A táplálékok és az immunrendszer

1. A táplálékok és azimmunrendszer A demonstrációs anyagotdr. Vucskits András Valentinkészítette SZIE ÁOTK Állattenyésztéstani, Takarmányozási és Laborállattudományi Intézet

2. Szabályozó T sejtek (sárga) Mi ajelentőségeaz immunrendszernek? • Könnyen érthető az immunrendszer jelentősége, ha arra gondolunk, hogy mi történik egy állattal a halála után • Saját és idegen felismerése

3. Garat és orr mandula Kik a résztvevői a mérkőzésnek? Nyirok-csomók Nyirok-csomók Tímusz • A szervezet immunrendszere • elsődleges és • másodlagos limfoid szervek • A bélflóra • A tápanyagok Lép Peyerplakkok Helicobacter pylori Vakbél Nyirok-csomók,nyirok-erek Csontvelő

4. Védelmi rendszerek 3.Adaptívimmunitás (Specifikus) 2. Veleszületettimmunitás (Nem specifikus) 1. Fizikai védelem (Bőr és nyálkahártyák) Humoráliskomponensek Sejteskomponensek Sejteskomponensek Humoráliskomponensek Melyek az immunrendszer fő alkotórészei?

5. Mit nevezünksejtes immunitásnak? A sejtes immunválaszban nem játszanak szerepet az • ellenanyagok és a • komplement Aktív szerepe van a • makrofágoknak, az • ölő sejteknek (NK cells), a • citotoxikus T limfocitáknak(antigén specifikus), és a • különböző citokineknek • A citokinek polipeptid szabályozó anyagok.Szerepük az immunsejtek közötti kommunikáció. • A fenti képen makrofágok, T limfociták és citokinek láthatók(zöld pálcikák)

6. Mit nevezünk humorális immunitásnak? Plasma cell • A humorális immunválasz (HIR) az a folyamat, amelyben a védelem ellenanyagok segítségével történik. • Az ellenanyagokat a B limfociták termelik. • A T sejtek a tímuszban érési folyamaton esnek át • Citotoxikus T sejtek közvetlenül támadják az idegen sejteket • Segítő (Helper) T sejtekstimulálják a B sejteket • A B sejtek plazma sejtté válnak, amelyek ellenanyagokat küldenek a véráramba. • Néhány B sejtből emlékező (memory) sejt leszezeknek a későbbi immunválszban van szerepük Tímuszban

7. A legtöbb emlősben a csontvelő és a tímusz Nyúlban Peyer plakkok és az appendix Juhban és borjúban Peyer plakkok (Szórtan elhelyezkedő limfoid szövetcsoportok a vékonybélben. Emberben a vékonybél alsó szakasza felé egyre több található belőlük, a legtöbb az ileumban van) GALT (a béllel összefüggő más elsődleges limfoid szövetek ) Madarakban- Fabricius féle burza Mi a funkciója? A limfociták érésének a helye Melyek azelsődleges limfoid szervek?Anatómiai háttér Peyer's Patches

8. Melyek amásodlagos limfoid szervek? • Nyirokcsomók • Lép • Bőrrelösszefüggő limfoid szövetek • (CALT = Cutaneous Associated Lymphoid Tissues) • Nyálkahártyákkalösszefüggő limfoid szövetek • (MALT = Mucosal Associated Lymphoid Tissue) • Bronchusokkalösszefüggő limfoid szövetek • (BALT = Bronchus associated lymphoid tissue) • Bélcsatornávalösszefüggő limfoid szövetek • (GALT = Gut associated lymphoid tissue) • Mi a funkciója? • Itt találkoznak a limfociták az antigénekkel és • itt történik az egymásra hatás az immunrendszer más sejtjeivel

9. Mi a GALT és mi a feladata?GALT = GutAssociatedLymphoidTissueEmésztőcsőhöz kapcsolódó limfoid szövet Az M sejtek szállítják az antigéneket az immunsejtekhez • Több önálló nyiroktüszőből álló, különböző nagyságú képződmények összessége: • Mandulák • Peyer plakkok • Emésztőcső nyálkahártyájában elszórt nyirok (lymphoid) képletek • Nyiroktüszők • Mi a GALT feladata? • Fontos szerepet játszik a „bemeneti kapuban” a • kórokozók elleni védekezésben és a • helyi immunitás kialakulásában

