A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig

1. www.bukovina.lap.huwww.bukovina.hu www.bukovinaiszekely.extra .hu A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig Előadás: RMDSZ – EMI VI. táborában Írta: Sebestyén Imre Dezső 2010. 08.13.

2. Bevezetés • Az identitásom: bukovinai székely vagyok • Apám:Sebestyén Ádám Anyám: Kozma Emma • Nagyszülők: Sebestény OrbánDNS szrt. szász leszármazott Kasler AnnaDNS szrt. német leszármazott • Társadalmi (önérvényesítő) szükségletem: a bukovinai székelységtudatom • A népviselet elfogadása • A dalok, táncok szokások, hagyományok elfogadása, stb. •  a bukovinai székely hagyományőrzés elveinek megvalósítása • Sokan valljuk magunkat bukovinai székelynek (kb. 20 ezren a Völgységben)*

3. False False Diagram 1 -1 "AZ IDEGEN HANGZÁSÚ NEVEK SZÁMA a családfők 14,4%-ának volt idegen hangzású neve 1941-ben (Rónai Béla adatainak felhasználásával Sebestyén Imre Dezső készítette a diagramot)" Arial 14.25 None None FullPage Arial 26.25 -4484.99267578125 -14.9853515625 19664.97802734375 11759.9853515625 1 1 None None Arial 26.25 Pie Exploded 150 0 0 Adatsor 1 25 None Arial 11 None 0 0 Munka1!$D$2:$D$12 0 Munka1!$E$2:$E$12 None Arial 26.25 None 0

4. Főbb vázlatpontok: • Történeti áttekintés az 1764-től történtekről ÚJ NÉPCSOPORT SZÜLETIK • Áttekintés a bukovinai székelységről • főbb ismérvei • a székelységtudatunk mássága • miért a nagy ragaszkodás?– elmélkedés a bukovinai székelységtudatról • hogyan éltek? • a „szinpadi” hagyományőrzés fejlesztése • Kézenfekvő megállapítások

5. Bukovinai székelyek története Siculicidium 1764. Bukovinai falvak alapítása 1777 – 1786. Kirajzás 1883 – 1924. Bácska 1941. Völgység 1945.

6. A KORNAK ÁLLAPOTJA • Feudális uralkodó: Mária Terézia (1717-1780)magyar és cseh királynő (1740-1780).

7. A KORNAK ÁLLAPOTJA*************************a felvilágosult abszolutizmus Erdélyi nemesség: • Az erdélyi rendek foggal-körömmel védelmezték a rendi alkotmányt, ragaszkodtak privilégiumaikhoz, az adómentességhez. • Az udvar modernizáló törekvéseivel szemben– ha az nem sértette kiváltságaikat –kevés ellenállást tanúsítottak.

8. A KORNAK ÁLLAPOTJA • ·„...A robot mértéktelen és rendszertelen.„ (Mária Terézia„Úrbéri rendeletében” szabályozta, 1767-ben.) • A kilátástalan szociális helyzetben lévő jobbágyságnak egyetlen menedéke maradt - a kivándorlás. A bukovinai magyar telepek lakóinak nagy része azok közül kerül ki, akik a század közepén, majd a madéfalvi veszedelmet követően Moldvába futottak.

9. A KORNAK ÁLLAPOTJA • A másik probléma a jobbágytelkek elaprózottsága („...országszerte igen aprók, megközelítőleg sem állnak arányban azokkal a terhes szolgálatokkal, melyeket haszonélvezésük fejében a jobbágyoknak teljesíteniük kell.„) • A kor- és kórkép legszembetűnőbb jelei: • a rendi társadalom differenciálódása, a szabad elemek lesüllyedése, • a gazdasági hanyatlás, az ínség, • a kedvezőből kedvezőtlenné váló földrajzi fekvés, • a helyi viszonyokban sokszor eligazodni sem tudó idegen hatalom, stb.

10. Bukovinai székelyek • Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott Az osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást.

12. Bukovinai székelyek • Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.

13. Bukovinai székelyek • Bukovinát I. Abdul Hamid török szultán 1774. február 25-én engedte át a Habsburg Birodalomnak, Mária Teréziának • az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában.1774. Általános császári kegyelem, akik átjönnek Bukovinába… • Évek során az alábbiak szerint így alakult ki a bukovinai székelység.

14. Bukovinai székelyek A hirdetett és a moldvai székelyekkel közölt feltételek az alábbiak voltak: • Ingyen háztelek és szántóföld. • Minden gazda napi 6 krajcár, gazdasszony 3 krajcár, gyermek 2 krajcár  pénzbeli járandóságot kap a kincstártól, amíg a tényleges település megtörténik, illetve „amíg életmagra kapnak." • Minden családnak kiutalnak 50 forintot gazdasági felszerelésre, kamatmentesen. • Minden család kaphat 20 forintot gazdasági felszerelésre, kamatmentesen, 5 évre. • Minden község, ha ötvennél több család van, államköltségen épített templomot kap lelkipásztorral.

