A hetényi varrottas

1. A hetényi varrottas A hetényi kézimunka történetének rövid összefoglalója

2. Hetény

3. Gazdag történelemmel rendelkezik: - a vaskor időszakát 3 korszakra osztjuk , ezek közül az egyik a hetényi kultúra nevet viseli.

4. ” Komárom vármegye házi iparának legjelentékenyebb ága a hetényi Subrikálás. Hetény községében kb. 25 évvel ezelőtt új és szépen jövedelmező kézimunkaipar keletkezett, amely még most is fejlődőben van, s helyesen irányítva és terjesztve szép jövőt ígér! „ A Magyarország Vármegyéi és városai , Magyarország monográfiája c. kiadvány a Milléniumidejére kiadott sorozat, a Komárom Vármegye és szabad királyi város c. kötet

5. Baranyai Géza Komárom megyei nagybirtokos, az 1800 évek vége felé, nejével együtt tanfolyamokat szervezett az asszonyok számára.

6. Hetényi asszonyok a paplak udvarában.

7. Tanfolyamok Szalai Zsigmondné Dékány Lídia vezetésével

8. A kézimunkázás kellékei • Dob • Dobszíj • Tű • Kisolló • Dobruha • cérna

9. Azsúr • „ Némi hírre tett szert a hetényi úgynevezett varrottas, házi használatra szánt áttört, vagy magyarosabban vagdalásos munka, amely azonban ízlés és kivitel dolgában jóval mögötte marad a már szintén mind inkább tömeg áru szintjére süllyedt igazi varrottasnak. „ A Magyarország Vármegyéi és városai , Magyarország monográfiája c. kiadvány a Millénium idejére kiadott sorozat, a Komárom Vármegye és szabad királyi város c. kötet

10. Az 1870-es években a kézimunkázás virágzó házi ipar volt Hetényen. Beck Ödön Fülöp bronz emlékplakettje

11. Hetényi varrotas Pesten Fedák Sári A hetényi asszonyok járták a vásárokat mintacsíkjukkal, hogy kínálják munkájukat

12. Az azsúrozás alapszabálya • az anyag visszáján dolgozunk, • balról jobbra haladunk, • az alapkelmébe alul mindig ugyanazon szál alá öltünk, hogy egyenletes azsúrt kapjunk,

13. 1895. december 21., Komáromi lapok, XVI.évf., 4.sz., 7.lap • „Szép példa Szelle Margit úrhölgy, hetényi postamesternő, kiállítási helyi bizottságunk megkeresése folytán, arra tökélé el magát, hogy a hetényi szegény sorsú nők háziipari készítményeit (minők: szövés, fonás, varrottasok, népies hímzések) egybegyűjti és saját költségén mutatja be a jövő évi Ezredéves országos Kiállításon. ...Bár találna a szép példa, melyre hivatkoztunk, követőkre!”

14. Komáromi lapok, 1900.szeptember 1., XXI. évf. , 35.sz., 4.lap Chaplain (Francia, 1839 - 1909) Plakett Párizsi Világkiállítás 1900. „Mint a hivatalos francia lap hitelesmagyar fordítása nyomán közöljük, vármegyénk kiállítói közül a következők nyertek kitüntetéseket. Ácsi cukorgyár gazdasága mezőgazdasági terményekért ezüst érmet, Hasznos madarak termékeiért Baranyai Géza a méhészeti szakosztály elnöke ezüst érmet, Lakatos Károly bronzérmet. Említést érdemel, hogy a szakosztálynak a vármegyén kívül lakó tagjai közül a csoportban Kováts Antal aranyérmet, Pohánka Ödön bronzérmet nyertek. Borért Schleinger Ignác aranyéremmel, csipkeverés, hímzésért Szelle Margit (Hetény) elismerő oklevelet, ruházati csoportban Ruzicska József bronzéremmel lettek kitüntetve. Szívből üdvözöljük a kitüntetett kiállítókat!”

15. Korabeli sajtó a Hetényi varrottasról • „Köztudomású dolog, hogy Komárom megyéban a háziiparnak többféle ágát művelik. Elsősorban áll Hetény gyönyörű subrikája….”Komáromi Újság, 1906. október 4., A.M.V.E köréből – A hetényi varrottas munka, Karácsonyi vásár • „…két ügyes, szemrevaló hetényi menyecske mutatott be és szép viseletük feltűnést keltett, olyannyira, hogy megrendelésekkel jöttek haza”Komáromi Újság, 1906.október 11., A hetényi Háziipar, A.M.V.E. mozgalma

16. A hetényi háziiparral foglalkozóknak, mára elég nagy piacuk van az országban, sőt azon kívül is. A terjesztésén kívül arra kell helyezni a fősúlyt, nézetünk szerint, hogy a háziipart a szomszédos falvakban (Szentpéter, Izsa, Kurtakeszi és Marcelháza) is meghonosítsuk, ezek lakosságának is megélhetési forrásokat nyújtsunk. Heténynek akkora piaca van, hogy a folyton fokozódó megrendeléseknek máris alig képes eleget tenni.” • Komáromi Újság, 1906.október 11., A hetényi Háziipar, A.M.V.E - mozgalma

17. Toledó-hímzés • Toledó-hímzés, a szálhúzásos, áttört kézimunkák egyik fajtája. Készítésekor úgy vágják ki bizonyos rendszer szerint a vászonkötésű alapanyag szálait, hogy a motívumot maga a sértetlen alapanyag alkossa.

18. Drukkolás A tűvel kilyuggatott mintát ráhelyezték az anyagra, megszórták indigóporral , amit alaposan beledörgöltek.

19. A fonóban- nagy családoknál • Közös varrás • Éneklés • Mesélés

20. Köszönjük a figyelmet! Készítették: Rancsó Dorottya, 7. o. Androvics Franciska , 7.o. Tarczy Lajos AI Hetény 2011/2012 Felk. ped.: Mgr. Rancsó Andrea

21. Felhasznált irodalom: • Zajos Ernő: A varróban • A Magyarország Vármegyéi és városai, Magyarország monográfiája c. kiadvány a Millénium idejére kiadott sorozat, a Komárom Vármegye és szabad királyi város c. kötet. • Komáromi Lapok, 1895, 1900, 1906, 1907- es év számai. • www.villaheten.com • Mese: Rancsó Dezsőné Farkas Margit(1945) • Hímző asszonyok fénykép Pákozdi család tulajdona