Hidak átfolyási szelvényének meghatározása, átereszek méretezése

1. Hidak átfolyási szelvényének meghatározása, átereszek méretezése Közlekedési pályák víztelenítése

2. Utak keresztezési lehetőségei vízfolyásokkal • Átereszeknek nevezzük a 2,00 m szabad nyílásméretet nem meghaladó műtárgyakat. • Hidraulikai méretezés • Statikai méretezés (bizonyos esetekben elhagyható) • Hidak: 2,00 m feletti nyílásmérettel rendelkező műtárgy (körszelvény is) • Hidraulikai méretezés • Statikai méretezés (Eurocod alapján)

3. Előírások • Hidraulikai MSZ 11447-79 Hidak és átereszek hidraulikai számítása • 147/2010. (IV. 29.) Korm. Rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról

4. Folyó keresztezése • A folyón a híd elhelyezését úgy kell megválasztani, és azt úgy kell kialakítani, hogy a víz, az uszadék, a hordalék és a jég levonulását, valamint a vízi közlekedést ne akadályozza, a meder állandóságát kedvezőtlenül ne befolyásolja. A híd szerkezeti részein esetlegesen fennakadó és összegyülekező uszadék eltávolítása mindenkor a híd kezelőjének vagy üzemeltetőjének feladata. A hidat úgy kell elhelyezni, hogy a folyó általános szabályozási tervébe illeszkedjen, ezt szabályozási és partbiztosítási művekkel kell biztosítani. • A hidat olyan helyre kell tervezni, ahol a kisvízi, középvízi és nagyvízi sodorvonal helyzete a tervezett hídszelvény környezetében lényegesen nem tér el egymástól, valamint úgy kell kialakítani, hogy a tengelye lehetőleg merőleges legyen a sodorvonalra. • A hídfők függőleges síkját és a pilléreket úgy kell kialakítani, hogy a középvízi sodorvonallal párhuzamosak legyenek. A hídpillérek sem a kisvízi, sem a középvízi, sem a nagyvízi sodorvonalba nem kerülhetnek.

5. Folyó keresztezése • A folyón a hidat úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a hídfők és pillérek elhelyezése folytán káros duzzasztás vagy sebességnövekedés és ezek következtében káros kimélyülés vagy partrongálás ne állhasson elő. A megengedhető határsebesség megállapításánál meg kell vizsgálni a híd körüli meder talaját. • A hídnyílások méreteit és a szerkezetük alsó élét úgy kell meghatározni, hogy a híd a mértékadó vízhozam mellett ne okozzon olyan duzzasztást, és ne idézze elő a vízsebesség olyan növekedését, ami a meder elfajulását okozhatja. Olyan folyószakaszok áthidalásánál, amelyeknél a kétoldali hullámtér együttes szélessége eléri vagy meghaladja a középvízi meder szélességét, minden esetben külön hidraulikai vizsgálatot kell végezni. • Ha vízügyi, ökológiai és gazdasági szempontok lehetővé teszik, a méretezésre mértékadó vízhozam a főmeder, valamint hullámtér mellékágai vagy holtágai között megosztva vezethető.

6. Hajózható folyó és csatorna keresztezése • Hajózható folyón és csatornán a hajóúti hídnyílásban a külön jogszabályban meghatározott hajóúti űrszelvényméreteket biztosítani kell, hogy a víziúton közlekedő mértékadó hajók és hajókötelékek a hajózási kisvízszintnél (HKV) és hajózási nagyvízszintnél (HNV) is biztonságosan áthajózhassanak. • Kerülni kell a híd elhelyezését folyókanyarulatban, vagy ha ez elkerülhetetlen, a hídtól számított vízfolyás szerinti felső és alsó folyószakaszon a mértékadó hajókötelékek fordulásához, megállásához szükséges szélességű és hosszúságú hajóút szakaszt kell biztosítani. • Új hidat meglévő hídtól, át nem látható kanyartól, gázlótól, hajószűkülettől, a hajóút kimeneti szakaszától, kikötőbejárattól és hajózható mellékágak bejáratától a hajók fordulásához, megállásához szükséges távolságra kell elhelyezni. Ha ez nem teljesíthető, akkor a hídnyílás szélességének növelésével kell a kétirányú hajózást biztosítani. • Hidat tilos létesíteni ott, ahol a folyón a híd feletti szakaszon, a víziúton közlekedő mértékadó hajókötelék kétszeres hosszának, vagy a híd alatti szakaszon egyszeri hosszának megfelelő távolságon belül horgonytilalmi mező van. Ha ez nem teljesíthető, akkor a megadott határokon belül a horgonyzást lehetővé kell tenni.

