Climate Change and Ecological Footprint - Understanding the Impact

1. Klímaőrjárat Tanári kézikönyv

2. Az éghajlatváltozás elméleti háttere1. A klíma és a természeti rendszerek elemi tulajdonságai Klíma • Egy hely hosszútávon jellemző időjárási viszonyainak összessége • Állandóan változó dinamikus rendszer (csapadékmennyiség, óceántól való távolság, tengerszint feletti magasság) • Klímavédelem- a változások nyomon követése • Rendszergondolkodás: holisztikus látásmód

3. Egyensúlyra törekvés és negatív visszacsatolás • A természeti folyamatok sosem stagnálóak, mindig dinamikusak, változóak • A legtöbb jelenség az egyensúly felé törekszik: negatív visszacsatolás (egy folyamat következménye gátolja magát a folyamatot) • Folyamatok, amelyek önmagukat erősítve drasztikus változást eredményeznek : pozitív visszacsatolás (egy esemény következménye tovább gerjeszti a kiváltó okot) • Pl. klímaberendezések, populációk egyedszámának alakulása

4. Kibújva a kontroll alól • Korábban: technokrata gondolkodásmód (önmagában nagyszerű tudományos felfedezések = nincs, ami megállítson minket!) • Ma: a tudomány is felismerte, hogy vannak korlátaink, globális szinten mégsem akarjuk ezt elfogadni • Az egyensúly a környezeti rendszer eltartó képessége felé tart • Ökológiai eltartó képesség kifejezője: ökológiai lábnyom • hektárban kifejezett mutatószám • károsodás nélkül termeli meg az életvitelünkhöz szükséges javakat

5. 2. Ökológiai lábnyomunk Hogy kell elképzelni az ökológiai lábnyomot? • Mintha üvegburát tennénk egy területre, amely tökéletes önfenntartásra képes • A fejlett országok nagyobb terület javait használják fel, mint amekkora területen az ország fekszik (1980-as évek) • A többlet erőforrást más országok kárára vonják el: az őserdők, zöld felületek nyersanyag fogyasztási igényt szolgálnak- magunk alatt vágják a fát • Ökológiai hiány: a jövő nemzedékekre hárított következmény

6. Hát akkor hatékonyságra fel! • Mondja sok, még mindig techroknata fejjel gondolkodó újító • A hatékonyság növelés csak akkor eredményes, ha a fel nem használt javakat meghagyjuk a természetnek (vö.: hatékonyabban dolgozunk- a felszabadult időt munkára fordítjuk) • A problémára adott válasz még mindig abban a szellemben születik, amiben a probléma maga • Még mindig a tüneteket kezeljük az okok helyett

7. Mit tehetünk tehát? • Fel kell ismernünk a fizikai korlátunkat, környezetünk eltartó képességét (ökológiai értelemben: korlátot szab az egyes populációk túlszaporodásának) • Sokféleképp lehet az eltartó képességet számolni pl.: Egyiptom- az ország eltartó képessége fölött, de a globális átlag alatt • Ma a globális rendszerben a szennyezés felelősségét térben és időben áthárítják a kiszolgáltatottabb közösségekre, a meg nem született generációkra (pl.: kínai gyárak) • A fenntartható rendszer kizárólag helyi, lokális javakkal gazdálkodik…

8. 3. Éghajlatváltozás Mi az éghajlatváltozás? • A természet és az emberösszefüggő rendszert alkotnak • 50 évvel ezelőtt hívták rá fel először a figyelmet • Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), 2500 klímatudós • Klímaváltozás: a Föld éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozása helyi vagy globális szinten • Klímaváltozás okai lehetnek: természetes folyamatok, bolygót érő külső hatások, emberi tevékenység • XX. sz.: 0,7 0C-os emelkedés, legmelegebb 12 év, Magyarország.: globális átlag felett- több, mint 1 0C

9. Mi okozza a felmelegedést? • Üvegházhatás: természetes jelenség, nélküle 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet a Földön • A Föld felszínre érkező rövid hullámú sugárzás már kisebb energiájú hosszú hullámú sugárzásként verődik vissza: a levegőben lévő üvegházgázok nem engedik ki az atmoszférából • Probléma: a modern társadalom tevékenysége révén megnőtt ezeknek a gázoknak a mennyisége • Szén-dioxid: 1800- 280 ppm, 1800-as évek vége- 330 ppm, ma- 380 ppm, határ- 450 ppm

10. Vannak már látható változások? • Igen: - sarki jégsapkák megolvadása - tenger és óceánszint növekedés - gleccserek visszahúzódása - szélsőséges időjárási jelenségek (viharok, hőhullámok, árvizek) - óceánok savasodása (korallzátonyok!) - növények, állatok észak felé, a hegyeken felfelé terjeszkednek

