját (software escrow), így az bármikor rendelkezésre áll.

  36. Tervezés és megvalósítás • Ebben a fázisban készítik el a teljes BCP-t, és dokumentálják is azt. • Lépései: • A menedzsment prioritásainak megvizsgálása • A terv hatókörének meghatározása • A kieséssel kapcsolatos feltételezések leírása • Védelmi intézkedések felsorolása • Az újrakezdési stratégiák leírása kritikus rendszerekre • Az újrakezdési stratégiák leírása nem kritikus rendszerekre • A szolgáltatási funkciók visszaállítási terveinek leírása • Az üzleti funkciók visszaállításának terve és eljárásai.

  37. Tervezés és megvalósítás • A létesítmény visszaállításának terve • A vészhelyzetben szükséges lépések leírása • A terv véglegesítéséhez szükséges információk összegyűjtése (pl. személyek neve, elérhetősége) • A külső partnerekkel való kapcsolattartás módozatai

  38. Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés • Az üzletmenet-folytonossági tesztelés céljai a következők: • Meggyőződés a visszaállítási dokumentumok érthetőségéről • Az érintettek megismertetése a feladataikkal • A stratégia életképességének ellenőrzése • Az érintettek gyakorlati képzése • A terv hibáinak felderítése • Információszerzés a stratégia megvalósításának aktuális állapotáról • Annak bizonyítása, hogy a tartalék rendszer megfelel az élesüzemű infrastruktúrának • Az új követelmények alkalmazása a létező tervben. • A tervben szereplő összes komponens tesztelése

  39. Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés • A tesztelés típusai: • Átnézés: a terv felelősei egy asztal körül átnézik a tervet. • Chechklist: az egyes területek kapnak egy listát, amit végignéznek, és ellenőrzik annak tartalmát. • Szimuláció: a felelősök egy forgatókönyv alapján próbálják a terv működőképességét. • Párhuzamos tesztelés: a kritikus rendszereket üzembe is helyezik a tartalékhelyen. • Teljes megszakításos tesztelés: teljesen leállnak az élesüzemmel.

  40. Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés • Karbantartási technikák: • A változáskezelési eljárások között gondolni kell a tervek folyamatos karbantartására is. • A tesztelés során érzékelt összes problémát meg kell oldani. • Az auditoroknak jelenteniük kell a terv hatékonyságával kapcsolatos összes észrevételüket. • A karbantartási eljárásokat be kell építeni a napi rutinokba, pl. a felelősök munkaköri leírásába. • A változtatásokkal kapcsolatos döntéseket centralizálni kell. • A változásokat folyamatosan jelenteni kell az érintettek felé.

  41. Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés • A karbantartás folyamata: • Folyamatosan figyeljük, hogy az egyes üzleti egységek milyen változással kapcsolatos inputokat szolgáltatnak! • Időnként nézzük át teljesen az egész terveket! Ez lehet évente egyszer vagy egy nagyobb változás után. • A teljes terv egyes részeit sűrűbben is át lehet nézni, az üzleti terület működésétől függően. • A változásokat osszuk szét az érintetteknek!

  42. Olvasnivaló • NIST SP 800-34, http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-34/sp800-34.pdf

  43. Összefoglalás

  44. A témához tartozó kérdések • Gondolja át, hogy mik lehetnének egy mintaszervezet üzletmenet-folytonossági tervének alapjai! • Mik azok a kritikus funkciók, amik érintettek lehetnek? • Mekkora MTD értékek tartozhatnak ezekhez a területekhez? • A telephely kiesése esetére milyen megoldást választana? • A két kérdésre összesen minimum 1 oldalt kérünk!

  45. Köszönöm szépen! krasznay.csaba@kancellar.hu Az előadás letölthető: www.krasznay.hu/presentation/elte_09.pdf