A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem

1. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem

2. A szolgáltatások csoportosítása • fogyasztói szolgáltatások→ végtermékek, amelyeket a fogyasztó lakosság vásárol meg (pl.: hajvágás, mozi) • termelői szolgáltatások→ félkész termékek, amelyek áruk és más szolgáltatások előállításához szükségesek (pl.: árufuvarozás, üzleti tanácsadás) De: a két típus nem választható el élesen egymástól.

3. A szolgáltatások csoportosítása • piaci (üzleti) szolgáltatások→ a piaci viszonyok a meg-határozóak (vendéglátóipari, távközlési, szállítási szolgáltatások) • nem piaci (köz) szolgáltatások→ nem bízzák teljesen a piac mechanizmusaira (egészségügyi szolgáltatások, oktatás, közigazgatás, igaz-ságszolgáltatás)

4. A szolgáltatások sajátos tulajdonságai • elválaszthatatlanság: a szolgáltatások termelése és fo-gyasztása területileg és időben egybeesik • megfoghatatlanság: a szolgáltatások sok esetben nem tárgyiasulnak, nincs fizikai formájuk • tárolhatatlanság: mivel a fogyasztással egyidőben ter-melődnek, ezért nem is tárolhatók

5. A szolgáltatások sajátos tulajdonságai • a fogyasztók részvétele: a fogyasztó jelen van szolgál-tatás nyújtásánál, a szolgáltatást személyre lehet szabni • egyediség: a szolgáltatások létrehozása valamely konk-rét személy munkájához kötődik, minősége függ a sze-mély kvalifikáltságától, tulajdonságaitól stb. • a szállíthatóság hiánya: a szolgáltatások többsége nem szállítható

6. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A II. világháború után • a szolgáltatások részaránya a mezőgazdasághoz és az iparhoz viszonyítva elenyésző • a szolgáltatások nemzetgazdaságok közötti mozgása kevésbé jellemző (kivétel, pl.: árukereskedelemhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások, tengeri szállítás) okok • nagyfokú protekcionizmus (állami monopólium) • korlátozott technikai lehetőségek

7. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A 70-80-as évek • a szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepe növek-szik → a nk-i szolgáltatáskeresk. jelentősége is megnőtt • a belső piac szűkössége miatt a szolgáltatást nyújtó vállalatok exportálni szerették volna termékeiket • technikai fejlődés (Internet) ↓ megindul a szolgáltatáskereskedelem liberalizációja Az átfogó szabályozás a GATT uruguayi fordulóján szüle- tett meg.

8. A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem szabályozása: a GATS

9. A GATS céljai 1994: Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereske- delméről, General Agreement on Trade in Services (GATS) • a szolgáltatáskereskedelem bővítése • liberalizáció • a szolgáltatáskereskedelem szabályozása • a jogok és kötelezettségek egyensúlyának megteremté-se a tagországok között

10. A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) • határokon átnyúló kereskedelem egy adott ország területéről egy másik ország területére teljesített szolgáltatás pl.: a postai szolgáltatások, TV köz-vetítés, nk-i telefonhívás stb. • külföldi fogyasztás egy adott ország területén valamely másik ország fogyasz-tói számára nyújtott szolgáltatás pl.: turizmus

11. A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) • kereskedelmi jelenlét a külföldi szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából a másik országban leányvállalatot vagy fiókot hoz létre pl.: banki, biztosítási, tanácsadási szolgáltatások • természetes személyek jelenléte természetes személyek szolgáltatás nyújtása céljából másik országba utaznak pl.: orvosi szolgáltatás

12. A GATS felépítése Három fő részből áll • keretszerződés (minden tagra vonatkozó általános el-vek és kötelezettségek) • az egyes ágazatokra vonatkozó szabályozások (pl.: légi szállítás, pénzügyi szolgáltatások, tengeri szállí-tási szolgáltatások, távközlés) • az egyes tagországokáltal vállaltkötelezettségek a felek tárgyalásokon állapodnak meg róluk, módosításuk tárgyalások után, kárpótlás nyújtása mellett lehetséges

13. A GATS alapelvei • a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása a partnerek egyforma kezelése → ha egy WTO-tag meg-engedi a külső versenyt valamely ágazatban, akkor ez az összes WTO-ország szolgáltatásnyújtójára kiterjed de: mentességek→ az egyezmény megengedi, hogy a tagországok kivonják egyes szektoraikat az LNKE alkalma-zása alól a kivételeket ötévente felülvizsgálják és nem tarthatók fenn tíz évnél tovább • transzparencia