15. Bukovinai székelyek Az alapított falvak: • Istensegíts 1776-ban 100 család • Fogadjisten 1777-ben 50 család • Hadikfalva1785-ben 140 család • Józseffalva1785-ben 60 család • Andrásfalva1786-ban 50 család

16. Bukovinai székelyek • Létszám adatok: Számuk 1880-ban 9887 fő 1890-ben 8139 fő (1883. Magyarországból kapott biztatásra kb. 1000 család (kb. 4000 fő) az Al-Duna mellékére vándorolt, néhány év múlva azonban sokan visszaköltöztek). 1910-ben 9500 fő (Bukovina lakosságának 1,3% magyar) 1941-ben  A 2 855 családfő 302 családnéven (vezetéknéven) Egy-egy név megterhelése statisztikai átlag szerint 9,45. 1945-ben 3821 családot telepítettek

17. BUKOVINAI SZÉKELYEKA túlnépesedésKIRAJZÁS • 1883-ban az Al-Duna mellé mintegy 4 000 ember települt Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.

18. Bukovinai székelyek KIRAJZÁS • Ugyanebben az évben1883-banGyorokra(Arad vármegye), • 1888–1892 között és 1910-benDévára, • 1892-benVajdahunyadra

19. Bukovinai székelyek KIRAJZÁS Még további közel 5000 telepes költözött • 1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Kolozs vármegye),Magyarnemegyére(Beszterce-Naszód vm.), • 1905-ben Marosludasra (Szolnok-Doboka vm), • 1910-ben Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra (Hunyad vármegye) A csernakeresztúri csángó tájház

20. Bukovinai székelyek KIRAJZÁS • Vannak olyanok is, akikKanadábavándoroltak ki1905–1914 között több farmertelepet hoztak létre, például: Hapkins, Székelyföld, Máriavölgy, Hamilton, Regina, Punnichy, Eszterháza. • és Brazíliába vándoroltak ki Boldogasszonyfa (1924).

21. BÁCSKÁBAN • A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette, Szabadka(Bácsjózseffalva),Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovoljácok helyére. • (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak)

22. BÁCSKÁBAN • 1944 őszén Bácskába érkeztek JosipBroz Tito partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. • A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a Dunántúlon vészelték át (Fejér, Győr és Zala megyékben).

23. ITTHONMagyarországon • Innen 1945-ben 13 000 bukovinai székelyt Tolna és Baranya megyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba. • 1950-ben majd 1959-ben a kapott földeket be kellett vinniük a téeszbe.

24. ITTHONMagyarországon Völgység 1945. • Az 1945-ös földreform Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye falvaiban adott házat és hazát • 2131 család a Völgységbe • 329 család a Tolnai Hegyhátra • 145 család Bátaszékre • 500 család Bács-Kiskun megyébe • 716 család Baranya megyébe •  3821 család települt

25. ITTHONMagyarországon • A bukovinai székelyekről Sára Sándor készített dokumentumfilmet „Sír az út előttem” címmel.

26. ITTHONMagyarországon • Magyarországon ma saját szervezetük van: Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége (Bonyhádon székel. 38 tagegyesületben folyik a hagyományőrzés

27. A bukovinai székelységről(első közelítés) • A bukovinai székelység tudata az eltérő történelme miatt más, mint a székelyföldi őseié. • 1764, ill. 1776 és 1941 között Romániában élt románok, ukránok, németek, lengyelek és zsidók mellett. • 1941-1945 között megjárták Bácskát, s menekültek a háború alatt szerte Magyarországon. • 1945-ben letelepedtek a Völgységben Tolna, Baranya és kisebb részük Bács-Kiskun megye volt sváb lakosú falvaiban.