10. Milyen képességek jellemzika veleszületett és az adaptív immunitást? Scanning electronmikroszkópos kép. Egy neutrofilgranulocita bekebelez egyanthrax baktériumot

11. Mi ellen kell védeni a szervezetet? Influenza Kolera vírusok Toxinok

12. Milyen sejtes elemek„harcolnak” a betolakodókkal?(Az immunsejtek fejlődése) Mieloid előszülő Masztocita,vagy hízósejt Tc sejt

13. B limfocita T limfocita Vörösvérsejt T limfocita Vérlemezke Dendritikus sejt és limfocita Makrofág

14. 4. Humorális immunitás(B limfocita) 1. Gyulladás Melyek azimmun-reakció lépcsőfokai? Bazofil granulocita 2. Fagocitózis Makrofág monocita Neutrofil granulocita 3. Sejtes immunitás(T limfocita) Hízósejtek

15. Mi abélflóra szerepeazimmunitás és azegészségfenntartásában?

16. Mi a bélflóra szerepe? Serkentiaz immunrendszert Védia gazdaszervezetet az idegen baktériumok és vírusok behatolásától

17. Eubiózis – diszbiózis (Az emberi test kb. 1013 sejtet tartalmaz és 1014 mikroba él a bélcsatornában) • A bélflóra folyamatosan és dinamikusan befolyásolja a bélcsatorna és az immunrendszer működését Az első baktériumok amik a bélbe kerülnek képesek úgy befolyásolni az immunrendszert, hogy az ne kezelje ellenségként őket. Ezzel egész életre befolyásolják a bélflóra összetételét

18. Hogyan hata bélflóraaz immunrendszerre? • Fő és kísérőflórát alkotó baktériumok sejtfalában • két fontosabb komponens található, a • peptidoglikánés a • lipopoliszacharid(LPS) • A Peptidoglikána Gr+ és Gr- baktériumok sejtfalában egyaránt megtalálható • Az LPScsak a Gr- baktériumokra jellemző • Az LPS bilógiai aktivitása kb. 1000–szerese a Peptidoglikánnak, ezért az immunrendszer éberségét is jobban befolyásolja.

19. éberségi szint magas szint Hogyan segíti a bélflóra az immunrendszer éberségét? LBP=LPS kötő fehérje Az ábrát Dr. Szigeti Gábor készítette

20. Mi az aCD 14? • Mintafelismerő receptor • Emberben előforduló gén • Az általa kódolt fehérje a veleszületett immunrendszer érzékelő receptor része • A nevét a sejtfelületen lévő jelzőfehérjék közzé való tartozásáról kapta (CD = clusterof differentiation) • Két formája van • A sejt membránjához horgonyozott (mCD 14) • Oldott formájú (sCD 14)

21. Mi a tápanyagok szerepeaz immunrendszer működésében?

22. Mit nevezünk Immuntáplálkozásnak? • Az a lehetőség, hogy speciális tápanyagokkal módosítsuk az immunrendszer aktivitását.

23. Melyekaz immunválaszt serkentő táplálkozás/takarmányozáscélkitűzései? • A táplálkozás (takarmányozás) tegye lehetővé a vakcinázási programokra adott optimális immunválaszt • Optimalizálják az • immunválasz-készséget • Csökkentsék minimálisra az • egyes fertőző és nem fertőző betegségek kialakulásának lehetőségét

24. Malac jejunum Hogyan befolyásolhatja a táplálék a (takarmányozás)a fertőző betegségekkel szembeni fogékonyságot? Goblet sejtek Mucint szekretál Újszülött • Hatással lehet • a bélflórára • negatív és pozitív hatás • (pre- és probiotikumok) • az emésztőcsatorna sejtjeinek egészségére • (bélbolyhok mérete, stb.) • a védekező mechanizmusokra • mint táplálék (energia, aminosav) • mint antigén (allergiás reakciók) • mint szabályozó molekulák forrása 3 napos Bendőflóra

25. Milyen tápanyagok hatnak azimmunrendszerre? A táplálék/takarmány - alkotórészei Táplálóanyagok (Szükségleti értékkel jellemezhetők) Funkcionális tápanyagok (Szükségleti értékek nincsenek) Szénhidrátok Zsírok Fehérjék Makro- és mikroelemek Vitaminok Antioxidánsok Anti-mikróbiális anyagok Oligoszacharidok Enzimek, Emulgeátorok Íz- és aromaanyagok Színezőanyagok Energiaforrások

