v zell t s 1 el ad s n.
Download
Skip this Video
Download Presentation
Vízellátás 1.előadás

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 45

Vízellátás 1.előadás - PowerPoint PPT Presentation


  • 79 Views
  • Uploaded on

EJF Építőmérnöki Szak (BSC). Vízellátás 1.előadás. Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. dittrich.erno@hidroconsulting.hu. Tantárgyi követelmények.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Vízellátás 1.előadás' - teryl


Download Now An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
v zell t s 1 el ad s

EJF Építőmérnöki Szak (BSC)

Vízellátás1.előadás

Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények

Dittrich Ernő

egyetemi adjunktus

PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék

Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039.

dittrich.erno@hidroconsulting.hu

tant rgyi k vetelm nyek
Tantárgyi követelmények
  • Félévi aláírás megszerzése:
    • Min. 70%-os órai részvétel
    • Legalább elégséges ZH
    • Min. 4 db igazolt tervkonzultáció (konzultációs lap!!!)
    • Vízhálózat tervezési feladat beadása (legalább elégséges szint teljesítése)
  • Vizsga:
    • Szóbeli vizsga
      • Tervfeladat megvitatása
      • 2 db tétel (tételsor alapján)
  • Előtanulmányi kötelezettség: Hidraulika I. II.
  • Államvizsga tárgy
  • Házi feladat kiadása: 2. héten
  • Vizsga tételsor kiadása 14. héten
  • Zárthelyi: 12. héten, Pót-ZH: 14. héten, 2. pót-ZH: vizsgaidőszakban
  • Házi feladat beadása: vizsgaidőszak első vizsgaidőpontjáig
t rgyhoz kapcsol d llamvizsga t telek i
Tárgyhoz kapcsolódó államvizsga tételek I.

1. Vízellátó rendszerek, elemeik, felépítésük

  • (vízbázis – vízszerzés – víztisztítás) – vízelosztás – tározás és szerepe
  • helyszínrajzi kialakítás
  • magastározós és magastározó nélküli rendszerek
  • regionális rendszerek
  • vízigények és meghatározásuk; fogyasztási körzetek

2. Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata

  • a vizsgálat céljai: csőátmérők meghatározása/ellenőrzése, tározó jellemzői, szivattyúválasztás
  • jellemző üzemállapotok és alkalmazásuk
  • a hidraulikai méretezés célja és végrehajtása
  • a hidraulikai ellenőrzés célja és végrehajtása
  • hidraulikai modellek és alkalmazásuk
t rgyhoz kapcsol d llamvizsga t telek ii
Tárgyhoz kapcsolódó államvizsga tételek II.

3. Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban

  • az elosztóhálózat mint reaktor
  • a vízminőség-változás alaptípusai, okaik és jelentőségük
  • az ivóvíz bakteriális minőségének romlása: okok, következmények, beavatkozás
  • utóklórozási stratégia kialakítása
  • a hálózat biológiai aktivitásának csökkentése