28. Bukovinai székelységtudat • MIT KELL ÉRTENÜNK BUKOVINAI HAGYOMÁNYŐRZÉSEN? • Miről is van szó?Egy olyan kultúra megőrzéséről van  szó , amely már tulajdonképpen nem is  funkcionál, mert...... ma már teljesen másképp élnek az emberek, másképp viselkednek •  ... a mindennapi életben ezt a kultúrát nem használják • ... olyan távoli környezetben jött létre, amely ma már  nincsen • ... de  erre a kultúrára szükség van  ahhoz, hogy megmaradjunk;ahhoz, hogy a bukovinai székelység tovább létezzen

29. Elmélkedés a bukovinai székelység-tudatunkról Mi, akik itthon születtünk, ha arra felé vet a szerencsénk, nem kerüljük el őseink volt otthonát. Erőt meríteni megyünk oda… de bármilyen szép széles is Andrásfalva utcája, bármennyire is ép még a nagyapám udvarán lévő kút fehérre meszelt kávája (mert csak ezek a kútkávák élik túl az újraépítést), azért kétely ébredhet sokunkban, hogy mi is volt szüleinknek olyan szép benne? ...talán a korhadó kicsike faházacska,

30. Elmélkedés a bukovinai székelység-tudatunkról • ahol a gerendán egész télen ott lógott a sós-füstölt hering, melyhez - hogy ízesebb legyen a málé - elég volt csak hozzáütögetni; • …s ahol anyoka tette az asztalra s cérnával porciózta málét, ritkábban a túróspuliszkát, s mikor mit..., s a sok gyermeknek az egészen jóllakásig ritkán jutott az ételből... • …talán a Szucsáva-porondja, ahol a leányok a legénykékkel találkozgattak... • …talán a lunkák a a falu határában a munkavégzés élményeit, és gyakrabban a keserveit idézhetik

31. Elmélkedés a bukovinai székelység-tudatunkról • …talán a szülőföldünk temetőjének még megmaradt néhány keresztje a nevekkel, akik rokonaink, s így őseink voltak… Találgathatunk, hogy miért a nagy ragaszkodás…... Ki tudná biztosan megmondani?!

32. Rádöbbenünk az igazságra: bár mi csak a szüleink megszépült emlékeiből ismerjük mindezt, azért nekünk is szép, mert szüleink, nagyszüleink • ott voltak otthon • mert ott születtek és ott voltak fiatalok, s akármilyen nagy volt is a nyomoruk, - de nem is igen tudhatták, hogy másmilyen életük is lehetne! …- ők ott örültek annak, hogy abban a közösségben élnek és szeretnek.., és...! Szerettek ott élni, akárhogy is éltek.

33. Hogy éltek? ... egyszerű a válasz:"úgy, ahogy..."! - AMI AZT IS JELENTHETI, HOGY SZEGÉNYESEN, KESERVESEN, DE MÉGIS BOLDOGAN... - ...ÉS TALÁN INNEN ERED A SÓVÁRGÓ VÁGYAKOZÁS • a mi kötődésünk? S ha itthon vagyunk, akkor eszünkkel tudjuk, hogy a mi kötődésünk másmilyen az ő otthonukhoz, ellenben mégis ez éleszti a hovatartozásunkat életben tartó lángocskát. Akár tudatosan, akár ösztönösen visszaidézzük a mi mai világunkban az otthoni-otthon hangulatát - az egyszerű mindennapi használati eszközökkel, a díszesebb ruvás-ládával és a festékessel, a mesékkel, a dalokkal, a táncokkal, a hiedelmeikkel, a szokásaikkal, vagyis az életmódjukkal -, úgy érezzük, hogy fontosak ezek számunkra.

34. vegyük sorra, a jövőnkre nézve milyen feladataink vannak • Legelőször is a színpadi megjelenésen kellene javítani.

35. vegyük sorra…használati eszközök készítése, viselet,népszokások, táncok, népdalok, mesék, közbeszéd, játékok, hiedelmek, az otthoni temetők gondozása, családfa kutatás… • A néprajzi tábor gyűjtőmunkája révén több ezer archív felvétel áll rendelkezésünkre, amely alapján pontosan rekonstruálható az egyes időszakok, különböző korosztályok, ünnepi és hétköznapi alkalmak szerinti viselete.

36. vegyük sorra… a viselet, Elődeink különleges szépérzéke stílusában visszafogott, színeiben és formájában is egyszerűséget kereső volt.

37. vegyük sorra… a viselet, • Szeretnénk, ha ehhez méltó lenne a színpadi öltözetünk és a két-három elterjedt változat mellett a rég elfeledett, ámde igen karakteres ruhadarabok, formák ismét elterjednének, használatba kerülnének, mint az eredeti nagyméretű fejkendő,   az alatta viselt főkötő,

38. vegyük sorra… a viselet • a bőrruházatunk színes és változatos családja, • a rojtos selyem ünnepi vállkendő, • vagy az egyszerűbb, színeiben visszafogott szövetek, • a hosszú, boka fölött végződő szoknyahossz.

39. vegyük sorra… a viselet, • Ugyanígy reneszánszára vár a széles körben elterjedt, hosszában beütött iparoskalap mellett a kucsma és a visszahajtott szélű, alacsony süvegforma, vagy a Kossuth-kalap is.

