a reformpedag gia eszmet rt neti s mentalit st rt neti el zm nyei
Download
Skip this Video
Download Presentation
A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 37

A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei - PowerPoint PPT Presentation


  • 77 Views
  • Uploaded on

A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei. Reformpedagógia: Közös alapelvek mentén szerveződő olyan pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a hagyományos iskola átformálását-megújítását tűzik ki célul.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei' - taini


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2
Reformpedagógia:

Közös alapelvek mentén szerveződő olyan pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a hagyományos iskola átformálását-megújítását tűzik ki célul.

  • A reformpedagógiai gondolatok a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve szerveződtek jól körülhatárolható irányzatokká.
slide3
A reformpedagógiai irányzatok „zászlóbontása” a századfordulót megelőző évtizedekben
  • Az első angol „Új Iskola”: Abbotsholme - 1889, CecileReddie
  • II. Vilmos német császár iskolareformja - 1890,
  • Ellen Key: „A gyermek évszázada” - 1900.
slide7
A reformpedagógia két lényeges mozzanata
  • a) A tradicionális, „régi” iskola kritikája
    • megcsontosodott, túlhaladott módszerek,
    • „csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás,
    • a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak,
    • az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma,
    • sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés,
    • merev iskolarendszer.
slide8
b) A gyermek köré rendelődő pedagógia új jelszavai, radikális retorikája
    • Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával:
      • új (iskola) - régi (iskola),
      • progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia),
      • jövő (iskolája) - múlt (iskolája).
    • Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése:
      • gyermekközpontúság  tananyag-központúság,
      • cselekvésközpontúság  passzív befogadás,
      • sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.
a reformpedag giai gondolkod sm d pedag gia t rt neti gy kerei
A reformpedagógiai gondolkodásmód pedagógia- történeti gyökerei:
  • A reformpedagógia előzményeit három ösvényen haladva derítjük fel:
    • 1. Pedagógiai reformgondolatok fölbukkanása a nevelésről elmélkedő szerzőknél.
    • 2. Az iskolával kapcsolatos kritikai attitűd felerősödése.
    • 3. Az emberi mentalitás és viselkedéskultúra változásai a 18-19. században.
1 a reformgondolatok eszmet rt neti el zm nyei eszmet rt neti v zlat
1. A reformgondolatok eszmetörténeti előzményei (Eszmetörténeti vázlat)
  • Rotterdami Erasmus (1469–1536):
    • A nevelés szükséges:
    • „A természet kitűnő talajú, noha még megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe ...”
    • „A gyermekkornak a kellemes és gyermekies dolgok felelnek meg, ... a mogorvaságnak és darabosságnak hiányoznia kell.”
slide17
Juan Luis Vives (1492–1540)
    • A kényszer nem nevel, csak behódolást vált ki:
    • „Az emberi lélekben csodálatos vágy él a szabadság után. Engedi, hogy gyakorolják, de a kényszerítést nem tűri.”
  • Michael de Montaigne (1533–1592)
    • Kritikus gondolkodásra van szükség:
    • „Rostáljon meg a gyermek mindent, és ne fogadjon el semmit tekintély alapján.”
    • „A kollégium nálunk ifjú rabok börtöne.”
slide18
Francois Rabelais (1493 v. 94-1553):
    • A természet a legjobb nevelő közeg:
    • A „kert” mint pedagógiai toposz: „...réten avagy más füves helyen átalmentükben megvizsgálták a fákat és növényeket, egybevetvén azo­kat a régieknek könyveivel, akik ezekről írtak vala...”
slide19
Johannes Amos Comenius (1592-1670):
    • Omnia sponte fluant, absit violentia rebus:
    • „A természet semmit sem hajt erőszakkal előre, csak ami már belül megérett és kitörni készül.”
    • „Az ütésnek-verésnek semmi hatalma sincs arra, hogy általuk a tudomány szeretetét ébresszük a lelkekben.”
slide20
„Legyen az iskola kellemes hely, és hozzon a szemnek kívülről-belülről gyönyörűséget.”
  • A tanítás „...pálca, szigor, kényszer nélkül, a lehetőséghez képest könnyen, kellemesen és mintegy önkéntesen történjék.”
slide21
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778):
    • Pozitív, elfogadó gyermekszemlélet:

„Minden jó, amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből.”

    • Az önkibontakozás segítése:

„Negatív nevelés”.

    • „Pedagógiai naturalizmus” - a természet, mint az ismeretszerzés színtere.
    • Nevelő jellegű pedagógiai helyzetek teremtése.
slide23
Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827):
    • A „kéz, a fej és a szív” kiművelésével segítségnyújtás az emberi boldoguláshoz.
    • „Az ember tanítása ... nem más, mint segítséget nyújtani a természet önkibontakozásra irányuló törekvésének.”
    • A szemléltetés új dimenziói: „Anschauung” –

a dolgok, jelenségek belsővé vált megtapasztalása. (A népiskolai pedagógiában széles körben elterjedt, nálunk a „beszéd- és értelemgyakorlat” tantárgy módszertanát jelentős mértékben befolyásolta.)

slide24
Az eddigieket összefoglalva megállapítható:

A reformpedagógiát megelőlegző gondolatok fejlődésében nincs „cezúra”,

a fejlődés folyamatos.

2 az iskolakritika feler s d se
2. Az iskolakritika felerősödése
  • Az egyre tömegesedő iskolai oktatással kapcsolatos ambivalencia, majd kritika a képzőművészetben is tetten érhető.
slide29
Iskolakritika „kívülről”: orvosok figyelmeztető cikkei a 19. század első évtizedeitől kezdve
  • Német orvosok:
    • Karl Ignaz Lorinser (1836): túlterhelés  „az idegrendszer tömegének megnövekedése”.
    • „A legszorgalmasabbak a legesendőbbek.”
    • Hermann Cohn (1867): túlzott szellemi igénybevétel  fejfájás, rövidlátás, emésztési panaszok.
slide30
Paul Hasse (1880): az iskolai túlterhelés pszichiátriai tünetekhez vezethet.
  • Vita az iskolai túlterhelésről (22 ezer aláírás).
  • Az ellentábor hangja: a túl sok kellemes foglalatosság ártalmas, a 14-16 éves fiatalságnak szigorú nevelésre van szüksége.
  • II. Vilmos német császár tanügyi reformja (1890): óraszámcsökkentés (a gimnáziumokban heti 16 órával kevesebbet írtak elő), latin-görög stúdiumok anyagának mérséklése.
3 j mentalit s j embereszm ny kibontakoz sa
3. Új mentalitás, új embereszmény kibontakozása
  • A gyermekkel kapcsolatos attitűd fokozatos átformálódása. (A változás jelei a képzőművészetben.)
slide33
A családi szerepek differenciálódása a 19. században.
  • Az apa helyzetének, szerepének átértékelődése. Az apa-gyermek kapcsolat új elemei. (Képeslapok család-ábrázolásai.)
slide36
Az embereszmény változásai a 19. század második felére:
    • Új embertípus születése: a fogyasztó („konzumáló”) ember, aki már nem „evilági aszkétaként” akar élni (Max Weber szavaival), hanem felfedezi saját belső világát, egyre differenciálódó igényeit, kielégítésre törő magasabb rendű szükségleteit.
    • Gyermekeinek színvonalas, sokoldalú nevelést, oktatást akar biztosítani. Ebből a körből kerülnek ki az első „új iskolák” (reformpedagógiai programot megvalósító internátusok) „megrendelői”.
ad