1. előadás

1. 1. előadás

2. A statisztika fogalma • gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; • e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; • a statisztikai tevékenység módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

3. A statisztikai tevékenység fejlődése • már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, • középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése1563: Tridenti zsinat1611: Nagyszombati zsinat • XVII. sz.-ig leíró statisztika • XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika

4. A statisztikai tevékenység fejlődése • XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség- számítás fejlődése • XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) • XX. század számítástechnika fejlődése

5. Központi Statisztikai Hivatal • Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella • A KSH jellemzői: • nagy múltú szervezet, • a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, • szakmailag önálló, • országos hatáskörű szervezet. • Fő feladatai: • adatfelvételek megtervezése, • adatok felvétele, • adatok feldolgozása, • adatok tárolása, • adatok elemzése és közzététele, • az egyedi adatok védelme.

6. Központi Statisztikai Hivatal

7. KSH kialakulásának kronológiája • 1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete. • XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. • 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása. • 1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása. • 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

8. A KSH adatszolgáltatási tevékenysége A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: • objektivitás, szakszerűség, • teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), • egyidejű tájékoztatás.

9. 1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

10. 1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

11. A statisztikai tevékenység ágai • népességstatisztika • gazdaságstatisztika • ágazati statisztikák • vállalati, üzemi statisztika • társadalomstatisztika • igazságügyi statisztika

12. Statisztikai alapfogalmak • Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. • A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek • Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

13. A sokaság tipizálása • Véges: pl.: népesség adott időben, térben • Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei • Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű • Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

14. A sokaság definiálása • egységek tételes felsorolása, vagy • a közös tulajdonságok megadása.

15. Az ismérvek tipizálása 1. • Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll • Területi: földrajzi megjelölés, • Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín • Mennyiségi: számmal jellemezzük • diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. • folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

16. Az ismérvek tipizálása 2. • Közös: adott tulajdonság szempontjából egyforma sokasághoz tartoznak. Ezért a sokaság megadása történik a közös ismérvek megadásával. • Megkülönböztető: sokaság jellemzése a megkülönböztető ismérvek szerinti megoszlás vizsgálatából • két változattal rendelkezők: alternatív ismérvek(pl. nem) • több változattal rendelkezők: Tulajdonság meglétét vagy hiányát is kifejezik.

17. Statisztikai sorok és táblák Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása • Asort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor). • A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli

18. Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. • állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja • tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

19. Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz. Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.

20. Leíró sor • Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz • Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

21. Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1.) rendeltetése szerint: • feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított • közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze • munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk 2.) csoportosítás szerepe szempontjából: • egyszerű • csoportosító • kombinációs

22. A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai A tábla részei formai szempontból: oszlop  a tábla függőleges része, sor  a tábla vízszintes része, rovat  a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat  a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat  a sorok előtt találhatók, összegrovat a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

23. Statisztikai sorok/táblák tartozékai • cím • mértékegység • időpont, időszak • üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat

24. Mérési skálák • Névleges (nominális) skála: a számok, jelölések csak a sokaság egyedeinek azonosítására szolgálnak. Pl.: rendszám, irányítószám, név, stb. • Sorrendi (ordinális): A skálaértékek sorrendisége is meghatározható. • A különbségi (intervallum) skála: A sorrend mellett a skála két pontja közötti távolság is értelmezhető. Nullpontja önkényesen választott. • Arányskála: Bármely két skálaérték egymáshoz viszonyított aránya és összege meghatározható. A kezdőpont egyértelműen adott és rögzített.

25. Munkaerő-piaci helyzet a régiókban Forrás: www.ksh.hu

26. Magyarország néhány adata (2010) Forrás: www.ksh.hu*EUROSTAT előrejelzés

27. A bruttó hazai termék összefoglaló adatai Forrás: www.ksh.hu

28. A munkanélküliség alakulása Magyarországon

29. Fogyasztóiár-index Magyarországon2009 Forrás: www.ksh.hu

30. Regionális munkaügyi adatok2010. II. negyedév Forrás: www.ksh.hu

31. Fogyasztói-árindex (%) Forrás: www.ksh.hu