4. Vízelosztó hálózatok anyagai és műtárgyai

  • az elosztóhálózat anyagaival szemben támasztott követelmények, jellemző igénybevételek
  • jellemző csőanyagok és csőkötések – előnyök, hátrányok
  • szerelvények
  • műtárgyak: medencék, víztornyok, aknák, átvezetések
t rgyalt f bb t mak r k
Tárgyalt főbb témakörök
  • A vízelosztó rendszer, alapfogalmak, jogszabályi háttér
  • Vízigények és időbeli változásaik. Fogyasztási körzetek és övezetek.
  • Hidraulikai méretezés, hidraulikai ellenőrzés. Tározás. Jellemző üzemállapotok. A hálózati jelleggörbe. Szivattyúválasztás. Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata.
  • Hálózathidraulikai modellezés. Az EPANET modell.
  • Helyszínrajzi, hossz-szelvényi és keresztszelvényi tervezés szabályai védőtávolságok.
  • Csőanyagok, csőkötések, idomok, szerelvények, csomópontok
  • Tározók. Hálózati műtárgyak.
  • Hálózatrekonstrukció
  • Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban.
k telez s aj nlott irodalom
Kötelező és ajánlott irodalom
  • Kötelező irodalom:
    • Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja. 1998.
    • EPANET segédlet
    • Kapcsolódó jogszabályok (www.magyarorszag.hu)
    • Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények. VDSZ, Budapest, 1987. IV fejezet: A víz szétosztása. 457-626 oldal
    • György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1974. kapcsolódó fejezetek:
      • IV.2. fejezet: Szivattyúk 715 – 729 oldal.
      • VII.1. fejezet: 1237 – 1340 oldal.
      • VII.3. fejezet: 1290 – 1348 oldal.
    • 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. melléklet 66 – 71 oldal
    • Bozóky-Szezsich-Kovács-Illés: Vízellátás és Csatornázás tervezési segédlet. Tankönyvkiadó, Budapest. 1981. (Vízellátás tervfeladathoz kapcsolódó fejezetek)
  • Ajánlott irodalom a kiadott prezentációk végén
a v zgazd lkod s idealiz lt r sz rendszere v zell t s csatorn z s
A vízgazdálkodás idealizált rész-rendszere (vízellátás-csatornázás)

vízbázisok

vízszerzés

víztisztítás

vízelosztás

ipari vízfelhasználók

előkezelés (opcionális)

szennyvíz vagy TFH tisztítás

mg-i vízfelhasználók

befogadó

lakossági vízfelhasználók

A kivastagított tevékenységcsoportok a tantárgyhoz tartoznak.

v zell t rendszer elemei s feladat
Vízellátó rendszer elemei és feladat
  • Elemei:
    • Vízbeszerzés (külön tantárgy)
    • Vízkezelés (külön tantárgy)
    • Tisztavíz medence
    • Vízemelés, vízgépészet
    • Elosztóhálózat és tartozékai
    • Víztározás
    • Energiaellátás
    • Irányítástechnika
  • Feladata: térben és időben változó vízmennyiségi fogyasztói igények kielégítése a szükséges nyomáson és megfelelő minőségben.
kapcsol d fontosabb jogszab lyok
Kapcsolódó fontosabb jogszabályok
  • 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
  • 201/2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
  • 47/2005. (III. 11.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. r. módosításáról
  • 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról (11§-13§)
  • 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (II. fejezet és 1. melléklet)
  • 2/1997. (II. 18.) KHVM r. a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről
  • 38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről
    • 9/2008 (II.22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (5. melléklet 66 – 71 oldal)
    • 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről
eu v z keretir nyelv s a v zell t s kapcsolata
EU Víz Keretirányelv és a vízellátás kapcsolata
  • Vízzel való gazdálkodás elve
  • Takarékosság elve
  • Teljes megtérülés elve
    • Amortizáció is!!!
    • Mo-i víziközmű vagyon értéke 2008-ban 1000 Mrd Ft!!!!
v zig ny alapfogalmak
Vízigény – alapfogalmak
  • Cél: A vízigény időbeli és térbeli eloszlásának meghatározása hosszú időtávra
  • Fajlagos vízfogyasztás (q): a vízfogyasztás egységfogyasztóra fajlagosított értéke [pl. l/fő,nap vagy l/m2,nap)
  • Átlagos napi vízigény (Qd): Az éves vízfogyasztás 1/365-öd része [m3/nap]
  • Napi csúcs vízigény (Qdmax): az év során előforduló legnagyobb napi vízigény [m3/nap]
  • Órai csúcs vízigény (Qhmax): a naptári évben előforduló legnagyobb órai vízigény érték [m3/h]
v zig ny meghat roz s m djai
Vízigény meghatározás módjai
  • Számítással (mérnöki becslés). Kapcsolódó ágazati szabvány: MSZ-10-158/1-1990. Óvatosan kell kezelni!!!!!
  • Méréssel (hálózat rekonstrukciónál!)
  • Hasonló rendszerek üzemeltetési tapasztalatai alapján. Szempontok:
    • Foglalkoztatottság összetétele
    • Ellátottsági színvonal
    • Éghajlati viszonyok
    • Kulturális szokások
    • Település méret
    • Település típus
    • Gazdasági jellemzők
    • Társadalmi rétegek aránya
    • Vízdíj
    • Stb….
telep l si v zig nyek sszetev i
Települési vízigények összetevői
  • Kommunális vízigény (Qk)
    • Háztartások vízigénye
    • Közületek, intézmények vízigénye
    • A településen nem letelepedett emberek vízigénye (ingázók, turisták, stb..)
    • Közterület fenntartás vízigénye
  • Ipar vízigénye(Qi)
  • Mezőgazdaság vízigénye (Qm)
  • Tűzoltás vízigénye (Qt)
  • Hálózati és szolgáltatási veszteségek (Qv)