7. Hajózható folyó és csatorna keresztezése • Hajóhidat, illetve pontonhidat nehezen belátható folyószakaszra nem szabad telepíteni, vagy ha ez elkerülhetetlen, a hajóforgalom irányításához a hídtól kellő távolságra jelzőállomást kell felállítani. Nemzetközi jelentőségű és regionális víziúton csak különösen indokolt esetben és ideiglenesen telepíthető hajóhíd. • A hajóhíd sodorvonalba eső részén, illetve hajóútközépen a hajóút biztosítása céljából, a hajóútra előírt szélességben mozgatható hídtagot kell beiktatni. • A híd nyílásainak méreteit úgy kell meghatározni, hogy a megállapított szabad nyílásszélességek a haladási irányra merőlegesen biztosítva legyenek. A sodorvonal feletti fő hídnyílásokon kívül a többi nyílás szélességét - mind a középvízi meder felett, mind a hullámtérben - a helyi adottságok figyelembevételével kell megállapítani. • A hajózási űrszelvény magasságot a hajóúti hídnyílásokban a külön jogszabályban meghatározott űrszelvényméretek szerint kell biztosítani. A híd valamennyi - víziút fő medrébe épített - nyílásának méreteit közzé kell tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni az üzemi területet részben vagy egészében keresztező híd esetében is.

8. Hajózható folyó és csatorna keresztezése • A hídszerkezet alsó élének magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a mértékadó árvízszintnél legalább 1,0 m-rel magasabban legyen. Ha a jeges árvízszint a mértékadó, akkor ez a magasság legalább 1,5 m legyen. Alul íves vonalú hídszerkezet legalsó pontjának is legalább 30 cm-rel, jeges árvízszint esetén pedig 80 cm-rel kell a mértékadó árvízszint felett lennie. • A hídszerkezet alsó élének magasságát úgy kell megállapítani, hogy az mind a hajózási űrszelvényre vonatkozó előírásoknak, mind pedig a mértékadó árvízszint felett betartandó biztonságnak megfeleljen. • A hídon el kell helyezni a vízi közlekedés rendjéről szóló jogszabályban előírt hajózási jelzéseket. A hídon a közvilágításra szolgáló fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok elsősorban a hidat világítsák meg és elkerülhető legyen a hajóvezetők elvakítása. • A hajózható hídnyílás melletti pilléreken, a pilléreknek hajóút tengelyével párhuzamos vonalában radarjeleket visszaverő berendezést kell elhelyezni. • A nagyhajózásra használt víziúton, vízlépcsők építése esetében a hidak szabad nyílásmagasságának jelzéséhez szükséges berendezések elhelyezésének lehetőségét biztosítani kell, vízlépcsői építése esetében annak hatásterületén minden hídnál, szabadfolyású folyón hidanként vagy hídcsoportonként a legkedvezőtlenebb magasságú híd adataival.

9. Nem hajózható folyó keresztezése • Nem hajózható folyón átvezetett híd esetében a fő nyílást a sodorvonal felett kell elhelyezni. • A hídszerkezet alsó élének magasságát úgy kell meghatározni, hogy annak legalacsonyabb pontja is a mértékadó árvízszintnél legalább a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló jogszabályban meghatározott magassági biztonsággal magasabban legyen. Ha a jeges árvízszint a mértékadó, akkor a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló jogszabályban meghatározott magassági biztonságot legalább 1,5 m-rel meg kell növelni. • A mederbe pillér nem építhető. A pillér parti sávban történő elhelyezés esetén a mederoldal védelmét a meder kezelőjének előírásai szerint kell megoldani.

