1 / 25

Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus

Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus. Ludwig Binswanger (1881-1966) Viktor E. Frankl (1905-1997) Erich Fromm (1900-1980). Az egzisztencialista filozófia. A megismerés kiindulópontja az egyéni lét,

toan
Download Presentation

Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus Ludwig Binswanger (1881-1966) Viktor E. Frankl (1905-1997) Erich Fromm (1900-1980)

  2. Az egzisztencialista filozófia • A megismerés kiindulópontja az egyéni lét, • A lényeg csak a lét felfokozott átélésének pillanataiban, határhelyzetekben kerül kapcsolatba az emberrel • Az ember szabadságra ítéltetett lény, választások sorában valósítja meg önmagát • Egyedül kell döntenie, s e felelősség szorongással tölti el

  3. Egzisztencialista filozófusok • Kirkegaard • Nietsche • Buber • Husserl • Heidegger • Sartre

  4. Jean Paul Sartre „Az egzisztencializmuson olyan tant értünk, amely lehetővé teszi az emberi életet, és amely azt is hirdeti, hogy minden igazság és cselekvés emberi környezetet implikál... A dolgokat bonyolítja, hogy két egzisztencialista iskola van: először a keresztény, akik közé Jasperset és Gabriel Marcelt számítom; azután az ateista egzisztencialisták, akik közé Heidegger tartozik, a francia egzisztencialistákkal és magammal együtt. Közös vonásuk csupán az, hogy úgy vélik, az egzisztencia megelőzi az esszenciát, vagy másként, hogy a kiindulópont a szubjektivitás... Az ateista egzisztencializmus azt vallja, hogy ha nincs isten, legalább van egy lény, akinél az egzisztencia megelőzi az esszenciát, egy lény, aki van mielőtt bármilyen fogalom meghatározhatná létezését, és hogy ez a lény az ember. Mert az ember először létezik, előfordul, feltűnik a világban, és csak azután határozza meg önmagát. Az egzisztencialista szemlélet szerint az ember kezdetben semmi, csak később válik azzá ami, és olyan lesz, amilyenné önmagát alakítja.”

  5. Ludwig Binswanger fő tételei • Fenomenológia: a tudat nem epifenomén, hanem minden, amit megtapasztalunk, szubjektív • A létezés megelőzi a lényeget • Dasein (ottlét, az életre való nyitottság) • Kitettség és esendőség • Angst (szorongás a nemléttől) • Bűntudat

  6. Felelősség, bűntudat, megbánás • A halál • Hitelesség és hiteltelenség. Hiteles életet az él, aki valamivé válik • A hiteltelenség, ha egyetlen téma köré szervezzük életünket, és nem hagyjuk a Dasein többi részét érvényesülni • Egzisztencia-analízis

  7. Az egzisztencia-analízis • Diagnózisa: felfedezni, hogyan látja a kliens a világot (a fizikai, szociális és személyes világot), milyen a viszonya térhez és időhöz • Terápia: Szembesülés a másikkal. Az áttétel és viszont-áttétel természetes részei a terápiának. Cél a kliens autonómiájának növelése

  8. Viktor E. Frankl • Élete • Alapkérdése: Hogyan ragadható meg az ember egységessége azzal a feltétellel, hogy élete értelemre irányul, és erre az értelemre szüksége van?

  9. A tudomány pluralizmusa és az ember egységessége • Ha valamit a saját dimenziójánál alacsonyabb dimenziókba vetítünk, akkor a leképezések ellentmondanak egymásnak • Különböző dolgokat vetítve ugyanabba az alacsonyabbrendű dimenzióba, a leképezések többértelműek lehetnek.

  10. Az öntranszcendencia értelmezése • Az ember annál inkább önmaga, minél inkább felülmúlja és elfelejti önmagát, legyen bár odaadása egy ügyé vagy egy partneré

  11. Motivációs tézisei • Az embernek szüksége van a feszültségre • Az ember keresi a feszültséget • Jelenleg túl kevés feszültséget talál • Ezért az ember feszültséget teremt magának • Az embert az értelemre törekvés jellemzi

  12. Neurózisokkal kapcsolatos álláspontja • Három patogén reakció-minta - szorongásos neurózis: szimptóma → félelem az ismétlődéstől→ szimptóma →erősíti a félelmet - kényszerneurózis: kényszerképzet nyomása → megpróbálja elnyomni → épp ezzel növeli a nyomást - szexuálneurózis: küzd a szexuális örömért → hiperreflexió → önmagát kezdi figyelni

  13. Fóbia patomechanizmusa

  14. Kényszerneurózis

  15. Szexuálneurózis

  16. Logoterápia • Az emberi dimenzióba hatol: öntranszcendencia és öneltávolodás • Eszközei: dereflexió, paradox intenció • Noogén neurózis: az értelmet nem adni vagy létrehozni, hanem meglelni kell, és meg is lehet találni

  17. Mai megfogalmazások • Ryan és Deci: önmeghatározás • Brehm: szabad akarat és ellenállás (reaktancia) • Maddi, Kobasa: lelki edzettség

  18. Erich Fromm (1900-1980) • Pszichológiai és szociológiai tanulmányok után filozófiai doktorátus • Marx hatása

  19. Fromm fontos művei • Menekülés a szabadságtól • Az önmagáért való ember • A szeretet művészete • A rombolás anatómiája

  20. Alapelvek • Az embernek veleszületett természete van • A társadalmat az ember azért alkotta meg, hogy az ő lényegi természetét kiszolgálja • Eddig egyetlen társadalom sem felelt meg az emberi lét alapvető igényeinek • Ilyen társadalmat létre lehet hozni (Humanista Közösségi Szocializmus)

  21. Az emberi létfeltételekből eredő specifikus humán szükségletek • Kapcsolatigény • Transzcendenciaigény • Hovatartozás igénye (gyökerezettség) • Azonosulásigény • A tájékozódási keret igénye

  22. A szabadságtól való menekülés három útja • Tekintélyelvűséghez • Rombolásba • Konformitásba

  23. Biofília és nekrofília • Agresszió (jó indulatú ↔ rossz indulatú) • Kötődés • Nem ugyanaz, mint az életösztön-halálösztön • A nekrofília példája: Hitler

More Related