14. A GATS alapelvei • objektív és ésszerű szabályozás a GATS elismeri a nemzeti szabályozás létjogosultságát, de annak objektívnek és ésszerűnek kell lennie, felesle-ges korlátozó intézkedéseket nem szabad tartalmaznia • az okmányok kölcsönös elismerése az országok megállapodhatnak abban, hogy saját piacu-kon elfogadják egymás előírásait és azok teljesítése le-hetővé teszi egy más ország szolgáltatóinak a szolgálta-tásnyújtását pl.: a szakképesítések kölcsönös elismerése

15. A GATS alapelvei • a nemzetközi fizetések és átutalások szabadsága a szolgáltatás ellenértékének külföldre történő kifizetése, kivétel: fizetésimérleg-nehézségek esetén • fokozatos liberalizáció a GATS további tárgyalásokat írt elő → szükséges a li-beralizáció további szolgáltatásokra való kiterjesztése • a nemzeti elbánást NEM sorolták az általánosan al-kalmazandó alapelvek közé azt, hogy a tagország ugyanolyan elbánásban kell, hogy részesítse a külföldi szolgáltatót, mint a hazait csak a nemzeti kötelezettségvállalások kapcsán írják elő

16. A szolgáltatáskereskedelem liberalizációjából származó előnyök és veszélyek

17. Előnyök • növekvő gazdasági teljesítmény • gazdasági fejlődés • olcsóbb szolgáltatások a fogyasztó számára • magasabb fokú transzparencia és előreláthatóság • technológiatranszfer

18. Veszélyek • a hazai szolgáltatók nem bírják a versenyt a külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a hazai szolgáltatók kiszorulnak saját piacaikról • az iparnevelés nehézségei a külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a komparatív hátránnyal rendelkező hazai ágazatok visszafejlődése (megszűnése) • kedvezőtlen makrogazdasági tulajdoni szerkezet a hazai szolgáltatások nagy része külföldi tulajdonba kerülhet

19. Veszélyek • a munkaerő elcsábítása a hazai szolgáltatóktól a külföldi szolgáltatók munkaerő értékesebb részét el-vonják a hazai szolgáltatóktól • a külföldi termelővállalatok előnyben részesíthetik a külföldi szolgáltató céget • a transzparencia és az előreláthatóság csökkenti a hazai szolgáltatások védelmének lehetőségeit

20. A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem korlátozásának eszközei

21. Mennyiségi korlátozások • alkalmazásuk a szolgáltatások esetében nem egyszerű (ld.: megfoghatatlanság) • nem a szolgáltatásokat korlátozzák, hanem a létrehozá-sukhoz szükséges valamilyen megfogható tényezőt: pl.: a külföldi befektetés értékének, a vállalkozások szá-mának korlátozása vagy a szolgáltatások összértékének meghatározása

22. Ár alapú korlátozások • vámjellegű és nem vámjellegű eszközöket is maguk-ban foglalnak • ezek is a szolgáltatás nyújtásához szükséges feltéte-lek létrejöttét akadályozzák: Példák • vámjellegű → a szolgáltatás a nyújtásához közvetlenül kapcsolódó áruk importjának korlátozása magas vá-mokkal vagy a szolgáltatást nyújtó személy országba lépésének akadályozása magas vízumdíjakkal • nem vámjellegű → állami árszabályozó mechanizmusok révén (ármeghatározás, árellenőrzés) vagy állami szub-venciók segítségével

23. Technikai akadályok • szabványok, előírások, engedélyezési eljárások, közbe-szerzési szabályok stb., amelyeket a hazai szolgáltatók előnyös helyzetének biztosítására használnak • a legjellemzőbb technikai akadály a külföldön szerzett képesítés vagy szakmai minősítés el nem ismerése • elsősorban személyhez kötődő szolgáltatások esetén alkalmazható, pl.: orvos, tanár stb.

24. Az elosztási és kommunikációs hálózatokhoz való hozzáférés akadályozása • telekommunikációs, közlekedési, pénzügyi és elosztási szolgáltatások kereskedelmében alkalmazható • pl.: kábeltelevízió, vezetékes telefonszolgáltatás, lakos-sági gázszolgáltatás esetén a hazai hálózathoz való hoz-záférés akadályozása a külföldi szolgáltatók számára

27. Köszönöm a figyelmet!