Térképtan

1. Térképtan Térképészeti alapismeretek

2. Kartográfia • A térképészet vagy kartográfia (a görögchartis = hártya, kártya és graphein = írás, rajzolás) a térképek és más kartográfiai ábrázolási formák (pl. földgömb, panorámakép, fototérkép stb.) készítésének és használatának tudománya, technikája és művészete.

3. Mi kell a térképhez?? 1 3 2

4. Térképtörténet • A térképezés a legrégebbi történeti múltba tekint vissza. A történeti kutatások megállapították, hogy az ember először rajzolt, csak azután írt. Az ősember lakóhelyének környezetét vagy a távolabbi tájakat is lerajzolta, • Az eddig ismert legrégebbi, feltételezhetően térképészeti emlék egy falfestményen lévő várostérkép az anatóliai Çatal Hüyük-ben végzett ásatásoknál került elő. Készítésének idejét radiokarbon vizsgálatok alapján i. e. 6200 körülre teszik. A falfestmény ábrázolási megoldása érdekes: a város épületeit és utcáit alaprajzszerűen ábrázolja

5. Térképtörténet • A legrégibb, papiruszra készített ismert térkép I. Széthi egyiptomi fáraó idejéből (i. e. XIII. sz.) való. A töredékes torinói papirusz darabjain a Vádi Hammamát aranybányája • Az ókori térképészet legfontosabb képviselője Ptolemaiosz • A rómaiak tovább haladtak görög elődeik nyomdokain, Különleges térképeiken főleg a közlekedési utakat, a településeket és az utazási akadályokat, folyókat, hegyeket, erdőket ábrázolták. • A XVI. században működő Mercator a modern térképészet legnagyobb alakja. 1569-ben megalkotta világtérképét, Ő készítette, de fia adta ki az első, egységes térképgyűjteményt "Atlasz" néven (1595-ben

6. Térkép • A térkép hagyományos definíció szerint a Föld vagy más égitest felszínének, síkba vetített, méretarányosan kisebbített, sajátos grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása.

7. Méretarány-aránymérték • "A méretarány azt mutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. • Pl- M 1: 100.000 • Az aránymérték a térkép arányának megfelelően szerkesztett hosszmérték. Segítségével mérhetünk a térképen.

8. Térképek csoportosítása

9. Méretarány szerint • - nagy méretarányú. (nagyon részletes) Például 1 : 10 000 - középes méretarányú. (kevésbé részletes) Például 1 : 100 000- kis méretarányú. (kis részletességű) Például 1 : 1 000 000

10. Tartalom szerint • A földrajzi térképek kis méretarányban készülnek és nagyobb területeket (országrészek, országok, földrészek vagy az egész Földet) mutatnak be: mindenekelőtt áttekintést adnak az adott terület vízrajzáról és domborzatáról. • Ezt ki lehet egészíteni a fontosabb közlekedési vonalakkal (utakkal, vasútakkal), jelentősebb településekkel (fővárosok, megyeszékhelyek, városok), illetve a megye- és országhatárokkal is.

11. Közigazgatási térképek • a közigazgatási térképek nem mutatják a domborzatot: ezek a közepes vagy kis méretarányú térképek elsősorban az adott terület (megye, ország) közigazgatási határait (település-, megye-, országhatárt) ábrázolja

12. Tematikus térképek • Valamely természeti,társadalmi, gazdasági folyamatot bemutató térképek. • Pl. Magyarország népesedési folyamatai • Magyarország munkanélküliségi arányai megyénként • Mo. útvonalhálózatának fejlődése

13. Turista/autó/várostérkép

14. Atlasz • Az atlaszokban a földrajzi és közigazgatási térképek mellett tematikus térképeket (szaktérképeket) is találhatsz. • Meghatározott szempont alapján • összeállított • térképgyűjtemény.

15. Ábrázolás módja szerint • Bolygónk felszíne eléggé egyenetlen: kisebb-nagyobb, különböző magasságú és formájú területek követik egymást. Ezek a felszíni formák, amelyeket összefoglalva domborzatnak nevezünk. • Attól függően, mennyire magas egy adott terület, négy alapvető felszíni formát különböztetünk: • alföld, dombság, középhegység és magashegység. • A magasságot a tengerszinttől indulva határozzuk meg. Magyarországon a Balti-tengerhez viszonyítva, pontosabban a Kronstadt városban meghatározott "0" értékű alaptengerszintmagasság alapján mérjük.

17. Magassági színezéses ábrázolás

18. Szintvonalas ábrázolás • A szintvonal azonos tengerszint feletti magasságú pontokat összekötő szabálytalan barna vonal. • 5-10méterenként megrajzolva. • 50-100méterenként kivastagítva.

19. Szintvonalas ábrázolás • A turistatérképeken a szintvonalrajznak részletesnek kell lennie, hogy a terepet valósághűen ábrázolja és így több segítséget nyújtson a tájékozódásban. Amennyire lehetséges, a szintvonalra helyezett számmal megadjuk annak a szintvonalnak a tengerszint feletti magasságát.