11. Üvegházgázok: • Fosszilis üzemanyagokból származó szén-dioxid: - fotoszintetizáló élőlények- nagy nyomás, magas hőmérséklet - szén, kőolaj, földgáz + mészkő • Metán: - a szén-dioxidnál 23-szor erősebb üvegházgáz - rizstermesztés, kérődző állatok, Szibéria lápjai • Dinitrogén-oxid: - a szén-dioxidnál 300-szor erősebb üvegházgáz - intenzív mezőgazdaság, műtrágya gyártás • Fluorozott üvegházhatású gázok: - 22.000-szer hatékonyabb a CO2-nél - természetben nem fordul elő, hűtő- és fagyasztógépek, légkondicionálók

12. CO2 nyelők: • Óceánok: - nyelő kapacitásuk korlátozott, 8 milliárd t CO2 évente - a vizek savanyodását okozza • Növekedő növényzet: - jelentős nyelő - energetikai célú faültetvény! Elégetés—CO2 • Talaj: - sok a bizonytalanság • Szénmegkötő és –tároló (CCS) technológiák: - mesterséges technológiák, kutatási fázisban - átterhelések kockázata, összességében nem fenntartható

13. 4. Az éghajlatváltozásról bővebben Az emberiség szerepe az éghajlatváltozás kialakulásában A, Iparosítás, gépesítés • Ipari forradalom: korlátlannak tűnő nem megújuló energiaforrások • Szén, kőolaj, földgáz • A fosszilis anyagok elégetésekor keletkező CO2 üvegházhatást okoz • Gépesített élelmiszertermelés- a humán populáció exponenciális növekedése • Civilizációs betegségek: elhízás, kondíció hiány, tüdőrák

14. B, Világkereskedelem • Szállításhoz szükséges infrastruktúra miatt élőhelyeket teszünk tönkre • Élelmiszereket, nyersanyagokat szállítunk a világ egyik pontjáról a másikra, nagyrészt értelmetlenül (helyben is elő lehetne állítani) • Pl. Amerika- evőpálcika- Japán, Dél-Ázsia- gyufa- Amerika

15. C, Intenzív mezőgazdaság • Élelmiszertermelés: oka és elszenvedője az éghajlatváltozásnak • Eredeti cél: éhezők ellátása, de ők egyre többen vannak, miközben a cégtulajdonosok hihetetlen mértékben gazdagodtak meg- kevesek profitja • Óriási monokultúrás táblák, műtrágyázás, vegyszerek- élelmiszereink veszítenek tápértékükből

16. D, Erdőpusztítás • Humán populáció növekedése: növekvő területhasználat • A legnagyobb kárt a bolygónk tüdejét képező esőerdők látják • 50-100 éven belül az Amazóniai esőerdő fele lehet a múlté, helyét szavanna foglalja majd el • Ez közvetlenül fenyegeti a páratlan biodiverzitást, és az őslakosok lakhelyükhöz való jogát • Ok: exportra szánt szójatermesztés és állattartás, elégethető biomassza, agroüzemanyag

17. Következmények, amikről keveset beszélünk A, Éhség és vízhiány • Fokozott veszély: elsivatagosodás- Európában Magyarország a legsérülékenyebb ilyen szempontból! • Egyre enyhébb telek: megváltoztatják egyes kórokozók túlélési esélyeit, új növény- és állatbetegségek jelenhetnek meg • Esetleges víz- és élelmiszerhiány, az emberek biztonság érzetének megrendülése • Utánajárni aszályos területeken élő társadalmak vízgazdálkodási kultúrájának

18. B, Gazdagok és szegények közötti különbségek növekedése • A gazdagok gazdagabbak lesznek, a szegények pedig egyre távolabb kerülnek a kilábalás lehetőségétől, újra termelik magukat • Globálisan: a gazdag országok által termelt szennyezés a szegény országokat sújtja (szemét elhelyezés, nem megfelelően működő cégek) • Miért? Profitért, „gazdasági növekedésért” • A környezeti károk a társadalomra lettek áthárítva, ami a szegényeket sújtja a legjobban: externáliás költségek (savaseső-korrodálódás, szmog-egészségkárosodás)

19. C, Klímamenekültek megjelenése • Tengerek szintjének megemelkedése pl. Alaszka (torkolatvidékeken a sósvíz beljebb húzódása, mely tönkreteszi a termőföldeket) • Csád-tó: kiszáradás, csökkenő csapadékmennyiség- 22.000-ről 1.500 km2-re csökkent a területe • A klímamenekülteknek sok esetben nincs lehetőségük arra, hogy elvándoroljanak: a legszegényebbek fizetnek meg a legjobban