Qd= Qk + Qi + Qm + Qt + Qv

ell t si sz nvonal komfort fokozat
Ellátási színvonal (komfort fokozat)
  • Közkifolyósmódon ellátott fogyasztó, aki a csőhálózatra szerelt közkifolyós vízvételi helytől, közúton mérve, legfeljebb 150 m távolságra lakik.
  • Félkomfortosmódon ellátott az a fogyasztó, akinek ingatlanán egy csapolóhely van.
  • Komfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek lakásán több csapolóhely (fürdőszoba,WC,stb.) van.
  • Összkomfortos módon ellátott fogyasztó az, aki a vízellátáson kívül egyéb rendszeres kommunális szolgáltatásban részesül (melegvíz, központi fütés, gázellátás, stb.)
kommun lis v zig ny i
Kommunális vízigény I.
  • Lakossági vízigény: mértékadó lakosszám és a fajlagos vízfogyasztás szorzata
  • Fajlagos vízfogyasztás hazánkban 80-200 l/fő,nap, melynek értéke függ:
    • Éghajlat, időjárási viszonyok
    • Település jelleg, település méret
    • Fogyasztói szokások
    • Kulturális jellemzők
    • Komfort fokozat
    • Anyagi lehetőségek
  • Alap közületi és közterület fenntartási vízigény a lakossági vízigény 30-50%-a
  • Egyéb közületek vízigénye egyedi becsléssel határozandó meg
kommun lis v zig ny ii
Kommunális vízigény II.
  • Kommunális vízigények fajlagos mutatóit részletesen lásd. Török L. tervezési segédletében!
  • Átlagos napi vízigény:
      • qi(l/fő,nap): i-dik fogyasztó típushoz tartozó fajlagos vízigény
      • Ni(fő): i-dik fogyasztótípus mértékadó lakosszáma
  • Legnagyobb napi vízigény:
      • βn( - ): évszakos egyenlőtlenségi tényező
kommun lis v zig ny iii
Kommunális vízigény III.
  • Átlagos órai vízigény [m3/h]:
  • Legnagyobb órai vízigény [m3/h]:
      • βh ( - ): óracsúcs tényező (1,4 – 3,6)
      • fh (%): óracsúcs hányad (6% – 15%)
      • βh és fh értékeit részletesen Török L. segédletében
ipari s mez gazdas gi v zig ny
Ipari és mezőgazdasági vízigény
  • Vízminőségi igény eltérhet a kommunális vízigénytől (Pl. hűtővíz, gyógyszer gyártás technológiai vize)
  • Alkalmazott technológia részletes ismerete szükséges.
  • Hálózati és saját vízbázisról történő ellátás
  • Vízigény meghatározás módja:
    • Szakirodalom alapján
    • Már megvalósult telepek fogyasztási adatai alapján
      • Gyártási technológia
      • Technológia mérete
      • Víz visszaforgatási arányok
      • Technológiai fegyelem
ipari v zhaszn lat mutat i msz 10 158 2 84 i
Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) I.
  • Teljes vízigény (Qt): a teljes technológiai és szociális vízigény összege
  • Teljes technológiai vízigény (Qt,te): a teljes termelési technológia vízigénye
  • Teljes járulékos vízigény (Qta): szociális és egyéb kiszolgáló létesítmények teljes vízigénye
  • Frissvíz igény (Qf): átfolyó vízhasználatok és a friss pótvíz igény összege
  • Friss pótvíz igény (Qfm): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló frissvíz igény
  • Használt pótvíz igény (Qmu): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló használtvíz igény
