Fenntartható városfejlesztés

1. 2013. ÖKOZRt. Fenntartható városfejlesztés Az integrált városfejlesztési stratégiák eredményessége és hatásai a fenntartható fejlődés szemszögéből

2. Az értékelés célja • Az értékelési feladat célja kettős: vizsgáltuk • hogy a megvalósult és tervezett projektekben a fenntartható fejlődés kérdéseit mennyire vették figyelembe, mennyire szolgálják a projektek ezt a célt • az elméleti keretet is: azt, hogy az integrált városfejlesztés a kapcsolódó EU-s és azai dokumentumok alapján mennyire, vagy mennyire nem hordozza magában a fenntartható fejlődés fogalmát, céljait. • Első kérdéskör megválaszolására 5 esettanulmányt készítettünk jórészt már megvalósult ROP integrált projektek alapján: Fonyód,Pécel, Budapest Belváros,Kecskemét,Miskolc • Az értékelés bemutatására a Kecskeméti projektet használjuk

3. Az integrált városfejlesztés fogalma Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy integrált szemléletű, középtávú (7-8 év) városfejlesztési terv, amelynek célja a hosszabb távú településfejlesztési koncepció célkitűzései és a rendelkezésre álló, vagy megszerezhető források összhangjának megteremtése • Az integráltság itt az ágazat, a terület, az idő és a forrás együttes tervezését jelenti • Az IVS egy a városokra, adott esetben városrészekre vonatkozó megvalósítás orientált tervezési dokumentum • Az integrált megközelítés a különböző fejlesztési célokat és azok finanszírozási módját, lehetőségeit, a megvalósítási és fenntartási alternatíváit is összefüggéseiben kezeli

4. Az integrált városfejlesztési stratégia Az Európai Unió a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartában 2007 tavaszán határozta meg először az integrált városfejlesztési stratégiák kialakításának igényét és tartalmi követelményeit Hazai bevezetés: • Az IVS eszközét a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága 2007 végén bevezette, elvárássá tette a városrehabilitációs pályázati rendszerben • Az IVS készítése, 2012 novembere óta a hosszú távú szemléletű településfejlesztési koncepció alá rendelt középtávú stratégiaként, jogszabályi kötelezettséggé vált

5. A fenntartható fejlődés és a városok 1. • Egy város szintjén – ma, Magyarországon – a fenntartható fejlődés az rendszer, amely igazságosan biztosítja a kor igényeinek megfelelő életvitelhez szükséges infrastruktúra és javak hozzáférhetőségét és megszerezhetőségét minden lakos számára, miközben: • a környezeti értékek esetében is biztosítja a megfelelő állapotot és annak fennmaradását, azaz olyan település jön létre, ahol jó élni és jó lesz élni a jövőben is (azzal a feltétellel, hogy az egyén életminőségének javulása nem a saját és mások által preferált környezeti javak sérelmére történik)

6. A fenntartható fejlődés és a városok 2. • Miközben: • megőrzi az érintett terület speciális, az ott élő minden korosztály számára életteret jelentő értékeit, beleértve ebben az emberi kapcsolatokat is • figyelembe veszi annak igényét, hogy szükség van a lakosok tudati fejlődésére, mert e nélkül a célok nem teljesíthetők • biztosítja az emberek által igényelt elvárható biztonságot mind az ellátás, mind az egészséghez való jog területén

7. A fenntartható fejlődés kritériumai • Az értékeléshez számon kérhető fenntartható fejlődési kritériumokat használtunk, amelyek minősítési, viszonyítási alapot jelentettek. A minősítési rendszer két szinten kialakított: • az Integrált Városfejlesztés mint elméleti és gyakorlati rendszer • az erre épülő, a ROP-ból finanszírozott, konkrét városi projektek • A fenntartható fejlődési kritériumok kialakításánál figyelembe vételre került: • A FENNTARTHATÓ EURÓPAI VÁROSOKRÓL szóló LIPCSEI CHARTA • A városfejlesztésért felelős miniszterek Toledói nyilatkozata • Az erről szóló hazai VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYV • A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA • Az Európai Bizottság: Kohéziós politika 2013 és 2020 között, INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS 2012 dokumentuma.

8. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /1. • DAOP 5.1.2/C-09-2f-2011-0001.  • Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja • Kedvezményezett: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata • Elnyert támogatás: 1.518.767.697 Ft, • A projekt teljes költsége: 2.115.898.062 Ft • A település, az IVS és a tárgyalt projekt bemutatása a KIK-FOR Városfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete dokumentumai alapján történik, saját az akcióterületen készített fotóinkkal kiegészítve.

9. Kecskemét: IVS Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák értékelése

10. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /2. • Az akcióterületi terv célja: • Az akcióterületi terv célja az volt, hogy a rehabilitáció eredményeképpen egy gazdag kulturális és idegenforgalmi funkcióval bíró, egybefüggő, emberközpontú közterületi rendszer alakuljon ki, és valódi belvárosi érzés és városképi arculat formálódjon. Ehhez részcélként jelentek meg például a következők: • a városközpont túlzott egyközpontúságának oldása, • egységesebb belvárosi arculat kialakítása, • a városközpontot terhelő gépkocsiforgalom fokozatos kiszorítása, • összefüggő, színvonalas és emberközpontú közterületi rendszer kialakítása,

11. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /3. • A projektterületi részcélok: • A Rákóczi út műemlékeinek védelme, értékőrző felújítása, hozzájuk illő környezet kialakítása. • A Rákóczi út földszinti üzleteinek városképi szempontokat szem előtt tartó, igényes homlokzati megújítása. • A Rákóczi utat szegélyező lakóépületek homlokzatfelújítása a vonzó utcakép megteremtése érdekében. • A Rákóczi út forgalomcsillapítása, minőségi átalakítása.

12. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /4. • A projektterületi részcélok folytatás: • A Rákóczi út kereskedelmi, vendéglátóipari funkcióinak megújítása, bővítése. • A Rákóczi út közösségi, illetve kulturális funkcióinak megújítása. • A Vasútkert rehabilitációja, közösségi tevékenységre alkalmassá tétele. • A város piaci múltjához méltó és a jelenkor követelményeinek megfelelő fedett piactér kialakítása. • A városközpont parkolási lehetőségeinek korszerűsítése, bővítése.

13. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /5. Az új kandeláberek és információ hordozó díszelemek

14. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /6. Az üzlethelységek, cukrászdák megújulása

15. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /7. • Elvárt kedvező hatások: • A megújuló városközpontban a mérséklődő gépjárműforgalomnak köszönhetően csökken a környezetszennyezés mértéke (kevesebb por, CO2 és NO2 kibocsátás) és a forgalomcsillapított övezetek kialakításának köszönhetően biztonságosabbá válik a közlekedés • A Rákóczi úton és a piac területén minőségi kereskedelmi, vendéglátóipari és turisztikai szolgáltatások kialakítására nyílik mód • Az új köztereknek és a tervezett rendezvényeknek köszönhetően lehetőség nyílik a lakosság kulturális és közösségi életben történő aktívabb részvételére és kikapcsolódására • A helyi partnerség kialakításával nő a helyi együttműködési készség, eközben új munkahelyek jönnek létre, meglévő munkahelyek minősége jelentősen javul

16. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /8. Környezeti terhelések

17. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /9. Társadalmi-szociális jellemzők

18. Kecskemét: Rákóczi út - Vasútkert revitalizációja /10. A projekt, hasonlóan a többi vizsgált fejlesztéshez, javítja a környezetminőségét, ugyanakkor a fenntartható fejlődés szempontjából viszonylag kis lépésnek tekinthető, valamelyest bizonytalan eredményekkel Kecskemét város IVS-e az egyik legjobbnak tűnik ebben a műfajban, de a fenntarthatóság kérdését nem tudja átfogóan beépíteni a stratégiába. Ennek nyilvánvalóan az is korlátja volt, hogy ilyen elvárást nem is támasztottak az IVS kidolgozásánál.

19. A vizsgálat tanulságai /1. • Az eddigi tervezési módszerekhez képest előrelépés történt, és a megvalósult fejlesztések az eddigieknél jobban szolgálták a települések életminőségének javítását. Ez a javulás nagy számú települést érintett, de elsősorban lokálisan, így a települések egésze szintjén az életminőség javulás kevéssé volt érzékelhető. • Problémaként elmondható, hogy a gyors bevezetés és az elvben erre épülő gyorsított tervezési, engedélyezési folyamat ártott az IVS-ek színvonalának. A Lipcsei Chartát 2007 májusában fogadták el, az ezzel kapcsolatos magyar kézikönyv már 2007 októberében megjelenik, és ekkor meg is hirdetik az IVS pályázatokat, 2008 kora nyári beadási határidővel. • E miatt az IVS-ek gyakran váltak a már megtervezett városközpont megújítások, szociális rehabilitációt célzó fejlesztések támogatása megszerzésének formális keretévé.