20. D, Háborús konfliktusok lehetőségének megnövekedése • Élelmiszer- és vízhiánnyal kapcsolatos konfliktusok, mely tovább növelheti a klímamenekültek számát E, Új típusú növényi, állati kórokozók megjelenése • A felmelegedő klíma jobb feltételeket biztosít a trópusi betegségek számára, az azokat terjesztő rovarok számára is (dengue-láz, malária, álomkór, sárgaláz) • Némely talajgomba a megnövekedett szén-dioxid hatására több spórát termel (akut és krónikus tüdőbetegségek) • Az árvíz és a szárazság is növeli a bélrendszeri megbetegedések kockázatát

21. Éghajlatváltozás a mindennapi életünkben • Lakóhelyünk Lakóhelyünk és környezete • Mindenki természetes lakóhelye az ökoszisztéma: láthatatlan szabályozó rendszer • Természeti tudás tekintetében mást jelent városban és falun felnőni • Város: „elszakadtunk” a természettől- jelenleg minden 2. ember városban él

23. 2. Közlekedés és szállítás Közlekedés és környezet • Az egyik legjelentősebb környezetszennyező tényező • Fokozódó légszennyezés: szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ólom, szénhidrogének • Eredménye: fokozódó üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodása, szélsőséges időjárási jelenségek, csapadék savasodása • Talajstabilitás (kémiai egyensúly) felborulása (csökken: Ca, Ma, K, nő: a nehézfémek felvehetősége) • Kedvezőtlen egészségügyi hatások, légzőszervi megbetegedések • Zajszennyezés, élőhelyek elpusztítása (infrastruktúra építés)

24. Környezettudatos közlekedés: • Ne utazzunk feleslegesen! • A gyalogosok és kerékpárosok környezetszennyezés nélkül közlekednek • Szervezzünk telekocsit! • A hideg motor bemelegedésekor nagyobb a szén-dioxid kibocsátás, összességében tehát jobban szennyezi környezetét az, aki csak kis távolságokra használja az autóját

25. 3. Fűtés Hogyan fűtsünk környezettudatosan? • Az összes energiaköltség közel 80%-t a fűtés teszi ki • Alapvetően 4 dolog befolyásolja a fűtési igényt: • Külső hőmérséklet (ezt természetesen nem tudjuk befolyásolni) • Belső hőmérséklet igény (mi is befolyásolhatjuk: magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek érezzük /párologtatás, növények/, falak színének és a megvilágítás megválasztása, vegyünk föl egy pulóvert) • Hőveszteség • Fűtési rendszer hatásfoka

26. Hőveszteség és a fűtési rendszer hatásfoka • Hogy milyen gyorsan hűl le, meghatározza: az épület hőszigetelése, szerkezetének súlya, felületének nagysága • Fontos, hogy milyen a fűtési rendszerünk • Néhány tipp: • Ajtók, ablakok bezárása magunk után • Szigetelő csíkok felragasztása • Hő-visszaverés: a fűtőtest mögé szigetelőanyagot rögzíteni és azt bevonni alufóliával

27. 4. Világítás Környezettudatos világítás • A világ energia-felhasználásának 20%-t világításra használjuk • A hagyományos villanykörte 80 %-kal többet fogyaszt, mint az energiatakarékos fénycső, az általa felvett energia 90%-a hővé alakul, csak 10% hasznosul. • Az energiatakarékos égőknek 9-szer hosszabb az élettartamuk (gyakori kapcsolgatás csökkenti az élettartamát) • LED világítás: félvezető dióda, 6,4-34,5 éves élettartam, minimális energiafelhasználás

28. Világítás és környezet • Fényszennyezés: élőlényekre, állatokra egyaránt káros • repülő rovarok, vonuló madarak, éjszakai életmódot folytató állatok, planktonok (csökkenő algafogyasztás) • probléma lehet az éjszakai vérnyomással, bizonyos hormonok termelődésével, általános stressz-tűrő képességgel • kültéri világítás: többletköltség • Franciaország: La Mouthe- barlangban őskori mécses

29. 5. Vízfogyasztás Víz és a környezet • Földünk több, mint 70%-t borítja víz, ám ennek csak 1%-a édesvíz • Az édesvíz többségét a pólusoknál jég formájában találjuk meg, így csak 0,2%-a iható • A Föld lakosságának 20%-a küzd ivóvíz-ellátási gondokkal, 2 milliárd ember nélkülözi a tiszta vizet • 1 főre jutó napi fogyasztás: 150 l, 3. világ: 2 l • Virtuális víz: a víz az élelmiszerek és fogyasztási cikkek előállításába, szállításába is beágyazódik