20. Domborzatárnyékolásos módszer • Az árnyékolás révén jobban érzékelheted, hogyan emelkedik ki egy felszíni forma, milyen vonulatok alkotnak egy hegységet. Olyan hatást kelt, mintha nagy magasságról figyelnénk meg a Föld felszínét. Érdekes összehasonlítani egy űrfelvételt és egy árnyékolt térképet ugyanarról a területről: meglepő azonosságot találhatsz a kettő között

21. Térképjelek • A tárgyak, jelenségek egyezményes jelekkel történő ábrázolása. • Minden térképhez tartozik egy jelmagyarázat. • Ez valójában a térkép szótára.

22. Otthoni feladat • Keresd ki a kút, könyvtár, kórház, vasérc, bauxit térképjelét.

23. Földgömb • A Föld felülnézeti, arányosan kisebbített, • térben ábrázolt mása.

24. Tájékozódás a térképen

25. Földrajzi fokhálózat Egyenlítő és a Greenwich meridián. • Két alapköre az Egyenlítő és a Greenwich meridián.Az Egyenlítő Északi- és Déli-félgömbre, a Greenwich meridián Keleti- és Nyugati-félgömbre osztja a Földet. • A szélességi körök számozása az Egyenlítőtől (0°) É-ra az Északi szélesség 90°-áig (Északi sark) és D-re a Déli szélesség 90°-áig (Déli sark). • A hosszúsági körök számozása a Greenwich meridiántól indul (0°, illetve 180°), ettől Keletre a Keleti hosszúság és Nyugatra a Nyugati hosszúság 180°-áig terjed. • A földrajzi fokhálózat segítségével a földfelszín bármely pontjának helye megadható az Egyenlítő és a Greenwich meridiántól, fokokban kifejezve. A szélességi és a hosszúsági körök együtt alkotják a földrajzi fokhálózatot. A fokhálózat segítségével tudunk tájékozódni a földgömbön és a térképen. A földrajzi helymeghatározásnál a földrajzi szélesség és a földrajzi hosszúság adatára van szükségünk A szélességi és a hosszúsági körök együtt alkotják a földrajzi fokhálózatot

26. Szélességi körök jellemzése • A szélességi körök • - nem egyenlő hosszúak • - leghosszabb az Egyenlítő (kb. 40 ezer km) • - legrövidebbek:az északi szélesség 90. fok • déli szélesség 90. fok - ezek 1-1 pont mindössze • - távolságuk azonos (kb. 111 km), párhuzamosak • - a 0. szélességi kör: Egyenlítő: 1 db • - északi és déli szélességek vannak: 90-90 db • - az Egyenlítő két részre osztja a földgömböt: • - északi félteke (itt van hazánk is) • - déli félteke • - nevezetes szélességi körök: Egyenlító, Baktérító, Ráktérító ( É.és D-i sz. 23.3’) Északi és Déli Sarkkör ( É-i és D-i sz. 66.6’)

28. Otthoni feladat • Milyen irányban húzódnak a szélességi körök? • Melyik szélességi kör a leghosszabb és melyek a legrövidebbek? • Mutasd meg a nevezetes szélességi köröket a földgömbön és a világtérképen! • Mely kontinenseken halad át az Egyenlítõ?

29. Hosszúsági körök jellemzése • A hosszúsági vonalak (meridiánok)É-D irányban futó körök, amelyek a sarkokon találkoznak; a hosszúságot a 0°-ként meghatározott Greenwich meridiántól számított távolsággal mérik, amely 180°-ig terjedhet K és Ny felé. • A hosszúsági körök (meridiánok, délkörök) • - egyenlő hosszúak (kb. 40 ezer km mindegyik) • Egymással nem párhuzamosak • - a sarkokon találkoznak • - kezdő meridián (0. fok) Grennwich-en megy át (London): 1 db • - keleti és nyugati hosszúsági (fél)körök vannak: • összesen: 360 db (délkör!) • - a 0. és a 180. hosszúsági (fél)körök 2 részre osztják a földgömböt: • - nyugati félgömb • - keleti félgömb (itt van hazánk is)

30. Neves szélességi/hosszúsági körök • Fontos szélességi körök:Északi sarkkör (Ész. 66° 30')Ráktérítő (Ész. 23° 30')Egyenlítő (0°)Baktérítő (Dsz. 23° 30')Déli sarkkör (Dsz. 66° 30')

31. Helymeghatározás a térképen • Határozzuk meg Budapest földrajzi helyzetét a fokhálózat segítségével. • Határozd meg Innsbruck, Zürich, Dijon földrajzi helyzetét.

32. Otthoni feladat • Milyen irányban húzódnak a hosszúsági körök? • Mit jelent a földrajzi hosszúság? • Mely kontinenseken halad át a kezdõ hosszúsági kör? • Hány adatra van szükség egy hely földrajzi helyzetének meghatározásához? • Melyik félgömbön fekszik Ausztrália, a Fekete-tenger, Dél-Amerika? • Helymeghatározás: Los Angeles, Veszprém, Madrid, Rio de Janeiro, Canberra