  • Pótvíz igény (Qm): használt és friss pótvíz igény összege
ipari v zhaszn lat mutat i msz 10 158 2 84 ii
Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) II.
  • Átfolyó frissvíz igény (Qf,fl): egyszeri használatra igényelt frissvíz igény
  • Vízveszteség (Ql): összes vízveszteség. A párolgási, szivárgási és kihordási veszteségek összege.
  • Párolgási veszteség (Qle)
  • Szivárgási veszteség (Qlsd)
  • Kihordási veszteség (Qlc)
  • Újrahasznált víz (Qr): soros vízhasználattal vagy recirkulációval ismételten felhasznált víz
  • Visszaforgatott víz (Qre): ugyanabban a technológiában recirkuláltatott víz
ipari v zhaszn lat mutat i msz 10 158 2 84 iii
Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) III.
  • Fajlagos ipari teljes vízigény:
      • pi(db): legyártott termékek száma
  • Fajlagos ipari frissvíz igény:
  • Frissvíz kihasználási tényező:
t zolt si v zig ny i
Tűzoltási vízigény I.
  • Az érvényes OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) alapján történik a tűzi-víz igény (vízhozam, nyomás) számítása épületenként külön-külön (építési engedélyezés során).
  • A számítás alapja az épületben lévő mértékadó tűzszakasz.
  • Külső és belső tűzi-víz igényt különböztetünk meg
  • Külső tűzi-víz igény biztosítása:
    • Tűzcsapokról (min. 200 m-ként)
    • Tűzi-víz tározóból (Ha a tűzcsapok nem elegendőek)
  • Vízhálózat méretezési szempontból a vizsgált hálózati szakasz által ellátott épületek közül a legnagyobb tűzszakasszal rendelkező épület a mértékadó.
  • Belső tűzi-víz igény biztosítása:
    • Belső fali tűzcsapokról vagy automata tűzvédelmi berendezésről
    • Vízbekötés méretezésekor kell figyelembe venni!
  • Tűzi-víz igény számítás részleteit lásd. a Török L. féle segédletben
t zolt si v zig ny ii
Tűzoltási vízigény II.
  • Tájékoztató jellegű adatok tűzoltási vízigényre (MSZ-595)
  • A települési mértékadó tüzi-víz mennyiséget 3 órán át kell biztosítani
t zolt si v zig ny iii
Tűzoltási vízigény III.
  • Szemléletváltás: A 147/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelet alapján a tűzoltáshoz szükséges vizet a közműhálózatból akkor lehet vételezni, ha az felszíni vízből vagy ipari vízhálózatból nem, vagy nem elegendő mennyiségben vételezhető.
olt v z biztos t s id tartama otsz szerint
Oltóvíz biztosítás időtartama (OTSZ szerint)
  • Normatív tűzterhelés alapján kell meghatározni:
otsz h l zattervez si vonatkoz sai
OTSZ hálózattervezési vonatkozásai
  • A mértékadó oltóvíz mennyiséget a településen, illetve a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére kell meghatározni
  • A települési vízhálózatot úgy kell méretezni hogy a mértékadó oltóvíz igényt és az átlagos kommunális vízigényt a hálózat egyidejűleg tudja biztosítani!
  • Oltóvíz céljára is igénybe vehető hálózati szakasz esetén, ágvezeték legalább NA 100, míg körvezeték legalább NA 80 legyen! 1000 főnél kisebb településen ettől el lehet térni, ha 200 m-en belül megfelelő mennyiségű vizet biztosító természetes vagy mesterséges víznyerő hely van.
