„Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és ...
Download
1 / 10

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap - PowerPoint PPT Presentation


  • 90 Views
  • Uploaded on

„Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására” TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt. Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul /. Kooperáció és integrációmanagement

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap' - tana


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

„Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt

Regionális turisztikai menedzsment/BSc/

/Differenciált szakmai ismeretek modul/

Kooperáció és integrációmanagement

/A tantárgy neve/

Debreceni Egyetem

Gazdálkodástudományi és

Vidékfejlesztési Kar

Pannon Egyetem

Georgikon Kar

Szegedi Tudományegyetem

Mérnöki Kar

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.


Előadás témakörei turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

  • A desztináció managementjének céljai


ELŐADÁS ANYAGA turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

  • A desztináció céljainak méréséről különböző elképzelések születtek

  • Manapság a legelfogadottabb és legelterjedtebb célérték a fenntartható fejlődés kritériuma

  • Mérésére különböző indikátorrendszereket használnak:

  • Gazdasági fenntarthatóság: pl. az infrastruktúra használati költségei; a marketinghatás optimalizálása; tudás-generálás és megőrzés; szakmai hálózatok

  • Ökológiai fenntarthatóság: pl. infrastruktúra-építésből fakadó terhelések; rendezvényekből eredő közvetlen terhelés; környezet-menedzsment rendszerek fejlesztése

  • Társadalmi fenntarthatóság: pl. regionális identitás erősítése; a lakosság bevonása; újfajta közösségtudat; a jövő generációinak cselekvési lehetősége


ELŐADÁS ANYAGA turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

  • A minőségi és fenntartható fejlődés alapfeltétele, hogy a desztinációban megfelelő mennyiségű nyereség keletkezzen

  • A fenntartható fejelődésnek a gazdaság és a környezet konvergenciáján kell alapulnia

  • Ebbe az irányba mutatnak azoknak a desztinációknak a tapasztalatai, amelyek a növekedési-beérési szakaszban találhatóak:

  • A helyi lakosság és a turizmus viszonya azokon a helyeken a legkiegyensúlyozottabb, ahol a nyereség megfelelő mértékű

  • A környezetvédelmi beruházások feltétele is az elegendő értéktöbblet; ezen felül az alacsony nyereségességű desztinációkban mindig fennáll a veszélye annak, hogy egyes szolgáltatók rövid távon megtérülő, de hosszú távon a környezetet romboló beruházásokba fognak


1. ELŐADÁS ANYAGA turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

  • Az elegendő értéktöbblet mint a fenntartható fejlődés alapfeltétele csak a versenyképesség révén elérhető

  • Ezért a versenyképesség hosszú távú biztosítása a desztináció menedzsmentjének legfontosabb célkitűzése kell legyen


1. ELŐADÁS ANYAGA turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

  • A versenyképesség mérése

  • A versenyképesség - definíciója szerint - az értéktöbblet-arányon és annak tendenciáján mérhető le

  • Ahogy azonban korábban már láttuk, az értéktöbblet egzakt mérése a turizmusban meglehetős nehézségekbe ütközik

  • A viszonylag objektív mérés hatalmas energia-befektetéssel jár: a desztinációhoz tartozó szolgáltatók bevételeinek és kiadásainak és a vendégek költésének empirikus rögzítése

  • Rendszeres felmérése szinte lehetetlen

  • Fentieken kívül semmit sem mond a desztináció jövőben várható versenyképességének alakulásáról

  • Ideális egy olyan indikátorrendszer lenne, amely lehetővé teszi a desztináció jövőbeni versenyképességének viszonylag pontos becslését

  • Egy ilyen indikátorrendszernek a köv. kritériumoknak kellene megfelelnie:

  • Az adatoknak gyorsan rendelkezésre kell állniuk, aktuálisnak és rendszeresen mérhetőnek kell lenniük

  • Az indikátorrendszernek elméleti modelleken kell orientálódnia, hogy magyarázó ereje legyen és megalapozzon döntéseket

  • Ezenkívül egyszerűnek, áttekinthetőnek és a gyakorlati felhasználó számára érthetőnek kell lennie


1. ELŐADÁS ANYAGA turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

  • Egy ilyen indikátorrendszernek nem csupán értékelnie kell, hanem mindenekelőtt döntéseket kell megalapoznia

  • A döntéshozók egyik legfontosabb feladat ugyanis a konkurenciával szembeni versenypozíció (változásainak) pontos megítélése

  • Az egyes desztinációk számára különös jelentőséget azáltal nyer, ha a versenyképesség különböző komponensei idő-vetületükben értékelhetővé válnak

  • Ilyen jellegű indikátorrendszereken különböző intézetek dolgoznak

  • Így lehetséges pl. a szolgáltatásminőség mérése vagy a szubjektív észlelés (az elvárt és a tényleges minőség közti különbség) mérése

  • Kidolgozott és általánosan elfogadott, a versenyképesség egészét átfogó rendszer nem létezik


1. ELŐADÁS ANYAGA turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

  • Javasolt indikátorrendszer alapjai

  • Alapja: Porter és Borner gyémánt-modellje

  • A modell négy alaptényezőből indul ki, melyek egy térség vagy ország versenyképességéért felelnek:

  • 1. A kereslet

  • A kereslet minősége és struktúrája határozza meg azt a nyomást, ami a termékek előállítóira nehezedik

  • Differenciált és igényes kereslet>innováció, minőség- és költségoptimalizáció>megnövekedett versenyképesség

  • 2. A szakma/partenerek

  • Egy térségben/országban bizonyos szakmák körül konglomerátumok alakulhatnak ki, amelyek sajátos know-how-val rendelkeznek és egymásra megtermékenyítően hatnak, mivel egymással versenyeznek>ellentétes hatású a kartellezés

  • 3. Feltételek/környezet

  • Kedvező feltételek mellett beszerezhető termék-összetevők ideiglenes versenyelőnyt jelentenek>hosszú távon innovációk elmaradásához vezethetnek

  • 4. A management stratégiája és minősége

  • A szolgáltatók közös stratégiája szinergikus hatásokat eredményez és know-how központok kialakításához vezet. A management stratégiai minősége lehetővé teszi a társadalmi, gazdasági, ökológiai környezet változásaiból fakadó esélyek megragadását


Előadás tananyagához kapcsolódó kérdések turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

Vizsgakérdések:

  • 1./ Mi a desztináció menedzsmentjének meghatározó célja?

  • 2./ A fenntarthatóságnak milyen vetületei játszanak szerepet a desztináció céljainak elérésében?

  • 3./ Milyen tényezők befolyásolják a desztináció versenyképességének mérhetőségét?

  • 4./ Milyen indikátorok alkalmazhatóak a desztináció versenyképességének mérésében?

  • 5./ Milyen szerepet játszik a desztináció menedzsment céljainak meghatározása és mérése a stakeholderek együttműködésében?


KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS TÉMAKÖRE:

A turisztikai szervezet jogi formájának kiválasztása

  • Az előadás anyagát készítette:

  • Semsei Sándor


ad