10. Vízfolyás keresztezés • A vízfolyás mértékadó vízmennyiségének átvezetését megfelelő nyílásmérettel és a mederszelvény kellő kialakításával kell biztosítani. Ha a talajadottság miatt burkolat szükséges, vagy a csatlakozó mederszakaszon is van burkolat, vagy a híd a talaj szempontjából meg nem engedhető sebességnövekedést okoz, ennek hossz- és magassági méreteit is meg kell tervezni. • Vízfolyást keresztező vasút, közút és saját használatú út hídját, átereszét • belterületen 1%-os, • külterületen, a műszaki-gazdaságossági szempontok mérlegelésével 1-3%-os valószínűségű árvízi vízhozam károkozás nélküli vezetésére kell méretezni. • Ha a vízügyi, ökológiai és gazdaságossági szempontok lehetővé teszik, a méretezésre mértékadó vízhozam a főmeder, valamint az ártér mellékágai, vagy holtágai között megosztva vezethető át. • A híd nyílásméretét, a pillérek alakját és elosztását úgy kell megállapítani, hogy a vízáramlás sebessége a műtárgy nélküli lefolyás sebességét 10%-nál nagyobb mértékben, a műtárgy által okozott duzzasztás pedig a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízszint felett belterületen, fontos létesítmények térségében, illetve nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű területen levő műtárgyaknál a 10 cm-t, mezőgazdasági és egyéb területen a 12 cm-t ne haladja meg.

11. Vízfolyás keresztezés • A 120 m3/s-ot meghaladó 1%-os valószínűségű árvízi vízhozamú vízfolyásokon a műtárgy szerkezeti alsó éle és a mértékadó vízhozam alapján számított vízszint között legalább 1,0 m, a 80-120 m3/s között 0,7 m, a 80 m3/s-nél kisebb vízhozamoknál pedig 0,5 m szabad magasságot kell biztosítani. • Zárt szelvényű műtárgynál az 1%-os valószínűségű árvízi vízhozam nyomás alatt is átvezethető, ha uszadék nem várható. • Vízfolyáson a hídszerkezet legalsó pontjának is legalább a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló jogszabályban meghatározott magassági biztonsággal a mértékadó vízszint felett kell lennie. Azokon a vízfolyásokon, amelyek nem tartoznak a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló jogszabály hatálya alá, a hídszerkezet legalsó pontjának is legalább 0,3 m-rel kell az adott vízfolyásra engedélyezett maximális vízszint felett lennie.

12. Belvízcsatorna keresztezés • Belvízcsatornát keresztező vasút, közút és saját használatú út műtárgyát legalább a csatornaszakaszra engedélyezett, illetve a belvízcsatorna kezelője által megadott vízhozamra kell méretezni a tisztíthatóság (karbantarthatóság) figyelembevételével. • A mértékadó vízmennyiség átvezetését megfelelő nyílásmérettel és a mederszelvény kellő kialakításával kell biztosítani. Ha a talajadottság miatt burkolat szükséges, vagy a csatlakozó mederszakaszon is van burkolat, vagy a híd a talaj szempontjából meg nem engedhető sebességnövekedést okoz, ennek hossz- és magassági méreteit is meg kell tervezni. • A duzzasztás megengedett felső határa 4 cm. • Az áthidaló szerkezet alsó élét úgy kell kialakítani, hogy a keresztezési szakaszon jellemző partél felett 0,5 m-rel magasabb legyen. • Íves alsó vonalú hídszerkezet legalsó pontját úgy kell kialakítani, hogy legalább 0,30 m-rel a mértékadó vízszint felett legyen. A falazathoz érintőlegesen csatlakozó boltozatoknál az érintési pont a mértékadó vízszint magasságáig süllyeszthető. • A belvízcsatorna kezelőjének előírása alapján biztosítani kell, hogy a fenntartásnál alkalmazandó úszó fenntartógép akadálymentesen közlekedhessen.