26. Energia • Szénhidrátok (cukrok) • Magas vércukorszint • gátolja a makrofágok fagocitózisát, • negatívan hat az immunrendszerre • Zsírok • Nincs klinikai adat arra, hogy a zsíroka javasolt mennyiségben gátolnák az immunrendszert • Az immunválasz javulását tapasztalták a koplalás, vagy éhezés utáni táplálás esetén • A táplálékban egy bizonyos mennyiségűzsír esszenciális • Avas zsírok és olajok • Szabadgyök képződés • Sérülhet a sejtek membránja, • enzimrendszere és a • DNA

27. Energia • Rövid idejű koplalás • javíthatja a vakcinázásra adott immunválaszt madarakban • Hosszú éhezés • rontja az immunválaszt • (magas glukokortikoid szint) • Energia bevitel korlátozása • Energia és aminosav hiány nem rontotta az immunválaszt • Energiahiány aminosav túletetéssel rontotta az immunválaszt • Túlsúly, elhízás • Elhízáshoz vezető magas zsírtartalmú diéta rontja az ellenálló képességet

28. Aminosavak

29. Aminosavak • Arginin • Szükséges a normál immunműködéshez • Elengedhetetlen a sebgyógyuláshoz • Csökkenti a tumor méretét • Arginin hiány kimutatható • AIDS, • immunhiányos szindrómák és • kandidiázis esetén

30. Aminosavak • Glutamin • A GALT legfontosabb tápláléka • A szekretoros IgA szintézis első számú szabályozója • Megakadályozza a baktériumok tovaterjedését a bélből • stressz, • sebészeti beavatkozás, vagy • sérülés esetén

31. Aminosavak • Treonin • Serkenti az antitest szintézist • Detoxikáló • Növeli a thymus súlyát • Szintje lecsökken a szervezetben • AIDS és • depresszió esetén

32. Zsírok • ω-6 zsírsavak • Sejtmembrán alkotó, stabilizáló • Szérum-lipoproteinek alkotója • Gyulladáscsökkentő hatás • Hiánya eseténa limfoid szövetek • atrofizálnak, • csökken az antitestek mennyisége • zavart szenved a sejtes immunválasz

33. Zsírok • ω-3 többszörösen telítetlen zsírsavak • Bizonyos immun-folyamatokat csökkent • Gyulladáscsökkentő • Csökkenti a neutrofil granulociták kemotaxisát • Immun stimuláns

34. Nukleinsavak • Purin és pirimidin nukleotidok • Szükséges a • sejt közvetítette immunválasz normális fejlődéséhez • Serkenti a • makrofágok aktivitását • Hiánya esetén • zavart szenved a sejtes immunválasz, • csökken a szervezet ellenálló képessége, • nő az átültetett szövetek túlélési esélye

35. Vitaminok • B vitamin komplex • Fontos a megfelelő immun-működéshez • Legfontosabb a B6 vitamin • Hatással van a • humorális és a • celluláris immunválaszra is • Hiánya esetén • limfocitopénia, • antitest és • IL-2 termelés csökkenés

36. Vitaminok C-vitamin • Citokin előállítás serkentése • Semlegesíti a fagocitákból feleslegben kiszabadult • autoreaktív és • immunszupreszszív oxidánsokat • Hiányában • csökken a • neutrofilek és a • makrofágok baktériumölő és mozgásképessége • gyengül a • sejtes immunitás hatékonysága • C-vitamin igény megnő • sebgyógyulás, • fertőző betegségek, • rák esetén A fagocitáló fehérvérsejtekben 50-szer nagyobb koncentrációban kell legyen, mint a környezetben

37. Glukóz és Cvitamin Glukóz • Hasonló a kémiai szerkezetük • Versenyeznek a sejtekbe való belépéskor • Ugyan azok a mechanizmusok szabályozzák mindkét anyagnak a sejtekbe való bejutását • 120-as vércukorszint 75%-kal csökkenti a fagocitózist C vitamin

38. Vitaminok • β-karotin, A-vitamin • Antioxidáns hatás • Növeli a • makrofágok, • citotoxikus T-sejtek és • NK sejtek tumor ellenes hatását • Növeli a • T és B sejtek proliferációs készségét • Hiány esetén • növekszik a hajlam a szisztémás betegségekre és nő a halálozás

39. Vitaminok • D vitamin • Direkt szabályozza az MPS sejtek érését (MPS = mononuclear phagocyte system) • Az aktivált makrofágok képesek • D vitamint szintetizálni • Befolyásolja a • limfocita proliferációt és a • citokin termelést • Csökkenti az Ig termelést • Valószínűleg szerepe van az autoimmun betegségek megfékezésében

40. Vitaminok • E vitamin • Fokozza a • humorális és • sejtes immunválaszt • növeli a sejtek • fagocitáló képességét • Csökkenti a • szabadgyök-képződést • Immunstimulációhoz • 20-100-szoros dózisban kell alkalmazni.