40. vegyük sorra… a népdalaink • A népdalaink jó kezekben vannak. • A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének honlapján ugyanis bárki számára elérhetőek a bukovinai népdalok eredeti, archív felvételei

41. évről-évre egyre több tánccsoport mutatkozik be, akik a bukovinai tánchagyomány elsajátítását tekintik elsődleges céljuknak segítjük őket a megfelelő koreográfus, táncoktató ajánlásával, képzésekre való felhívásokkal, fellépési lehetőséggel, és szakmai tanácsokkal. vegyük sorra…néptánc és zenei kíséret zenei kíséret: igencsak korlátozott lehetőségei vannak a csoportoknak abban a tekintetben, hogy milyen hangzóanyagot használhatnak a próbák során, vagy az összeállítások, koreográfiák létrehozásakor.

42. A mesemondás a bukovinai székelyek körében hosszú ideig szokásban volt. Höflerné Kelemen Emma a bonyhádi székely kör vezetőjeként szervezte meg a városi könyvtárban az első mesemondó versenyeket. Felismerte, hogy ezzel a mesék mellett nyelvünket menti meg. A mesének annyi műfaja van, hogy nincs az a színpadi produkció, ünnepi alkalom vagy szokás, amelyet ne tenne még teljesebbé. 1997-től évenként 80-100 fő résztvételével megrendezik a Sebestyén Ádám Bukovinai Székely Mesemondó Versenyt. vegyük sorra…mesemondás, székely nyelvjárás, góbéság

43. vegyük sorra… a gyermekjátékok • Mi szépet tud alkotni egy kicsi gyermek? • Tud, ha megtanulja édesanyjától a mosolygás, a szép szavak, a dallamok, a mozdulatok anyanyelvét, és tud játszani édesanyjával, gyermektársaival, barátaival énekelni, táncolni, együtt mozdulni egy ünnepi szokás megjelenítésében, megformálásában. • Tudatalatti magyarság – véli Kodály Zoltán (nemzeti öntudat – véli Andrásfalvy Bertalan prof.) • Csupán még csak elhatározás, hogy ismét megtanítjuk a gyermekeinket játszani. • Pl. a Sóvidékről vehetünk mintát (részlet a Duna Tv adásából) • S ha megtanolta a játékot, akkor azt nagyon (felnőttként) es tudja!

44. vegyük sorra…családfa kutatás, DNS • - születési anyakönyvek • - házasságkötés • - halotti anyakönyvek • Anyakönyvek számítógépes adatbázisban való feldolgozásával mostanig mintegy 100.000 személy adatait rögzítette Rudolf László bátaszéki informatikus. • Ezen adatok alapján készülnek a családfák, amelyek falvanként könyvekben válnak hozzáférhetővé. Már megjelent Józseffalva adatai.

45. vegyük sorra…DNS-kutatás eredményei • Elizabeth Long lányának a dédnagyanyja 2 éves korában került Kanadába Andrásfalváról. • DNS Y program: az Y kromoszóma változatlanul öröklődik apáról fiúra • DNS egyezőség bukovinai és erdélyi családok között:Bogos – Csíkszépvíz; Both – Székelypetőfalva; Csobot – Kászonújfalu; Daradics – Gyergyókilyénfalva; Fábián – Kézdiszentlélek; Kajtár – Csíkdánfalva; Kismődi és Kóka – Csíkzsögöd; Szentes – Madéfalva; Zsók – Csíkdánfalva

46. vegyük sorra…temetők gondozása • Széchenyi István gondolata:„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!”

47. Hagyományőrzésünk Ez annyira fontos sokunknak, hogy akár naponta végrehajtott kellemes kötelességet is jelent annak segítése, támogatása, hogy a fiatalok hagyományőrző együttesek munkájába kapcsolódva ismerjék meg a HAGYOMÁNYAINKAT - s még ha színpadi produkcióként,szerepként alkalmanként gyakorolják is -, de legyen egyénileg kialakult “ANDRÁSFALVA – Bukovina – ÉLMÉNYÜK”, vagyis egy csepp bukovinai székely tudatuk.

48. Kézenfekvő megállapítások: • szeretik a szülőfalujukat, bár „bukovinai székely már nem születik”, mégis rendszeresen sokan hazalátogatnak, sóvárogva felkeresik nagyszüleik portáját • bukovinai székelynek lenni kitüntetés, mert a hagyományaik egységbe kovácsolják a fajtát • szűk közösségben marják, eszik egymást, de segítőkészek, ha szükség mutatkozik • szerte vannak a világban, így szorultságban bárhol kaphatsz támogatást, segítséget

49. ‘ Na, végre mehetünk kávézni!!! ‘