1 / 9

EURÓPA

EURÓPA. Európa felosztása. Európa 6 régiója. Kelet-Európa. Észak-Európa. Közép-Európa. A Balkán-félsziget. Dél-Európa. Nyugat-Európa. Földtani felosztás. Ős-Európa , kontinensünk magja, legidősebb és legstabilabb földszerkezeti egysége. Részei:

tait
Download Presentation

EURÓPA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EURÓPA Európa felosztása

  2. Európa 6 régiója Kelet-Európa Észak-Európa Közép-Európa A Balkán-félsziget Dél-Európa Nyugat-Európa

  3. Földtani felosztás Ős-Európa, kontinensünk magja, legidősebb és legstabilabb földszerkezeti egysége. Részei: • A Balti-pajzs: Fedetlen ősmasszívum, az előkristályosodáskor keletkezett ásványkincsekkel (réz, vas, nikkel). Ide tartoznak: - Fenno-Skandia (K-Svédország, Finn-tóvidék, Kola-fsz.) és az - Ukrán-pajzs (a Podóliai- és Dnyeper-menti hátságok); • Az Orosz-tábla: É-ról D-re fiatalodó tengeri, folyami-tavi, glaciális és eolikus üledékekkel borított nyesett felszín. Rétegfejei hátságok (pl. Közép-Orosz, Szmolenszki, Valdáj, Tyimán) üledékekkel (kősó, szén, olaj, gáz, bauxit). Ó-Európa, lepusztult és megújult paleozoikumi rögökkel: • A Bajkáli-hegységrendszer maradványai (Skócia ÉNy-i partjainál); • A Kaledóniai-hegységrendszer (a Skandináv-, Skót-, É-Ír magasföld); • A Variszkuszi-hegységrendszer feketeszénben gazdag Ny-i Armorikai és K-i Herziniai ággal. Középső-Európa: Stabilis self, mezozoos rétegek alkotta medencékkel: • Angliában a Londoni-medence; • Franciaországbana Párizsi- és az Aquitániai-medence; • Németországban a Sváb-Bajor-medence; és • A Cseh-medence. Új-Európa: Labilis self, fiatal láncokkal és feltöltött síkságokkal. Ezek: • Eurázsiai láncok: Sierra Nevada, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Dinaridák, Balkán. • Síkságok: Fens, Landes, Pó-síkság, Nagy és Kis-Magyar Alföld, a Marica-alföldje.

  4. Meghatározó tényezők Egyenlítőtől való távolság: - Európa zöme a szoláris É-i mérsékelt övben fekszik (4 évszak Ny-i szelek). - É-Skandinávia már a hideg övben. Óceántól való távolság (vízsz. tagoltság): - A közepes szélességek (É.sz. 40-50°) óceáni, nedves és száraz kontinentális területein érvényesül; - Távolodva csökken a csapadék, nőnek a hőmérsékleti szélsőségek. Domborzat (függőleges tagoltság): - Hegyvidéki éghajlat (függőleges övek); - Kedvező (Ny-K-i csapásirány) Lég- és tengeráramlatok: - Golf-áramlat (+hőmérsékleti anomália) - Állandó izlandi, nyári perzsa alacsony-, - állandó azori, téli szibériai magas nyomás. Éghajlati területek Tundra: Rövid nyár, hosszú zord tél és kevés csapadék, füves vegetáció, permfrost (É-oroszo, Skandinávia) Tajga: Enyhe nyár, hideg tél, több csapadék, fenyőerdő, podzol (Svéd, Finn, Oroszország); Óceáni éghajlat: Hűvös nyár, enyhe tél, sok csapadék, lomberdő, barna agyagos erdőtalaj (Ny-Európa); Nedves kontinentális éghajlat: meleg nyár, hideg tél, kevesebb csapadék, lomberdő, barna talaj (Közép-Európa); Száraz kontinentális klíma: Zord tél, meleg nyár, kevés csapadék, sztyepp, csernozjom (Kelet-Európa); Mediterrán: forró száraz nyár, enyhe nedves tél, macchia, terra rossa (D-Európa, a Balkán és a Krím partok); Hegyvidéki: változékony, magassági övek, mozaikosság (Eurázsiai láncok). Éghajlati (klimatikus) felosztás

  5. A januári és júliusi izotermák Július Január

  6. Európa éghajlati területei

  7. Európa vizei

  8. Európa vízrajzi felosztása • Felszín alatti vizek: E tekintetben az alföldek és a medencetájak fontosak: - A Holland-mélyföld és az alföldek talajvize árvizek alkalmával belvízveszélyes; - A nyomással bíró rétegvizek az É-francia Artois tartományról kapták nevüket, de az ártézi vizek a Nagy Magyar-alföldön is fontosak; - Hévizekben és gyógyvizekben Új-Európa, főleg Itália és a Kárpát-medence gazdag; - A karsztvizek főleg a mészkőhegységekben fontosak (Dinaridákban). • Felszíni vizek: - Folyók: Leghosszabb, legbővizűbb a Volga (3690 km), legtöbb államon át folyik a Duna (2850 km), legforgalmasabb a Rajna (1320 km). (A vízgyűjtő területek külön ábrán.) - Tavak: Legnagyobbak a glint tavak (Ladoga, Onyega), legtöbb a sziklamedencés tó (Finn-tóvidék); legmélyebbek a fjordos tavak (Genfi, Garda); legtisztább a Szt-Anna-tó, üdülésre legjobb a Balaton. • Gleccserek, jégtakarók - A gleccserek közül leghosszabb (26 km-es) az Aletsch (Alpok); - A jégtakarók közül a norvég fjellek (Dovre-fjell, Jotunsheimen) és az izlandi jökullok (Vatnajökull) híresek.

More Related