  • A vízmű magas és mélytározójánál NA 100 csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helye(ke)t kell kialakítani.
  • Tűzcsapok minimális távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!)
  • Új vezetékes vízellátó hálózat építésekor csak föld feletti tűzcsap telepíthető!
olt v z t roz k kialak t sa otsz szerint
Oltóvíz tározók kialakítása OTSZ szerint
  • Min. hasznos térfogat 30 m3
  • A tározó max. mélysége 7 m lehet!
  • Tározó és védendő építmény max. távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!).
  • Szívócsövek száma: minden megkezdett 100 m3 hasznos térfogatra 1 db
  • Szívócső minimális átmérője: NA 100
  • Szívócsövek minimális távolsága: 5 m
h l zati s szolg ltat si vesztes gek
Hálózati és szolgáltatási veszteségek
  • Hálózati veszteség: közüzemi vízvezeték hálózat veszteségei és mérési hibából eredő veszteségek
  • Szolgáltatási veszteség: szolgáltatási célú vízfelhasználások vízigénye (csőhálózat öblítése).
  • Szolgáltatási és hálózati veszteség együttesen: 8-15%
t vlati el rejelz s
Távlati előrejelzés
  • Távlati tervezés (20-50 év):
    • 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. 30 éves távlat figyelembe vételét írja elő
    • Fogyasztási prognózis készítés:
      • Gazdasági prognózisok (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatási szektor, stb..)
      • Politikai prognózisok
      • Népességszám alakulás prognózisa
      • Éghajlatváltozás hatása
      • Országos –regionális –helyi prognózisok
  • Javasolt alternatívákban gondolkodni a koncepciótervek szintjén
  • Optimalizálás (költség-hatékonyság, gazdasági lehetőségek, előnyök-hátrányok, stb..)
  • Célállapot - ütemezés
ghajlat v ltoz s hat sai i r vidt v hat sok
Éghajlat változás hatásai I. – rövidtávú hatások
  • Gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek az árvizek
  • Kisebbek lesznek a kisvízhozamok
      • A Kőrösök időszakos teljes kiapadása várható
      • A Duna hosszabb időszakokra nem lesz hajózható
  • Lesüllyednek a talajvízszintek
  • A kora nyári kisvizeket nem fogja növelni az Alpok hóolvadása
  • Megnő az aszályos időszakok hossza és intenzitása
  • Az aszályos időszakokban nem lesz elegendő öntözési célú vízkészlet
  • Várhatóan a környező országok növelni fogják tározó kapacitásaikat → Magyarország vízkészletei tovább csökkennek
ghajlat v ltoz s hat sai ii lehets ges t rsadalmi k vetkezm nyek
Éghajlat változás hatásai II. – lehetséges társadalmi következmények
  • ALKALMAZKODÁS
    • Mezőgazdaság
    • Közlekedési hálózatok
    • Építéstechnika
    • Vízgazdálkodás
    • Túrizmus
    • Életmód
    • Betegségek térhódítása
    • Stb…
  • ELVÁNDORLÁS
    • Tenger által elöntött területek
    • Sivatagossá váló területek
    • Elöntéses területek
    • Erózióveszélyes területek
    • Gazdaságilag tönkremenő területek
    • Stb…

