term szetv delmi biol gia n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Természetvédelmi biológia PowerPoint Presentation
Download Presentation
Természetvédelmi biológia

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 41

Természetvédelmi biológia - PowerPoint PPT Presentation


  • 74 Views
  • Uploaded on

Természetvédelmi biológia. 4. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása. A túlzott hasznosítás és betegségek. A biodiverzitást csökkentő emberi tényezők. Az élőhelyek pusztulása Élőhely-pusztítás okai Népességnövekedés

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Természetvédelmi biológia' - tania


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2
4. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása. A túlzott hasznosítás és betegségek.
a biodiverzit st cs kkent emberi t nyez k
A biodiverzitást csökkentő emberi tényezők
  • Az élőhelyek pusztulása

Élőhely-pusztítás okai

  • Népességnövekedés

A népességnövekedés hatása:

  • Felszín átformálása
  • Nitrogénforgalom megváltozása
  • Légkör szénforgalmának megváltozása
  • források pazarló hasznosítása
  • források egyenlőtlen eloszlása
l helypuszt t s hat sai
Élőhelypusztítás hatásai

Kihalással veszélyeztetett gerincesek pusztulásának legfőbb

vesz lyeztetett l helyek
Veszélyeztetett élőhelyek

1. Esőerdők – erdőirtás okai

  • mezőgazdasági célú erdőégetés, váltógazdálkodás
  • tűzifaigény – 2 milliárd ember fát használ a főzéshez
  • kereskedelmi célú fakitermelés
  • marhalegelővé alakítás
  • egyéb (nagyüzemi ültetvények, útépítés, bányászat)
vesz lyeztetett l helyek1
Veszélyeztetett élőhelyek
  • Trópusi száraz erdők
  • Mérsékeltövi gyepek
vesz lyeztetett l helyek2
Veszélyeztetett élőhelyek
  • Vizes élőhelyek

Jelentősségük:

  • fontos hal, ízeltlábú, madár-élőhelyek
  • Ivóvízbázis
  • Vízi erőmű
  • Árvízvédelemben
  • Öreg tavak (endemizmusokban gazdagok)

Veszélyeztető tényezők – lecsapolás, duzzasztás, feltöltés, szabályozás, kémiai szennyezés

elsivatagosod s
Elsivatagosodás

Veszélyeztetett területek: időszakosan száraz éghajlatú területek(trópusi füves, cserjés, száraz trópusi erdőtárulások, mérsékelt mediterrán öv cserjés társulásai) –évente 3.600 négyzetkilométer

Mezőgazdasági céllal hasznosítják, de talaj gyorsan erodálódik, birkával, kecskével, marhával túllegeltetik, fát elégetik.

2 l hely fragment ci
2. Élőhely-fragmentáció

Az a folyamat, mely során egy nagy összefüggő élőhely mérete részleges pusztítás hatására csökken, és több izolált darabra osztódik.

l hely fragment ci hat sa a popul ci kra
Élőhely-fragmentáció hatása a populációkra
  • Fajok aktív ill. passzív terjedésének, megtelepedésének akadályozása
  • fragmentumok száma csökken, fajok tűnnek el, új fajok viszont nem képesek betelepülni
  • sok faj táplálékszerző képességét is rontja, pl. főemlősök vagy nagytestű növényevők
  • párválasztást akadályozza
  • genetikai leromlás veszélyének jobban ki vannak téve az izolált kis populációk
l hely fragment ci hat sa a popul ci kra szeg lyhat sok
Élőhely-fragmentáció hatása a populációkra – Szegélyhatások
  • mikroklimatikus változások – fény, hőmérséklet, páratartalom, szélerősség változik, gyakoribb tüzek
  • megnövekedett tűzveszély – fokozott szélerősség, kiszáradás, magasabb hőmérséklet növeli a tűzveszélyt
  • fajok közötti kapcsolatok – növekszik az őshonos kártevők, idegenhonos invazív fajok betelepedésének valószínűsége
  • fertőzésveszély – fragmentáció hatására vadállatok közelebb kerülnek a háziállatokhoz, így a betegségek könnyebben terjedhetnek mindkétirányban
3 l helyleroml s s szennyez s
3. Élőhelyleromlás és -szennyezés

