1 / 20

Büntetőeljárás-jog

Büntetőeljárás-jog. A büntetőeljárás megindítása. Előfeltétel: bűncselekmény Gyanú? Nyomozni kezd, adatokat ellenőrzi, nyomozást megtagadja… BÜNTETŐELJÁRÁS CSAK BŰNCSELEKMÉNY ALAPOS GYANÚJA ESETÉN ÉS CSAK AZ ELLEN INDÍTHATÓ, AKIT AZ ALAPOS GYANÚ TERHEL. Alapos gyanú.

trapper
Download Presentation

Büntetőeljárás-jog

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Büntetőeljárás-jog

  2. A büntetőeljárás megindítása • Előfeltétel: bűncselekmény • Gyanú? • Nyomozni kezd, adatokat ellenőrzi, nyomozást megtagadja… BÜNTETŐELJÁRÁS CSAK BŰNCSELEKMÉNY ALAPOS GYANÚJA ESETÉN ÉS CSAK AZ ELLEN INDÍTHATÓ, AKIT AZ ALAPOS GYANÚ TERHEL.

  3. Alapos gyanú • Hatóság mérlegelése mi minősül annak • A büntetőeljárás megindításának feltétele • A nyomozás feladata eldönteni, történt-e bűncselekmény vagy sem A nyomozás soha nem meghatározott személy ellen indul, azaz - az eljárásba csak akkor vonja be a hatóság a bűncselekmény elkövetőjét, ha ellene már megnyugtató mennyiségű bizonyítási eszközt gyűjtött össze, azaz a személyére vonatkozóan a nyomozás kezdetén meglévő gyanú alapossá vált.

  4. A büntetőeljárás szakaszai • Nyomozati szakasz • Rendőrségi rész • Ügyészségi rész • Bírósági szakasz • Elsőfokú eljárás • Másodfokú eljárás Általános sorrend

  5. rendőrégi nyomozás, majd lezárás, és • ügyészségre felterjesztés • az ügyészség vagy feladatokat meghatározva visszaküldi a rendőrségre (pótnyomozásra) • Vagy ha tisztázottnak látja az ügyet, vádat emel • Az első fokú bíróság ítélete jogerőssé válik, ha senki nem fellebbez, ha igen • Másodfokra kerül az ügy ahol a született döntés mindig jogerős. (azaz végrehajtható) • Ezen túl már csak rendkívüli jogorvoslatra van lehetőség: perújítás, felülvizsgálati kérelem vagy jogorvoslat a törvényesség védelmében

  6. A bizonyítási eljárás • A bizonyítás terhe a hatóságon • Az elkövetőnek (gyanúsítottnak) semmilyen közreműködési kötelezettsége nincs (lehet teljesen passzív) • A kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket, adatokat nem lehet a terhelt (gyanúsított) terhére értékelni.

  7. A bizonyítás elvei A bizonyítás a hatóság olyan megismerő tevékenysége, melynek során feltárja a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható oksági összefüggéseket. megismerhetőség objektivitás

  8. Egy korábban történt esemény megismerése tökéletes soha nem lehet, de alapvető cél kell, hogy legyen, s minél tökéletesebb megismerésre való törekvés. Mindenkori tudomány állása szerinti legmagasabb szintű bizonyítás.

  9. A bizonyítási kötelezettség a hatóságokat terheli • Minden felhasználható, ami alkalmas a bizonyítandó tény bizonyítására, (=szabad bizonyítás) • A bizonyítékokat értékelni kell (nincs benne kötve a hatóság) • A bizonyítás csak törvényben engedélyezett, vagy abban nem tiltott módon történhet

  10. Bizonyítási eszközök • Nem lehet teljes a felsorolás, nem zárt lista: • Szemle • Bizonyítási kísérlet • Felismerésre bemutatás • Helyszínelés • Tanúvallomás • Szakvélemény • Tárgyi bizonyítási eszköz • Okirat • Gyanúsított vallomása

  11. A bizonyítási eszközöket a hatóság nagy számban gyűjti össze, és ezek közül az válik bizonyítékká, amit a bíróság a döntésénél felhasznál

  12. Szemle • Helyszín, személy vagy tárgy közvetlen megtekintése vagy megfigyelése szükséges. • Pl. helyszíni szemle • Gyors, pontos, mindenre kiterjedő

  13. Bizonyítási kísérlet • Akkor tartja a bíróság, ha arról akar meggyőződni, hogy az esemény, jelenség az adott időben, helyen és módon megtörténhetett-e. • Egyfajta ellenőrzési tevékenység. • A hatóság az általa ismert adatok valószínűségét, megtörténtének a lehetőségét vizsgálja. • Pl. közlekedési balesetek esetén

  14. Felismerésre bemutatás • Vagy személyt vagy tárgyat kell kiválasztania a felismerést végzőnek több hasonló személy vagy tárgy közül. • Azonosítás.

  15. Helyszínelés • Az eljárásban részt vevő személyek az üggyel összefüggő helyet, területet vagy eseményt, tevékenységet mutatják meg a hatóságnak. • Itt nem egy ismert esemény megtörténtének lehetőségét ellenőrzi a hatóság, hanem új ismereteket szerez az ügyről.

  16. Tanúvallomás • Legismertebb, leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eszköz. • Az a személy szolgáltatja, aki a kérdésese eseményt valamilyen módon közvetlenül vagy közvetetten észlelte. • Mindeni tehet, egyetlen feltétel: kommunikációképesség. • Mindenki köteles, akit a hatóság erre felszólít. • Vannak akik megtagadhatják: • A terhelt hozzátartozója • Aki magát vagy hozzátartozóját vádolná • Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva köteles a titkot megőrizni

  17. Szakvélemény • Adott kérdés megválaszolása különleges szakértelmet igényel. • Gyakori eszköz. • Kirendelése a hatóság szabad mérlegelése vagy kérés alapján.

  18. Tárgyi bizonyítási eszköz • Minden olyan dolog, ami a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas. • Pl. elkövetés eszköze • Pl. elkövetés tárgya • Pl. elkövetés eredménye A bíróság határozattal foglalja le.

  19. Okirat • Minden olyan irat, amelyet az arra jogosított állít ki valamilyen tényt, körülményt igazol, és hiteles. • Magánokirat • Közokirat Valódiság vélelme (megdönthető)

  20. Gyanúsítotti vallomás • Önmagában nem elegendő az ügy érdemi elbírálásához.

More Related