A közúti szállítás EU integrációjának előkészítése (KOSZAL)

1. A közúti szállítás EU integrációjának előkészítése (KOSZAL) XXXVIII. „Magyarország és az EU-tagság” című kutatási projekt alpontja Éltető Andrea, Fleischer Tamás tudományos főmunkatárs MTA VKI

2. KOSZAL A közúti szállítás EU integrációjának előkészítése (KOSZAL) • Témavezető: Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet • A kutatásban közreműködtek: dr.Csejtei Istvánné (KTI Rt.), Fleischer Tamás (MTA VKI), dr. Futó Péter (BKÁE), Magyar Emőke (ÖKO Rt.), dr. Pálfalvi József (KTI Rt.), dr. Tombácz Endre (ÖKO Rt.) • A megbízó Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről kijelölt konzulensek és opponensek: Ágai László, Bujdosó Lajos, Csermenszky László, Gyuris Éva, Grónay Andrea, Harcsáné dr. Marossy Katalin, Hibbeyné Joó Márta, Kaveczkiné dr. Farkas Katalin, Kishonti Judit, dr. Partl Ernő, Székely András, dr. Szoboszlay Miklós, dr. Szörényi Péter, Szűcs Zsuzsanna, Tari András, Tejnóra Tibor, dr. Zeiler Júlia. • Budapest, 2003. november 30.

3. KOSZAL A közúti szállítás EU integrációjának előkészítése (KOSZAL) • A kutatás eredményeinek elérhetősége: • http://www.vki.hu/~tfleisch/~koszal

4. KOSZAL Összefoglaló • A kutatás célja annak az alágazati nézőpontnak a kiszélesítése, amelyben a közúti fuvarozás kérdésköre hagyományosan elemzésre kerül. A cél utat törni egy társadalmi-gazdasági-környezetimegközelítés felé, és így elemezni az uniós csatlakozás hatásait. • A kutatás három egymásra támaszkodó vizsgálatból épül fel, amelyek rendre a szűkebben értelmezett műszaki-gazdasági szempontokra, majd a társadalmi-gazdasági összefüggésekre, végül pedig a társadalmi-gazdasági-környezeti megfontolások együttesére (azaz a fenntarthatóságra) fókuszálnak.

5. KOSZAL Helyzetkép • A rendszerváltás korai időszakát az áruszállítási teljesítmények jelentős visszaesése,a közúti fuvarozási szektor teljes privatizációja, nagyszámú kisvállalkozómegjelenése és egy elavult járműparkjelenlétejellemezte.

6. KOSZAL Helyzetkép • Az európai fuvarozói versenypiacot uraló köve-telmények meghatározásában ma már jelentős szerepe van a környezetvédelmi és fenntarthatósági megfontolásoknak. Az unió közlekedés-politikájának deklarált célkitűzésévé vált a forgalom mennyiségi növekedésének a gazdaság növekedéséről történő leválasztása (’decoupling’), és ennek érdekébena szállítási teljesítmények növekedésének a fékezése, a közúti szállítások összes áruszállításon belüli részará- nyának a csökkentése. • A hazai döntéshozók által befolyásolható (vagy annak tűnő) terep a belföldi hagyományos piac; - főként erre vonatkoznak az elkészített tanulmányok.

7. KOSZAL Ágazati, műszaki-gazdasági megközelítés • a kontinens nyugati illetve keleti részén markánsan elkülönülő fuvarozási piacok működnek. egy igényesebb, termelékenyebb, drágább uniós piac, illetve egy alacsonyabb minőségű szolgáltatást nyújtó, ugyanakkor a helyi kereslettel és fizetőképességgel összhangban lévő, pers- pektívájában viszont zsugorodó keleti piac. • A kelet-nyugati forgalomban az uniós normáknak megfelelő felkészültség és felszerelés követelménye már a csatlakozás előtt is érvényesült.

8. KOSZAL Ágazati, műszaki-gazdasági megközelítés • A hazai fuvarpiacon is egyre inkább az EU belső piacának bárhol történő mielőbbi megfelelés képezi az igazi kihívást. Akik e szint elérését feladják, fokozatosan kikopnak a hazai piacról is. • Az ágazatpolitika szintjén azt kell mérlegelni, vajon mekkora áldozatot ér meg, és kinek szolgálja az érdekeit a piac átalakulásának a lassítása. Fűződnek-e jelentős érdekek ahhoz, hogy azok számára, akik hat-nyolc évvel ezelőtt fuvarozókká váltak, de egy szabályozottabb piacon nem fognak megélni, egy-két évvel kihúzódjon a ma is látható kiszorulási folyamat?

9. KOSZAL Társadalmi-gazdasági értékelés • A hazai fuvarozók véleménye egyéni perspektívájuk kettősségét közvetíti. Akik felkészültnek érzik magukat, azok főleg a várható többlet szállítási feladatot emelik ki. • Akik kevésbé érzik versenyképesnek magukat a nyugati versenytársakkal szemben, azok arra utalnak, hogy a növekvő fuvarozói konkurencia várhatóan ellehetetleníti a hazai fuvarozókat.

10. KOSZAL Társadalmi-gazdasági értékelés • Mindkét gondolatmenetnek van alapja, és a tovább-lépéshez éppen egy olyan modell kialakítása hiányzik, amelynek a segítségével rá lehet mutatni azokra a tényezőkre, amelyek alapján az egyik vagy a másik kifejlet válhat dominánssá, illetve be lehet határolni azokat a vállalkozásokat, amelyeknek esélyük van ar-ra, hogy számukra a pozitívumok alkossanak túlsúlyt. • Közvetlen támogatás igénye helyett a felzárkózni képes fuvarozóknak maguknak kell összefogniuk és stratégiai szövetségeket alakítaniuk a szervezet- és technológia-fejlesztési, piaci ismeretekre vonatkozó tudásban való felzárkózás érdekében.

11. KOSZAL Fenntarthatósági (=társadalmi-gazdasági-környezeti) értékelés • A kutatási tervnek megfelelően a stratégiai környezeti vizsgálatoknál (SKV) alkalmazott gondolatmenet képezte a fenntarthatósági értékelés fő módszertani alapját. E megközelítés rögtön felvetett egy új kérdést. • Stratégiai döntések hatásainak vizsgálatakor az első lé-pést a stratégiai célok, célkitűzések elemzése jelenti. Elemzésre alkalmas stratégiai cél volna például akár a fuvarozási piacon lejátszódó differenciálódási folyamatok lelassítása, akár pedig ezeknek a folyamatoknak a fel-gyorsítása; vagy a beavatkozás nélküli helyzet megőr-zése.

12. KOSZAL Fenntarthatósági értékelés • A tanulmány készítői azonban nem találtak ilyen, elem-zésre alkalmas deklarált fuvarpiaci célrendszert vagy koncepciót. • Létező célrendszer hiányában a tanulmány szerzői a megelőző tanulmányokból kirajzolódó jövőbeli trendeket vették alapul, és ezen belül hét olyan kockázati szempontot emeltek ki, amelyekre vonatkozóan van bizonyos döntési lehetőség a közlekedéspolitika kezében, de ennek érvényre juttatásához mindenekelőtt világos kérdésfeltevésre és határozott válaszokra lenne szükség.

13. KOSZAL Fenntarthatósági értékelés • A kiválasztott, ágazatpolitikai döntést igénylő kérdések: • Hogyan változik a gazdaság szállításigényessége? • Megállítható-e a közúti alágazat térnyerése? • Visszafogható-e az érzékeny/kritikus területeken a forgalom növekedése? • Hogyan változik a tranzitforgalom mennyisége, összetétele? • Hogyan alakul a meglévő közúthálózat állapota és szerepe? • Hogyan alakul a logisztikai központok mennyisége, milyen struktúrára épülnek rá (a főváros szerepét fokozzák-e)? • Milyen változások várhatóak a közúti szállítások intézményrendszerbeli, szervezeti, műszaki, emberi feltételeiben?

14. KOSZAL Fenntarthatósági értékelés • Ezekben a kérdésekben, bár nagyon erősek a külső meghatározó tényezők is, az ágazatpolitikának van mérlegelési lehetősége. Egyértelmű, hogy sem környe-zeti, sem fenntarthatósági szempontból nem támogat-ható az az ágazatpolitika, amelyik a fenti kérdések-re rendre a fenntarthatósági megfontolásokkal szemben foglal állást: növeli a szállításigényességet, nem fékezi a közút dominanciáját, ráviszi a forgalmat a legérzékenyebb térségekre, növelni kívánja a tranzit-forgalmat, elhanyagolja a meglévő közúthálózatot, a logisztikai központokat a fővároscentrikus hálózatokra építi rá, és továbbra is a rendre ilyen válaszokat nyújtó intézményrendszert tartja fenn.

15. KOSZAL Hogyan tovább? • A kutatás eredményei alapján javasoljuk a gazdasági-társadalmi-környezeti, vagyis fenntarthatósági szempontoknak megfelelő ágazatpolitikai dön-tések kidolgozását a közúti fuvarozás területén. • Figyelembe kell venni, hogy a ma joggal bizonytalan-nak tekintett alágazati törekvések megítélését egy szélesebb, - társadalmi és környezeti megfontolásokkal kiegészített - szempontrendszerben felváltja a jól kirajzolódó hosszú távú trendek alapján történő célképzés, ezáltal megalapozottá tehető a jövőre vonatkozó stabil stratégiai célkitűzések kiválasztása.

16. KOSZAL A megbízás keretében 2003-ban az alábbi tanulmányok készültek: • dr. Csejtei Istvánné - dr. Pálfalvi József: A közúti szállítások EU integrációjának előkészítése: árufuvarozói piac, versenyképesség és várható tendenciák. • dr. Futó Péter: Az EU csatlakozás vállalati szintű hatásai a közúti árufuvarozási szektorban. • Magyar Emőke - dr. Tombácz Endre: Az EU csatlakozás közúti árufuvarozásra gyakorolt hatásai: stratégiai környezeti vizsgálat jellegű megközelítés.