Távlati vízfogyasztási prognózis!?!?

fogyaszt si k rzetek kijel l se
Fogyasztási körzetek kijelölése
  • Cél: közel azonos fogyasztási jellemzőkkel rendelkező területek lehatárolása
  • Főtevékenység szerinti lehatárolás:
      • Ipari területek
      • Mezőgazdasági területek
      • Lakóterületek
      • Közületi körzetek
  • Részterületi lehatárolás szempontjai lakóterületeken belül:
      • Komfort fokozat
      • Laksűrűség (beépítési jelleg, szintek száma, stb..)
      • Kulturális jellemzők
      • Társadalmi rétegek, életszínvonal
      • Stb…
tervfeladathoz javaslatok
Tervfeladathoz javaslatok
  • Török L. tervezési segédletében található mintapélda (12-15.oldal) átnézése Ez alapján és az előadás anyag alapján a vízigény számítás egyszerűen elvégezhető
  • A kiadott helyszínrajzon fogyasztási körzetek kijelölése M=1:4000 v. M=1:5000 méretarányú helyszínrajzon. Jelölésmód: különböző színnel vagy sraffal. Minden önálló területegységet számmal kell ellátni. Valósághű települési struktúrát javasolt kialakítani tagoltság tekintetében. Az elkészített helyszínrajz alapján terület kimutatást kell készíteni. A vízigény számítás eredményeit a részterületekre szét kell osztani. Erről táblázatos kimutatást kell készíteni.
kieg sz t inform ci k hf k sz t shez p ld k
Kiegészítő információk – hf készítéshez példák
  • Komplett tervfeladat mintapélda: Bozóky-Szezsich-Kovács-Illés: Vízellátás-csatornázás tervezési segédlet. (vízszerzés-víztisztítás feladatrészek nélkül)
  • Komplett minta tervfeladatok az ftp-n. (Azokon 2 nyomászóna van!!!)
  • Vízigény számítás mintapélda: Török László tervezési segédlet
m szaki le r s k sz t se i
Műszaki leírás készítése I.
  • Mit tartalmazzon:
    • Kiindulási és tervezési adatok
    • Egyes változatok, alternatívák. Legjobbnak ítélt megoldások indoklása.
    • Tervezési részeredmények, és eredmények
    • Tervezési gondolatmenet: mit, miért, hogyan terveztünk?
    • A tervre vonatkozó konkrétumok
    • Hivatkozások a tervmellékletekre
m szaki le r s fel p t se i
Műszaki leírás felépítése I.

1. Megbízás tárgya, kiindulási adatok, feladat ismertetése

2. Jelenlegi állapot bemutatása

  • Település jelleg
  • Domborzati viszonyok
  • Beépítési jellemzők
  • Jelenlegi és távlati fogyasztók
  • Jelenlegi vízellátási infrastruktúra bemutatása
  • Település közmű helyzete
  • Település fejlődés
m szaki le r s fel p t se ii
Műszaki leírás felépítése II.

3. Tervezett állapot bemutatása

  • Tervezést befolyásoló tényezők (ellátás módja, nyomásigények, ellátási övezetek, tározó és szivattyú telep működési kérdései, energiaellátási viszonyok, stb…)
  • Vízigények bemutatása
  • Víztározók bemutatása
  • Tápvezeték és hálózat vonalvezetése, vezetékanyag, átmérők
  • Hálózat hidraulikai vizsgálat eredményei, üzemállapotok és eredmények értékelése
  • Nyomásviszonyok
  • Hálózat magassági vonalvezetése
  • Szerelvények, védőcsövek, műtárgyak a hálózatban
m szaki le r s fel p t se iii
Műszaki leírás felépítése III.

4. Kivitelezési előírások

  • Munkagödör kialakítás, dúcolás
  • Víztelenítés
  • Építési ütemezés
  • Stb…

5. Nyomáspróba és vezeték fertőtlenítés

6. Munka- és balesetvédelmi előírások

7. Üzemeltetési előírások

8. Környezetvédelmi fejezet (építési és üzemeltetési fázis)

- Levegőtisztaság védelem

- Hulladékok

- Felszíni és felszín alatti vizek védelme

- Talajvédelem

- Zaj- és rezgésvédelem

9. Egyéb észrevételek

felhaszn lt irodalom
Felhasznált irodalom
  • Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja. 1998.
  • Közműhálózatok tervezése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 digitális jegyzet
  • MSZ-10-158/1-1990. A vízellátás fajlagos vízigényei: kommunális vízellátás
  • MSZ-10-158/2-1984. Az ipari vízhasználat fogalmai és mutatói
  • Illés-Kelemen-Öllős: Ipari vízgazdálkodás. Vízdok Kiadó, Budapest,1983.
  • Dr. Schultz Andrea: Budapest vízellátása 2007. www.epgep.bme.hu
  • Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok. Mindentudás Egyeteme, http://www.mindentudas.hu/bartholy
  • Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, 26-30 oldal.
  • Buzás Kálmán: Települések vízellátása II. Typotex, Budapest, 1991.
  • György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó 1974.
  • 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról