„Tartalomjegyzékkel”

1. „Tartalomjegyzékkel” „Ha isten velünk ki ellenünk?”

2. A barokk mint művészettörténeti stílus • A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1770-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás, pompa, mozgalmasság és a drámai ábrázolás jellemző. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus. • A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. • A barokk egy jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus.

3. Periódusai • A barokk kezdetei (kb. 1600-1640 között) • A hősi barokk (kb. 1640- 1690) • A kiteljesedés „misztikus” barokk (1690-1740) • A késő barokk: rokokó (1740-1770)

4. Építészet • A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni és ráébreszteni a római katolikus Anyaszentegyház hatalmára és nagyságára. • A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt, amely elsőként a Vignola által tervezettIl Gesu templomban (Róma) vált uralkodóvá. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre, mind az alaprajzok, mind a homlokzatok, mind az épületbelsők kialakításánál, így is transzcendenssé, mozgalmassá téve az építményeket. • A barokk építészek gyakran éltek az illúziókeltés módszereivel: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret. Ilyen megoldás például a templomok homlokzatának volutája, mely a tornyot köti össze hullámvonalban a főhajó teljes szélességével, hogy úgy tűnjön, mögötte is tart az épület. A világi épületek (paloták) esetében gyakran találkozhatunk mennyezetre festett kupolabelsővel, noha toronnyal nem; ugyanilyen szerepet töltenek be a különböző kastélyok tükörtermei, melyek bizonytalanná teszik az embert.

6. A kor jelentős magyar épületei • Gödöllői Grassalkovich kastély (1744-47) (Melyen Grassalkovich Antal egyedi s nevét viselő stílusjegyek is megfigyelhetők) • Keszhelyi Festetics kastély • Váci székesegyház • Egri minorita templom • Ráckevén, Savoyai Jenő herceg nyári rezidenciája (1701-02)

7. Barokk festészet és szobrászat A festészetben • A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat, tájat ábrázolt. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedvelte. Megmozgatta a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázta ki a fény és az árnyék festői ellentétét. A korabeli festők a legjelentősebb megbízásokat főúri (nem egyszer királyi) megrendelőktől és a megújuló katolikus egyháztól kapták. Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit. A festők (a többi művészeti ág alkotóihoz hasonlóan) gyakran folyamodtak az illuzionisztikus megformálás eszközeihez. A szobrászatban • A reneszánsz racionalizmusával, békés kiegyensúlyozottságával, emberléptékűségével szemben a barokk idején szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmónikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket. • Mind az építészetben, mind a szobrászatban kiemelkedő alkotó volt a nápolyi születésű Giovanni Lorenzo Bernini Mecénása, Maffeo Barberini bíboros később VIII. Urbán néven elnyerte a pápai tiarát, és pártfogoltja az újjáépülő Vatikánban kapott munkát. Bernini talán leghíresebb épületegyüttese a római Szent Péter-bazilika kolonádja (itt is megjelenik az illúziókeltés szándéka: a kettős oszlopsor bizonyos pontokról szemlélve egyesnek tűnik), de szintén ő tervezte Szent Péter trónusát és a főoltár feletti baldachint. Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa címet viseli, ám azt kevesen tudják, hogy ez egy szoborcsoport része. Az istenélményt már-már testi kéjként ábrázoló szobrot egy titkos ablakból érkező fény világítja meg, és teszi még csodálatosabbá.

9. A zeneművészet • A barokk zene = feszültséget teremtő, mozgalmas, dinamikus, díszes. A legelterjedtebb a kuruc verbunkos műfaj volt, amely mint ún. „ungarizmusok” nyomot hagytak szinte minden európai szerző zenéjében. Liszt Ferenc volt az első, aki fölkeltette Európa érdeklődését a verbunkos alapú műzene iránt. E kor jeles zeneszerzői: • Bihari János • Lavotta János • Csermák Antal • Bakfart Bálint (magyar lantvirtuóz)

10. Irodalom • A magyar barokk irodalom első nagy képviselője Pázmány Péter. • Legnagyobbja: Zrínyi Miklós • Legolvasottabb szerzője: Gyöngyösi István A népies barokkban, pl.: a kuruc kor verseiben, stíluskeveredés jön létre

11. A Barokk Magyarországon • A magyarországi művészetben hosszú idő óta ez az első olyan periódus; amelyet nem szakít meg vagy nem tör ketté az országban folyó háború vagy politikai megrázkódtatás. Ám a korszak művészete mégsem mutat olyan egységes képet, mint a függetlenségi harcoktól, s a nemesi társadalom kettéhasadásától szenvedő évtizedekben. A barokk művészet ekkor jut el diadala tetőpontjára, s hazai megbízásból, rövid idő alatt létrehozza legnagyobbszabású együtteseit: a budai királyi várat, a jászói premontrei kolostort, Maulbertsch sümegi freskóművét, a fertődi Esterházy-kastélyt és az egri líceumot. De, különösen a korszak második felében, már sorra tűnnek fel azok a tendenciák is, amelyek e műalkotások diadalmas világát s e világ állandóságát mindjárt meg is kérdőjelezik.A század közepének háborúiból politikailag, gazdaságilag megerősödve kikerült birtokos nemesség ekkor vált a következő évszázad legbefolyásosabb társadalmi rétegévé. Az elkövetkező művészeti fejlődés hátterében mindig ott érződik a harc, amelyet váltakozó sikerrel vívott a Habsburg abszolutizmussal nemesi kiváltságaiért, társadalmi szerepéért, érdekeiért. E réteg megnövekedett társadalmi rangját a periódus első szakaszában képzőművészeti alkotások is világosan jelzik. Megszabadulva az egyházi befolyástól, az 1760-as évek udvari rokokó kultúrájában a magyarországi birtokos nemesség biztonságérzete, öntudata fejeződik ki.A katolikus egyház, ha csak a megbízásából készült műalkotások számát nézzük, változatlanul jelentős tényező a korszak társadalmában, mégis ekkor kezdődik el az a folyamat, amelyben az egyház a világi hatalom ellenében fokozatosan pozícióinak feladására kényszerül. S akik a korszak legnagyobb hatású szellemi áramlatának befolyását korlátozni kívánják, a felvilágosodás tanaira hivatkoznak, akár a felvilágosult abszolutizmus, akár a felvilágosult rendiség képviselői közül kerülnek ki. A magyarországi katolikus egyház, még ereje teljében, felveszi a harcot ezekkel a törekvésekkel, s mivel ebben a harcban a képzőművészet újra rendkívül fontossá válik számára, szinte az ellenreformáció kezdeteit idéző szerephez jut, s nem egy nagyszabású művészeti alkotás megszületését segíti elő. A megindult folyamatot azonban már nem lehetett megállítani.

12. Várak és kastélyok a magyar-barokk jegyében • A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója. Címe: Fertőd, Haydn u. 2. • Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklóselképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt akastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.

13. Barokk a magyarság szolgálatában A feudális és a polgári rend ütközésének ez a világtörténelmi változást hozó, ellentmondásokkal telített két évszázada, a művészetekben nagy jelentőségű alkotásokkal, a tudományok terén kimagasló jelentőségű felfedezésekkel gazdagította társadalmunkat.