30. Hogyan spóroljunk a vízzel? • Kevesebb felhasználásával • Ahol nem szükséges ivóvíz, ott összegyűjtött víz használatával (WC öblítés, növények locsolása) • Egy lassan csöpögő csap 40-120 l vizet pazarolhat el naponta • Egy átlagos csapból 1 perc alatt 6-12 l víz folyik ki (mosogatás, zöldségmosás, fogmosás!) • Kádfürdő-zuhanyozás, vízforralás… • Érdekesség: 60-as évekig csak a látható helyekre korlátozódott a hétköznapi mosakodás, ezután jelent meg az illatos szappan

31. 6. Vásárlás Vásárlás és a környezet • Az ár mellett érdemes figyelembe venni: a termék előállításának környezeti terhelését, egészségügyi kockázatait, a termelés során érvényesülő emberi jogokat • A probléma: túlfogyasztás, eredménye: hulladéktenger, környezetszennyezés • Súlyosbítják a helyzetet: a túl csomagolt termékek, szállítás (1 kg kínai fokhagyma ideszállítása: 2,5 kg CO2 kerül alevegőbe) • Kényszer- és gyermekmunka, minimálbérek betartása?

32. Hogyan vásároljunk környezettudatosan? • Valóban szükséged van az adott termékre? • Helyi összefogások, közvetlenül a termelőtől • Hazai termékek (kisebb távolságra kell szállítani + a hazai gazdákat, gazdaságot, a munkahelyek megtartását támogatjuk) • Bioélelmiszer (vegyszerek nélküli, magasabb tápérték)

33. Hazai termékek vásárlása- közvetlen kereskedelem • Tájbolt: adott tájra jellemző áruk (elsősorban feldolgozott termékek) • Helyi őstermelői piacok: az adott térség gazdáinak kínál lehetőséget (gyakran az is meghatározott, hogy mekkora távolságról érkezhet a gazda, a termelő saját maga értékesíti a terméket) Pl.: Egerszeg • Mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett kiskereskedelmi árusító hely Pl.: gödöllői, pesthidegkúti, kispesti Waldorf iskolák • Dobozrendszer: más néven „zöld láda” rendszer-a vevő a megrendelt termékeit a hét egy meghatározott napján veheti át, jellemző az előfinanszírozás

34. Organikus élelmiszer vagy bioélelmiszer • „Bio”: megfelel bizonyos előállítási kritériumnak- kontrolálló szervezet tanúsítványa • Organikus: bio és helyben történik a termelés, feldolgozás- szerves (organikus) részét képezik a helyi rendszernek • Sajnos helyi terméknek nevezik azt is, ami távoli alapanyagokból készült, de helyi a feldolgozása • Áruházi trükkök: túlfogyasztás ösztönzése- reklámok, akciók, ajándékok, pontgyűjtés, áruk elhelyezése, óriási bevásárló kocsik, áruhitel

35. 7. Hulladék Mit is jelent a hulladék a környezetre nézve? • Hulladék: a keletkezése, felhasználása helyén feleslegessé válik a fogyasztónak (a termelés során felhasznált anyagok 65% azonnal, 35%-a később válik hulladékká) • Minden köbméter hulladék 105 kg szén-dioxid termeléssel jár (Magyarország: 114 millió t hulladék/év) • A nem megfelelően kezelt hulladék a vízbázisokat veszélyezteti • Öngyulladása, égetése szennyezi a levegőt, szerves-tartalmú hulladék: gázok (ammónia, hidrogén-szulfid) • Kórokozó mikroorganizmusok, fertőző betegségek

36. Hogyan csökkentsük a hulladéktermelésünket? • Hulladék keletkezésének megelőzése! • Tudatos fogyasztás: csak olyan termékeket vásároljunk, amire valóban szükségünk van (a megvásárolt élelmiszerek 10-20%-t kidobjuk) • Amire nincs szükségünk, másoknak még hasznos lehet. Ami elromlott, javítsuk/javíttassuk meg! • Hulladék újrahasznosításával készült, ill. helyi termékek • A hulladék közel háromnegyede hasznosítható másodnyersanyagként, gyűjtsünk mindent szelektíven

37. 8. Önkéntesség Önkéntes lehetőség előnyei • Lehetőség eldönteni, mit is akarunk az élettől • Informális tanulás: életszerű keretek, munkatapasztalat • Közösségi élet • Az önzetlenség öröme • Fiataloknak, időseknek egyaránt ajánlott

38. Köszönöm a figyelmet! Előadó neve emailcíme Cím: 1091 Bp. Üllői út 91/b Tel: (1) 216 7297 Web: www.mtvsz.hu Email: info@mtvsz.hu