Gyepek

  • gyepek és kaszálók elszegényedése a kaszálás elmaradása, műtrágyázás miatt
  • gyepfajok kompetíciós képessége megváltozik a mechanikai kontrol hiánya, ill. tápanyaghiány megszűnése miatt
3 l helyleroml s s szennyez s1
3. Élőhelyleromlás és -szennyezés

Erdők

  • avargyűjtés elmaradása
  • túltartott vadállomány
  • erdőgazdálkodási gyakorlat, cserjeszint, bokros szegélyek, nagy elhalt fák eltávolítása
k rnyezetszennyez s
Környezetszennyezés

1. Vízszennyezés

  • 1950 óta több mint háromszorosára nőtt a vízfelhasználás
  • Az ipar részesül a világ teljes édesvíz-kitermelésének 22 %-ából (hűtés, mosás, feldolgozás és fűtés)
  • A legnagyobb vízfelhasználó iparágak a hőerőművek, a vas- és acélipar, a cellulóz- és papíripar, a vegyipar, a kőolajipar és a gépgyártás
  • Az ipar hatalmas mennyiségű szennyvizet is termel
  • Nagy duzzasztók több mint 85 %-át az elmúlt 35 évben építették
k rnyezetszennyez s1
Környezetszennyezés

1. Vízszennyezés –Következmények

  • Az édesvízi nedves területek világszerte körülbelül méretük felére csökkentek
  • Ivóvízbázisok szennyezése
  • Tönkrement folyótorkolatok
  • Zsugorodó belvízi tavak és kiszáradó mocsarak
  • Természetes életközösségek károsítása
  • 10 000 édesvízi halfajának legalább 20 %-át fenyegeti a kihalás
k rnyezetszennyez s2
Környezetszennyezés

1. Vízszennyezés

Asszuáni-gát

  • 47 halászott halfaj közül már csak 17-et található meg
  • Földközi-tenger keleti medencéjében 83 %-kal csökkent az éves szardíniafogás
  • Folyódelta lassan belesüllyed a tengerbe
k rnyezetszennyez s3
Környezetszennyezés

1. Vízszennyezés

Aral-tó

  • Felére zsugorodott össze kiterjedésében, és háromnegyedére a térfogatában
t panyag felhalmoz d s eutrofiz ci
Tápanyag felhalmozódás – Eutrofizáció

Ember okozta mesterséges tápanyag feldúsulás, elsősorban N és P tartalmú szennyezés hatására planktonikus közösségek összetétele megváltozik, bizonyos algák tömeges elszaporodása.

Oxigénhiányos állapotot okoz, mely halpusztuláshoz vezethet.

Balatoni nagy halpusztulás a 1970-es években.

Ok:

  • XIX században megkezdett vízrendezési munkák
  • 50-es évektől felerősödő vízszennyezés
toxikus anyagok tisza 2002 janu r 30
Toxikus anyagok – Tisza 2002. január 30.
  • Az aranykitermelés technológiájából származó ciánszennyezés került a Lápos-patakba, majd a Szamoson keresztül a Tiszába.
  • A Szamosban a ciántartalom maximális értéke 20 és 30 mg/l között volt, a Tisza Szamos alatti szakaszán 10 és 15 mg/l között.
  • Az országot elhagyó vízben a maximális cián-koncentráció értéke 1,49 mg/l volt.
  • Fémionok közül a réz volt jelen a legnagyobb, meghatározó koncentrációban, mellette elsősorban cink, kisebb mértékben ólom és ezüst.
  • A fém-cianid komplexek (kb. 105-110 tonnára) gyakorlatilag teljes mennyiségben elhagyták az ország területét.
tisza 2002 janu r 30 k vetkezm nyek
Tisza 2002. január 30.– Következmények
  • A planktonikus élőlények nagy része elpusztult.
  • Jelentős mértékű hatotás a folyókban élő makroszkópikus gerinctelen együttesre.
  • A legérzékenyebben reagáló csoportok a rákok mintegy 50-60%-os és az árvaszúnyog lárvák, ahol mintegy 50%-os pusztulás volt megfigyelhető.
  • Makroszkópikus élővilág jelentős része túlélte a cianid-szennyezést.
  • Jellegzetes túlélő szervezeteknek egyes vízicsigák, kagylók, a folyami szitakötő-fajok lárvái, kérész-lárvák, valamint a tiszavirág is.
  • Összes halelhullás 1241 tonna. Ebből 33,8 % ragadozó hal, 13,5 % ponty, 8,1 % kecsege és 44,6 % növényevő és egyéb hal.
  • Legyengül elpusztult halak veszélyeztették a csúcsragadozókat (rétisas, vidra), tetemeket összegyűjtötték.
toxikus anyagok tisza 2002 m rcius 10
Toxikus anyagok – Tisza 2002. március 10.
  • Borsabánya közeli bányavállalat ülepítő tározójának gátja átszakadt
  • 20 ezer tonna, nehézfémekkel szennyezett zagy került a Vasérbe, majd a Visó vízfolyáson keresztül a Tiszába.
  • Az ólmot, rezet, cinket magával hozó szennyezőhullám március 11-én érte el Magyarországot a Tisza tiszabecsi szelvényében.
  • A nehézfém terhelés túlnyomó része (több mint 90 %-a) lebegőanyaghoz kötött szennyezőanyag transzportját jelentette.
  • Az üledékelemzések szerint a kiülepedett, nagy nehézfém-tartalmú lebegőanyag Tiszabecsnél (757 fkm) és Tiszakóródnál (727,5 fkm) 900 mg/kg körüli koncentrációra növelte az üledék ólomtartalmát. (A réztartalom kb. 500 mg/kg-ot, a cinkkoncentráció 1400-1500 mg/kg volt)
  • Tízszeres nehézfém koncentráció növekedés.
vegh zhat s
Üvegházhatás

A fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetése drasztikusan növeli a levegő szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, halogén és egyéb üvegházhatású gáz tartalmát

  • Következmény:
  • Klíma melegedése
  • (múlt évszázadban 0,3-0,6 °C)
vegh zhat s k vetkezm nyek
Üvegházhatás, következmények
  • Időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése
  • Csapadék tér- időbeli megoszlásának változása
  • Világtengerek szintjének emelkedése
  • Gleccserek visszahúzódása
  • Vegetációs zónák eltolódása várható, számos élőlény nem tud majd alkalmazkodni, kipusztul
  • Tengerszint emelkedése a tengerparti és korallzátony közösségeket veszélyezteti
k s rletek az vegh zhat st okoz g zok visszaszor t s ra
Kísérletek az üvegházhatást okozó gázok visszaszorítására

Kiotói egyezmény–átlagosan 5,2 %-osszéndioxid kibocsátás csökkentés

Szennyezés-kereskedelem

l gszennyez s savas es k
Légszennyezés – Savas esők

Oka:

  • ipari tevékenység, szén- és olajtüzelésű erőművek (CO2SO2 , NxOx korom, pernye)
  • autók, gépek, belső égésű motorok kipufogó-gázai, (CO2,NxOx ólom)
  • Légszennyező gázok betegségeket okoznak, fokozzák az üvegházhatást, csökkentik az ozónt, savas esőt okoznak

A csapadék is kimossa a levegőből a szennyező részecskéket, savas eső keletkezik.

Az erősen iparosodott vidékeken az esők 4,5 pH körüli átlagos savasságúak, a természeti körülményekre az 5,4-6,0 pH érték a jellemző

Következmény

  • légzőszervi és szemészeti megbetegedések gyakoriságának növekedése
  • a talajok termőképességének erőteljes csökkenése
  • az erdők megbetegedése
  • az épületek és szobrok korróziója
t lhasznos t s
Túlhasznosítás
  • A veszélyeztetett gerincesek egy harmadát sújtja az ember általi túlhasználat.
  • Oka a hatékony vadászat, betakarítás, kereskedelmi globalizáció.
  • Hatása a fajok kipusztulása vagy kis populációk, melyek nem képesek önálló helyreállásra.
  • Tradicionális társadalmak – fenntartó használat
  • Napjaink – források pazarló használata
maxim lis fenntarthat hozam koncepci
Maximális fenntartható hozam koncepció

Évente maximálisan lehalászható hozam, ami még nem veszélyezteti a populációt, mert a populáció természetes növekedése pótolja a veszteséget.