41. Mikroelemek Se hiány: Szív és vázizom elfajulás • Se • Antioxidáns, • membránstabilizáló hatású • Glutationperoxidáz alkotó része • Cu, Zn, Fe • Immunválaszképességet befolyásolják • Antioxidáns hatás • Hiányuk esetén • Csökken az immunválasz-készség Túlzott bevitel • toxikus tünetek és • csökkent védekezőképesség figyelhető meg Zn hiány (kiterjedt alopecia)

42. Immun stimulálók • Némelyeknek lehet hozamnövelő szerepe. • A gazdaságossága kérdéses • Kolosztrum • Antitestek • (pl. liofilizált, vagy porlasztva szárított tojássárgája, sertés plazma) • Vakcinák • Citokinek • (az immunrendszer szabályozói) • Konjugált linolsav (CLA) • (A T sejtek és az interleukin-2 termelést növeli)

43. Gyógynövények,íz és aromaanyagok(Csalán, fokhagyma, oregáno, borsmenta, torma)(Csokoládé, eper, cseresznye, édesgyökér, vanília) • Gyógynövényeket • alternatív terápiás szerként gyakranhasználják mind az ember- mind az állatgyógyászatban • Az íz és aromaanyagok • javíthatják a szervezetantimikrobiálisaktivitását • Vírusellenes és antioxidáns lehet • Serkentik az endokrin és azimmun rendszert • Javíthatjáka takarmányízét és az étvágyat

44. Probiotikumok Olyan egy vagy több baktériumból állóélő mikroorganizmus kultúra,amely javítja a bélflóra egyensúlyát, segíti az emésztőcsatorna hatékony működését

45. Elhízás és alkohol hatása az immunrendszerre • Zsírfelesleg(elsősorban az abdominális) • Serkenti a • gyulladáskeltő immunsejtek termelését, ami rombolhatja a szervezetünket • a zsírszövetben lévő makrofágokat aktiválja • Alkohol • Mérték felett fogyasztva • A szervezet egészére nézve méreg • Károsítja az • idegrendszert • a csontvelő vérsejt regeneráló képességét, • a májat, • csökkenti a B vitaminok mennyiségét • dehidrál

46. A mikotoxinok hatása(Ellentmondásos) • Aflatoxin B1 • Pulyka,csirke, malac • Trichotecének • Erős immungátlók • T2 (leukopenia) • DAS (Diacetoxyscirpenol) • Zearalenon (F2) • Ochratoxin A (bél nyirokcsomók elhalása) • Rubratoxin B (gátolja az immunválaszt. Leukopenia) • Patulin (csökkenti a keringő ellenanyagok szintjét) • Citrinin (csökkenti az SRBC (sheep red blood cells) elleni ellenanyag szintet),

47. Zearalenon (F2)

48. Élelmiszer allergia • A leggyakrabban allergiát okozó élelmiszerek • Tejtermékek • Tojás • Gluten • Szója • Kukorica • Élelmiszer adalékok

49. Mit tehetünkazimmunrendszer érdekében??? • A szükségletnek megfelelő összetételű táplálék • Alacsony fehérjetartalmú diéta • Gabonafélék megfelelő speciális szerepe (pl. NSP tartalom) • Korlátozott etetés (az elhízás megelőzése) • Funkcionális fehérjék • (pl. tejsavó, plazmapor, tojáspor, immunglobulinok) • Folyékony takarmány, fermentált takarmány • Takarmány-kiegészítők

50. Érdemes megjegyezni!!! • Fontos, hogy a betegeket szájon át tápláljuk ha lehet, mivel a táplálék • növeli a GALT aktivitását • javítja a nyálkahártya ellenálló képességét • Parenterális táplálás esetén • a GALT aktivitása csökken • az IgA szint a bélben, lecsökken • az immunválasz képesség csökken