20. A vizsgálat tanulságai /2. • A megvalósult projektek önmagukban szinte soha nem jelentettek az integráltság, vagy a fenntartható fejlődés szempontjából a települési szintjén értelmezhető jelentős előre lépést. Ehhez az IVS-ekben megjelenő többi projektre, projektelemre is szükség lenne. • Ez a helyzet egy érdekes problémát vet fel. Kinek adjuk a további forrásokat a jövőben? Aki még nem kapott semmit, azért mert neki is járna fejlesztési lehetőség, vagy akinek már adtunk, mert ő elkezdett valamit, amit be kellene fejezni. Mindkét logikának van alapja. A lényeg, hogy a beavatkozások jellemzően első lépésnek tekinthetők és tovább kell vinni fejlesztéseket, ha szélesebbkörű, települések egészére is ható eredményt akarunk elérni.

21. A vizsgálat tanulságai /3. • A projektek kidolgozásánál a fenntartható városfejlesztés alatt lényegében élhető és vonzó környezet biztosítását értették. Ennek megfelelően az EU IVS koncepciójának megfelelően mindenki emlegeti a fenntartható fejlődést, de igazából ez megmarad elvi szinten. A feladatok, célok között mindig megtaláljuk a környezet állapotának javítását, de ez többnyire megmarad egy-egy probléma kezelésének szintjén. • Az alapszemlélet: • „A jellemző probléma a nagy forgalom, a zöldterület hiány, a városkép állapota. Ezeket kell az adott területen kezelni, és ezzel már tettünk egy lépést a fenntarthatóság irányába.”

22. A vizsgálat tanulságai /4. • Miután a fenntarthatósági kérdések nincsenek tisztázva az állapotleíró részekben, ennek megfelelően a célrendszer, vagy maguk a projektek is csak stratégiában megjelenő környezeti problémákat kívánják kezelni. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a települések szempontjából, ha ez sikerül már az is jó eredménynek tekinthető.

23. A vizsgálat tanulságai /5. • A fenntartható fejlődés és az IVS szempontjából a legfontosabb problémát a városi tereknek, a városi létnek a túl erős és gyakran nem is kívánatos külső hatásoktól való megvédésének szükségessége jelenti. • A városok és főleg a nagyvárosok az áramlások tere felől érkező hatásoknak legerősebben kitett területi egységei, ugyanakkor az IVS is erősen épít erre a folyamatra. • Miről is van itt szó?

24. A vizsgálat tanulságai /6. • Castells: a térbeli fenntarthatóság követelményét úgy fogalmazza meg, hogy a helyek terét meg kell védeni az áramlások tere felől érkező hatásokkal szemben. • A szerző szerint a védelem egyáltalán nem elzárkózást jelent, sőt, világosan kell látni, hogy pozitív változások elindítójaként számos esetben éppen a külső hatás válik a helyi fejlődés forrásává. • A védelem kapcsán arról van szó, hogy a túl erős, túl hirtelen külső hatások nem fejlesztik, hanem felbomlasztják a belső struktúrákat. Az önvédelem leckéje éppen az, hogy egyensúlyban kell tartani a belső struktúrák felszívóképességét, adaptációs készségét a külső változásokkal.

25. A vizsgálat tanulságai /7. • Jellemzően célként jelenik meg: • a színvonalas a vonzó településkép, élhető környezet, felhasználó-barát közterületek és magas szintű infrastruktúra kialakítása, nem csupán az ott élők érdekében, de a tőkevonzás és letelepedési kedv javítására is. • Ez utóbbi nagyon pontos finomhangolást igénylő művelet, mert egyelőre inkább rossz példákkal lehet találkozni ebből szempontból, és a fejlett országok nagyvárosaiban is. • A jellemző problémákat részben a beáramló nagy mennyiségű külföldi tőke, részben a nagyobb tömegű idegen kultúrájú bevándorló népesség igényei okozzák. • A problémák részben a fenntartható fejlődéssel való ütközés miatt alakulnak ki. A helyi kultúra és gazdálkodás értékeit pontosan az áramlások tere felől érkező nyomástól nem lehet gyakran megvédeni.

26. Javaslatok /1. • Tisztázni szükséges, hogy az IVS-ben, az útmutatókban, a projekt tervekben oly gyakran használt fenntartható fejlődés, fenntarthatóság fogalma mit is jelent valójában. • A fenntarthatóság érdekében a jövőben azt kell elérni, hogy a megvalósuló fejlesztések összességének jobbak legyenek a környezeti teljesítményei, mint amilyeneket kiváltanak. • Fontos lenne a fentiek miatt is, hogy már az állapotleíró részben foglalkozzunk a környezeti fenntarthatóság kérdéseivel • A fenntartható fejlődés integráltsága a környezet és fejlődés kérdéseinek egy rendszerben való kezelését jelenti. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a fejlesztési terveket fenntarthatósági vizsgálatnak vessék alá. Ehhez szükség lenne alternatív tervekre is.

27. Javaslatok /2. • A fejlesztéseknek gondolnia kell a teljes életciklusra, a létesítésre, a fenntartásra, és az elévülésre. Különösen igaz ez a fenntartás vonatkozásában, hiszen a gyakran a projektre van csak biztos pénz, a fenntartási források már nem egyértelműek. Javasolt tehát a teljes életciklus szemlélet megvalósulása a tervezésnél, a legkisebb költségre való tervezés elvének követése, és a magas hozzáadott értékkel rendelkező élőmunka-ráfordítás növelése. • Az olyan külső hatásokkal szembeni védelmet, mint a klímaváltozás mindenképpen erősíteni kellene a stratégiákban. Az alacsonyabb energiafelhasználás jobb alkalmazkodás a külső feltételekhez, mivel oldja a külső energia függőséget. A magunk által provokált éghajlatváltozáshoz a jobb vízháztartással, a városi mikroklíma tudatos alakításával, a több és természetesebb zöldfelülettel alkalmazkodhatunk.

28. Javaslatok /3. • IVS által indukált fejlesztéseknek a fenntartható termelői és fogyasztói mintázatok kialakítását kell támogatnia. Ez az a kérdéskör, ami soha nem merül fel a stratégiák szintjén. Ennek oka nem csak a kritérium nehéz kezelhetőségében van, hanem gyakran a tőkevonzás kényszerű mindenek felettiségében is Itt azután beleszaladunk abba a csapdába, hogy a színvonalasabb infrastruktúrát nem tudják a lakosok gyakran megfizetni a nyugati bérek harmadából, ötödéből, de munkalehetőséghez szükséges tőke és nemkülönben az uniós előírások igénylik ezt a színvonalat. • A közlekedés problémáinak kezelésénél az igazán integrált fejlesztés azt jelentené, hogy nem elsősorban a közlekedés eszközeivel, hanem a város működtetésnek, használatának átrendezésével, városszerkezeti változásokkal, a polgárok tudatosságának fejlesztésével válaszolnánk a fennálló közlekedési gondokra.

29. Javaslatok /4. • Szükség lenne az IVS kiterjesztésére térségi szintre. Erre egyébként az IVS megkívánt szemlélete és a fenntarthatósági kérdések tisztázása miatt is szükség van. • A fejlesztések eredményeinek sokkal jobban kell támogatnia a fenntartható életmódra való nevelést. A „kultúra várost épít”, ha kulturáltak az emberek, és várost rombol, ha kulturálatlanok. Az eredmények ezért csak a közösségfejlesztés eszközeivel tarthatók meg. Az ilyen célú projektelemeket ezért nem perifériásan, hanem esszenciálisan kellene kezelni. • Az érdekeltek és érintettek bevonásának már a tervek koncepcionális fázisában meg kell történnie, ellenkező esetben a lakosság akadályozza, eltéríti a számára érdemben nem egyeztetett fejlesztéseket. (A bevonás szempontjából javasolható utat jelent a Komáromi értékleltár készítés menete. )

30. Javaslatok /5.Országos Urbanisztikai Konferencia ajánlásai 2009 • A stratégiai tervezés integrált fejlesztési dokumentumai megfelelő alapot jelentenek a városok fejlesztéséhez, a meglévő normarendszer mellett azonban a társadalmi és kapcsolati tőke széles körű igénybevétele szükséges. • Város és vidéke egymásra van utalva; valós együttműködésükre van szükség. A település stratégiája nem nélkülözheti az együttműködés programját. A város és vidéke közti kapcsolat lényege az egymást kiegészítő (komplementer) szolgáltatási programok partnerségi alapon történő meghatározása kell, hogy legyen. • Az ágazati rendszerekre szétszedett város a válság felé halad. Integrált megközelítésre, az intézményi, civil és műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztésére van szükség, amelynek a hivatalok munkájában is le kell képeződnie. • A közösségi tulajdonformák az autonómia fontos feltételét jelentik.

31. Köszönjük a figyelmüketdr. Tombácz EndreÖKO ZRt.