A felnőtt korúak ügyeiben alkalmazott közvetítői eljárás (mediáció) Magyarországon

1. A felnőtt korúak ügyeiben alkalmazott közvetítői eljárás (mediáció) Magyarországon dr. Törzs Edit 2009. április 28. „A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban” Konferencia Budapest, 2009. április 27-29.

2. A mediációra vonatkozó jogszabályok • Az Európai Unió Tanácsának 2001. március 15-i Kerethatározata a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról (2001/220/IB) – 10. cikk • A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája • 2006. évi LI. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról (Btk. 36. § - Tevékeny megbánás, Be.– új: 221/A. §) • 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről (rövidítése: Bktv.) • 1/2007. (I.25.) IRM rend., 58/2007. (XII. 23.) IRM rend.

3. A mediáció alkalmazásának törvényi feltételei I. – Btk. • Közvetítői eljárás alkalmazható • - egyes személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), vagy • - közlekedési (Btk. XIII. fejezet), vagy • - vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) • bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban • HA a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő.

4. A mediáció alkalmazásának törvényi feltételei II. – Btk. • Kizáró okok • - az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, • - a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, • - a bűncselekmény halált okozott, • - a szándékos bűncselekményt az elkövető: • a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt,a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt,próbára bocsátás, vagy vádemelés elhalasztásának tartama alattkövette el.

5. A bűncselekmény-típusok megoszlása 2007-ben

6. Elrendelő szervek • Ügyészség • Hivatalból, vagy a gyanúsított, a sértett, a védő, illetve a sértett ügyvédjének indítványára • Diverziós eszköz • Bíróság • A vádlott, a sértett, a védő, illetve a sértett ügyvédjének indítványára • Az első fokú ítélet meghozataláig

7. Az elrendelő szerv által vizsgált körülmények • A büntetőeljárási törvény szabályai: • A Be. 221/A. § (3) alapján az ügy közvetítői eljárásra utalható, ha • a gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett, • a gyanúsított vállalja, és képes a sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon a sértettnek jóvátenni, • a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, • a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.

8. Kik járnak el mediátorként? • Erre a feladatra külön kiképzett pártfogó felügyelők (jelenleg 70 fő) • 2008-tól az Igazságügyi Hivatallal szerződött, képzett ügyvédek • (jelenleg 40 fő) • A mediátorok képzésének elemei: • 1. 60 órás gyakorlati tréning • 2. Elméleti képzés (90 óra – helyreállító igazságszolgáltatás, nemzetközi gyakorlat, jogi háttér, ügymenet, viktimológia) • 3. Mentorálási rendszer, szupervízió

9. bíróság vagy ügyész kérhet pártfogó felügyelői véleményt (speciális tartalom), emellett kötelezően meghallgatja a feleket, kéri hozzájárulásukat ügyészi határozat vagy bírói végzés a büntetőeljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra utalásáról (a felfüggesztés időtartama max. 6 hónap) A közvetítői eljárás folyamata A megyei hivatalhoz érkezést követően az illetékesség vizsgálata, szükség szerint hiánypótlás, kapcsolatfelvétel a felekkel, a terhelt és a sértett személyes találkozásának előkészítése. 15 napon belül ki kell tűzni az első közvetítői megbeszélés időpontját, és arra az alapvető tájékoztatást is tartalmazó idézést kell küldeni. 1.

10. A közvetítői eljárás folyamata MEDIÁCIÓS ÜLÉS közvetítői megbeszélés, amelyen terhelt és sértett is személyesen jelen van a megállapodás megkötése ha ez megszületik, írásba kell foglalni, a jelenlévő felek kapnak belőle A megállapodásban foglaltak teljesítése, vagy a teljesítés megkezdése 2.

11. A közvetítői eljárás folyamata a befejezéstől számított 15 napon belül jelentés (+ megállapodás) küldése az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyésznek vagy bírónak, a sértettnek, a terheltnek, képviselőiknek A közvetítő (hosszabb teljesítés esetén a pártfogó felügyelő) ezt követően is figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak teljesítését. Ha a terhelt nem teljesít, vagy a sértett magatartása miatt nem lehet teljesíteni, erről a közvetítő az ügyészt vagy a bíróságot értesíti. Tevékeny megbánás szabályainak alkalmazása 3.

12. A Magyarországon alkalmazott közvetítői eljárás néhány további sajátossága • Nincs kötelezően mediációra utalandó eset • A mediáció mindkét fél számára ingyenes • Alkalmazott módszer: direkt mediáció, a terhelt és a sértett együttes részvételével • Jogi személy sértett esetében is alkalmazható • A megállapodás bármilyen – jogszabállyal és jó erkölccsel nem ellentétes – jóvátételt tartalmazhat (bocsánatkérés, anyagi vagy nem anyagi jóvátétel)

13. A sikeres közvetítői eljárás következményei • A mediáció akkor sikeres, ha a megállapodásban foglaltak teljesültek. • Ekkor alkalmazható a Btk. tevékeny megbánásra vonatkozó 36. §-a • A sikeres mediáció felnőtt korúaknál • a legfeljebb 3 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében büntethetőséget megszüntető ok • az 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében a büntetés korlátlanul enyhíthető

14. Ügyszámok a mediáció 2007-es bevezetés óta • 2007 – 2.451 ügy (felnőtt korú: 2.152) • 2008 – 2.976 ügy (felnőtt korú: 2.621) • Növekedés 21% • Vádemelések számához viszonyított arány: • 2007 – 1,2% • 2008 – 1,5% • Növekedés: 25%

15. 2008-ban érkezett mediációs ügyek elrendelő szerinti megoszlása

16. 2008-ban érkezett ügyek száma megyei bontásban

17. A megyei ügyszámok vádemelések számához viszonyított aránya 2008

18. 2008-ban befejeződött ügyekben a megállapodások létrejöttének aránya (N=2872)

19. Megállapodások teljesülése a 2008- ban befejezett ügyekben (N=2308)