Az ÚJ Magyarország Vidékfejlesztési Program fenntarthatósági összefüggései

1. Az ÚJ Magyarország Vidékfejlesztési Program fenntarthatósági összefüggései Gyulai Iván előadása az ECOVAST Egyesület 2006. December 20-i Kerek-asztal beszélgetésén

2. UMVFP és fenntartható vidékfejlődés • Nincs fenntartható vidéki társadalom egy nem fenntartható társadalomban, vagy világban. • Nincs fenntartható vidékfejlődés egy polarizálódó városi-vidék struktúrában • A vidék problémáit nem egy vidékfejlesztési programmal, hanem az összes programmal együtt lehet kezelni • A vidékfejlődés nem elválasztható a világban, Európában, hazánkban zajló strukturális változásoktól • Ez a változás a városiasodás felé halad

3. Mi a hajtóereje a strukturális változásnak • A végső hajtóerő a társadalom értékrendje: az anyagi jólét • Ezért a legtöbb ember fő célja a pénzszerzés • Pénz legkönnyebben a nagy piacokon szerezhető, ahol sok fogyasztó van • Ezért az emberek, árúk és szolgáltatások a nagy piacok felé áramlanak • Egyre több ember él városban, egyre kevesebb vidéken

4. Milyen következményei vannak a struktúraváltásnak • Egyre több ember él városokban, nő a piac, javulnak a növekedési potenciálok, romlanak az életminőség nem anyagi összetevői, romlik a környezet állapota, magas a biztonsági kockázat

5. A struktúraváltás vidéki következményei • Egyre kevesebb ember él vidéken, csökken az ellátás hatékonysága, a vásárlóerő, a városi piac nem a vidéki termékekre épül, ezért zsugorodik a helyi piac, csökkennek a jövedelemtermelés esélyei. • Még több ember vándorol el, amely kontraszelektálja a vidéki népességet. Az idősek, hátrányos helyzetűek, képzetlenek, szegények maradnak. • Csökken a vidék fejlődési potenciálja

6. A struktúra társadalmi következményei • A területi polarizáció mellett a társadalom gazdagokra és szegényekre, képzettekre és képzetlenekre tagozódik. • Kevés tőketulajdonos, sok bérmunkás, magas kiszolgáltatottság

7. A struktúra környezeti következményei • Nő a városok ökológiai lábnyoma, egyre nagyobb területről kell beszerezni az energiát, élelmet, stb., illetve koncentrálódnak a környezeti kibocsátások • A növekedési igényeket fokozott szállítással lehet kielégíteni, amihez növekvő infrastruktúra, erőforrás-felhasználás, környezeti terhelés párosul • A város környezeti terheit vidékre exportálja (erőművek, bányák, gyárak, mezőgazdaság, szállítási infrastruktúra, hulladék, rekreáció)

8. Hogyan részesül a vidéki periféria a fejlesztések hasznaiból? • Nincs helyi projekttervezési és irányítási kapacitás (külső meghatározottság) • Nincs helyi vállalkozói kapacitás (tender) • Nincs helyi tőke, abszorpciós kapacitás (kölcsön) • Nincsenek helyi építőanyagok • Nincs szakképzett munkaerő • A nem termelő infrastruktúrák beruházását részben, a működtetést, fenntartást helyben kell megfizetni • A fejlesztési pénzek és helyi jövedelmek visszatérülnek a nagy piacok irányába

9. Miért nem szolgálja az UMVFP a fenntartható társadalmat? Mert a fenntarthatóság nem ismer szektorokat • