1 / 16

DEPRESSZIÓ

DEPRESSZIÓ.

tola
Download Presentation

DEPRESSZIÓ

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. DEPRESSZIÓ

  2. A depresszió diagnózisának felállítása ún. diagnosztikai kritériumok alapján történik. A leggyakoribb, ún. major depresszió diagnózisához a tipikus tünetek jelenlétén kívül az is szükséges, hogy ezek a tünetek legalább két héten keresztül a napok nagy részében jelen legyenek, és jelentős szenvedést, életminőség romlást okozzanak.

  3. A depressziós személynek romlik a mindennapi teljesítőképessége, nehezebben vagy alig, súlyos esetben egyáltalán nem tudja ellátni a munkahelyi, iskolai vagy otthoni feladatait, és a tünetek kedvezőtlenül befolyásolják a másokkal való kapcsolatát, együttműködését is.

  4. Fontos kizárni azt is, hogy a tünetek hátterében nem húzódik-e meg valamilyen testi (pl. idegrendszeri, daganatos, hormonális, immunológiai vagy vírusos) betegség, illetve alkohol vagy droghasználat. Egyes gyógyszerek is felelősek lehetnek a depressziós tünetek kialakulásáért.

  5. Melyek a depresszió tipikus tünetei? A depresszió két legfontosabb alaptünete a levert hangulat, illetve az érdeklődés és az örömérzés képességének az elvesztése. Ezt gyakran úgy írják le, mint az életkedv, életenergia elapadását, a motiváció és a szokásos aktivitás hiányát, egyfajta nem múló szomorúságot, vagy ürességérzést. Ez az apátia nemcsak az örömteli, de a kellemetlen eseményekre való csökkent reagálásban, egyfajta érzelmi bénultságban, közönyösségben is megnyilvánulhat ("üvegbúra szindróma").

  6. Van aki érzékennyé válik, gyakran elsírja magát. A depresszív hangulat azonban nem minden esetben ennyire egyértelmű, néha inkább ingerlékenység áll az előtérben. Ez különösen jellemző lehet a gyermekekre, és az idősebbekre, illetve a férfiak egy részénél is inkább a szokásosnál gyakoribb, vagy indokolatlan ingerültség, harag, düh van jelen.

  7. A depresszió további tünetei az étvágyzavar, az étvágy csökkenése vagy növekedése, amely, ha kifejezett, súlygyarapodásban vagy súlycsökkenésben is megnyilvánul. Szinte mindig jelen van valamilyen formában az alvászavar is. A melankóliás depresszió (amelynek hátterében a leginkább szerepet játszanak a biológiai okok és az örökletes hajlam) esetében inkább jellemző az étvágytalanság, fogyás, és az alvásproblémára tipikus az, hogy az illető hajnalban felébred, és nem vagy csak nagyon nehezen tud visszaaludni.

  8. A szezonális vagy téli depresszió esetében pedig az étvágynövekedés, különösen a szénhidrátok, csokoládé utáni vágy, és a hízás jellemző, és ők inkább a túlzott álmosságra, és a sok alvásra panaszkodnak. Sokan arra panaszkodnak, - különösen, ha a depresszióhoz szorongásos tünetek is társulnak -, hogy lefekvés után nem tudnak elaludni, órákig forgolódnak, "járnak a fejükben a gondolatok", vagy nyugtalanul alszanak, gyakran felébrednek.

  9. Bármely típusú alvászavar esetében, vagy kifejezett alvászavar nélkül is szinte mindig jelen van a túlzott, indokolatlannak tűnő nappali fáradtság, energiahiány. A depressziós személyek egy része fokozott nyugtalanságról is panaszkodik. Ezt gyakran úgy írják le, mintha egyfajta felfokozott készültségben lennének. Sokszor a környezetnek tűnik fel a személy felgyorsulása, fel-alá járkálása, "izgés-mozgása", idegessége. Más esetekben pedig a másik véglet jellemző, a depressziós személy meglassult, indítékszegény. Ezek a változások nemcsak a mozgásban, de a beszédben is megnyilvánulnak. Többnyire a szexuális életre is kihatnak a tünetek.