  • Meghatározási módszerek:
  • hasznosítható többlet modell – kitermeléshez befektetett energiamennyiség, ill. megszerzett zsákmány mennyiségére alapoz
  • dinamikus készlet modell – egyes korcsoportokban lévő egyedek számát, és mortalitását veszi figyelembe
term szeti er forr sok kiakn z s nak folyamata
Természeti erőforrások kiaknázásának folyamata
  • település, gyár, bányák növekedése megteremti a hús és más élelmiszerek természetes termékek piacát
  • korábban saját igények kielégítésére vadászó halászó lakosok elkezdik kiszolgálni az új piacot
  • ily módón megkeresett pénzt új eszközökbe fektetik, munka hatékonyabbá tételére
  • utak, modern közlekedési eszközökkel egyre távolabbi helyeket érnek el
  • raktárak, hűtőgépek nagy mennyiségű áru raktározását teszi lehetővé
  • nemzetközi piac meghódítása, fokozódó túlhasznosítás
t lhasznos t s oka
Túlhasznosítás oka
  • gazdasági megfontolások miatt
  • célzott hasznosítás mellékterméke
  • ipari jellegű halászat véletlen áldozati – long lining
  • szelektív fakitermelés állomány nagy része károsodhat
  • tengeri fajoknál veszély lehet a zsákmány mennyiségének drasztikus csökkenése

3. a faj ritkasága növeli a veszélyt

betegs gek
Betegségek

Emberi tevékenység hatására egyes betegségek kórokozói hirtelen elszaporodhatnak, betegségek könnyebben szétterjedhetnek.

  • Járványtani törvényszerűségek
  • parazita és gazda között találkozások növeli a fertőzés esélyét.
  • Élőhely-leromlás és fragmentáció indirekt hatása a betegségekkel szembeni érzékenység fokozása
  • állatkertekben nagy a valószínűsége a más fajokhoz tartozó állatokkal történő találkozásnak, és ezáltal a betegségek fajok között terjedésének is
szilfav sz
Szilfavész
  • Gomba okozza, melyet szúkárosítók juttatnak el egyik fáról a másikra.
  • Hatalmas veszteségeket okozott mind az európai, mind az amerikai szilpopulációkban.
  • Tünetek: levelek hervadása, elszáradása, ágak és hajtások elszíneződése, fa elpusztulás.
  • Az első járvány 1910 körül észak-kelet Európában.
  • Második járvány 1979-ben.
szilfav s z visszaszor t s ra tett k s rletek
Szilfavész– visszaszorítására tett kísérletek
  • Kémiai terápia – több mint 600 anyagot próbáltak ki
  • Biológiai kontroll –vírusok
  • Szilnemesítési program
a biodiverzit st puszt t emberi t nyez k elm leti megold si lehet s gek
A biodiverzitást pusztító emberi tényezők – Elméleti megoldási lehetőségek
  • Népességnövekedés megállítása.
  • Fejlődő országok szegényei számára olyan megélhetési módok kidolgozása, amelyek nem pusztítják ilyen mértékben a természeti környezetet.
  • Ösztönzők és büntetések bevezetése az ipar számára, amelyek együttesen meggyőzik az ipar képviselőit a környezeti értékek megbecsüléséről.
  • A nem környezetbarát módon előállított termékek kereskedelmének korlátozása.
  • A fejlett országok fogyasztásának önkéntes korlátozása.
  • A fejlett országok kézsége a környezetkímélő módon előállított termékek tisztességes megfizetésére.
  • A kereskedelmi forgalom korlátozása.