13. Öntöző- és tápcsatorna keresztezés • Öntöző- és tápcsatornát keresztező vasút, közút és sajáthasználatú út műtárgyát a csatornaszakasz engedélyezett vízszállító képességével egyező, a kezelő által megadott vízhozamra kell méretezni a tisztíthatóság (karbantarthatóság) figyelembevételével. • A hidat vagy átereszt úgy kell kialakítani, hogy a vizet lehetőleg duzzasztás és vízszintesés nélkül átvezesse. A megengedhető duzzasztás, illetve vízszintesés mértékét egyedileg kell megállapítani. • Az áthidaló szerkezet alsó élét úgy kell kialakítani, hogy a keresztezett szakaszra jellemző partél felett 0,5 m-rel magasabb legyen, minden esetben figyelembe véve a fejlesztést is. • A híd és áteresz kialakításánál figyelembe kell venni a vízfolyáskezelőnek a szükséges tiltózásra, illetve elzárásra kiterjedő előírását. • Ha az öntöző- vagy tápcsatorna állandó vízborítású, a műtárgynál halrács elhelyezésének lehetőségét is biztosítani kell. • A csatorna kezelőjének előírása alapján biztosítani kell, hogy a fenntartásnál alkalmazandó úszó fenntartógép akadálymentesen közlekedhessen.

14. Árvízvédelmi vonal keresztezése • Az árvízvédelmi vonalnak közúttal, illetve saját használatú úttal való, az előírt koronaszint alatt történő keresztezésénél biztosítani kell a védvonal teljes értékű, az árvízvédelmi biztonságot kielégítő elzárási lehetőségét. Elsőrendű árvízvédelmi vonal és árvízvédelmi szükségtározó töltése az előírt koronaszint alatt nem keresztezhető közúttal, illetve saját használatú úttal. • Árvízvédelmi töltés kiépített fel- és lejáróit és a hozzávezető utakat megszüntetni, illetve kapacitásukat csökkenteni a vízügyi hatóság és a fővédvonal kezelője esetenkénti előírásának betartásával szabad. • Másod- és harmadrendű árvízvédelmi töltésen vezetett útnál biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az átereszek, a hidak és egyéb nyílások a vízfelőli oldalon legalább kétsoros betétpallóval vagy betétgerendával elzárhatók legyenek.

15. Árvízvédelmi vonal keresztezése • Biztosítani kell, hogy a védekezésnél és fenntartásnál alkalmazott gépjárművek a védvonalon az útépítés után is akadálymentesen átmehessenek. • Hullámtéri átvezetés esetén, hullámtéren vasút, illetve a térszínből kiemelkedő út csak az árvíz és a jég zavartalan levonulásának biztosítása mellett helyezhető el. • Víz és vízilétesítménymegközelítés: Vizek partjával párhuzamosan vasutat, közutat - a kikötők területét kivéve - a partmenti fenntartási sávon, illetve kisajátítási határon kívül kell vezetni. • Magasvezetésű csatorna vagy duzzasztott vízszintű vízfolyás töltésének lábvonalától - a töltésfejlesztés mértékét és a talaj rétegződését is figyelembe véve - 10 m-es védősávon belül, illetve a töltés és a szivárgó csatorna között vasutat, közutat tilos vezetni. • Árvízvédelmi töltés lábvonalától, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve számított 10 m-es védősávon belül vasutat, közutat tilos elhelyezni.

16. Áteresz hidraulikai állapotai

17. Hidraulikai méretezés önduzzasztásra Híd: • Pillér alak • Pillér távolság • Rááramlás iránya • Pillér elhelyezés • Meder, pillér viszonya Áteresz: • Hossz • Érdesség • Be,- kilépési veszteségek (alak, rávezetés kialakítás, relatív szélesség, magasság)

18. Tervezési peremfeltételekhidak

19. Erőtani tervezés Fontos a lehetséges járműterhek meghatározása (kapubehajtó, közút, …) • Gyártók áteresz esetén általában megadják milyen beépítés mellett (általában földtakarás), milyen terhet bírnak az átereszek. • Kör szelvényű átereszek a klasszikus csőstatikai módszer szerint méretezhetők. Átereszek általában merev csövekként méretezendők éltörőteherre. • MI-10 168/4-78 Csatornák erőtani tervezése című műszaki irányelv nyújt iránymutatást a csőstatikai számításokhoz. • Hidakat statikus tervezőnek kell tervezni.

20. Köszönöm a figyelmet !!!