  10. Megváltoznak a depressziós személy gondolkodási funkciói, illetve gondolkodásának a tartalma is. Nagyon kellemetlennek, szinte elbutulásnak élik meg ezt a csökkent gondolkodási, összpontosítási képességet, memóriazavart, illetve elbizonytalanodást, határozatlanságot, döntésképtelenséget. Ami a depressziós személy gondolkodásmódját jelenti, negatív szűrőn keresztül nézi a világot. Ez vonatkozok a múltra, a jövőképre, illetve a saját személyére is. A múlttal kapcsolatban a rágódás, önvádlás, bűntudat jellemző, a jövőt kilátástalannak, reménytelennek érzi, nem lát esélyt a változásra.

  11. Saját személyét pedig értéktelennek érzi, úgy véli, csak terhet jelent a családjának, önbizalma is csökken. Súlyosabb esetben megjelennek a halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok. Nem annyira a szomorúság, mint az előbb említett reménytelenség, tehetetlenségérzés az, ami az öngyilkossági gondolatokkal és szándékkal összefügg.

  12. Milyen tényezők nehezítik a depresszió felismerését? Mit tehetünk? A depresszió felismerését, diagnózisát a leginkább nehezíti, hogy gyakran társulnak hozzá szorongásos tünetek vagy zavarok, mint pl. a pánikbetegség, illetve megmagyarázhatatlan testi panaszok. Ezek sokszor elfedik a depressziós tüneteket, mert gyakran kézelfoghatóbb, szembetűnőbb panaszokként jelentkeznek, vagy mert ezekről a betegek is bátrabban számolnak be, illetve az orvos is könnyebbnek érezheti a testi tünetekkel való foglalkozást.

  13. A testi tünetek bizonytalan, változó formájában jelentkeznek, leggyakrabban fájdalomtünetek, szívtáji vagy gyomor- és bélpanaszok, melyek esetében hiányzik a kiváltó testi betegség, vagy ha van is ilyen, annak objektív súlyossága nem áll arányban a panaszok súlyosságával. Nehezíti a depresszió felismerését és kezelését a gyakran társuló alkohol- és drogproblémák, illetve a személyiségzavarok. Előbbiek gyakran a háttérben húzódó depresszió sikertelen öngyógyítási kísérletei. Utóbbiak pedig a gyermekkorban, a személyiségfejlődésben gyökereznek, és a környezethez való alkalmazkodásban, a személyes kapcsolatokban való problémákban jelentkeznek. Időskorban a demenciától (szellemi hanyatlás) és a gyászreakciótól fontos az elkülönítés.

  14. A depressziós tünetek néhány héttől hónapokig, néha évekig is eltarthatnak. Az elhúzódásért leginkább a felismerés és kezelés elmaradása a felelős. De a tüneti kép leírásából is látszik, hogy maguk a depressziós tünetek is közrejátszanak: az indítékszegény, energiátlan, helyzetét pesszimistán és reménytelennek látó ember arra is motiválatlan, hogy segítséget keressen, különösen, ha úgy érzi, úgysem lehet raja segíteni, vagy meg sem érdemli a törődést. Ördögi kör ez, amelynek megszakításában sokat segíthet a depresszió megismerése, a családtagok és a háziorvos.

  15. A depresszió felismerését, szűrését egyszerű kérdőívek (pl. Beck Depresszió Kérdőív) is segíthetik, amelyeket a depresszió gyanúja esetén a tünetektől szenvedő személy saját maga, vagy családtagja, orvosa segítségével kitölthet, és ennek alapján eldöntheti, hogy szükségét látja-e háziorvosához, vagy pszichológushoz, pszichiáter szakorvoshoz fordulni. Ezek a kérdőívek arra is alkalmasak, hogy a tünetek súlyosságát mérjék, illetve azok változását a kezelés hatására.

  16. Köszönjük a figyelmet!

More Related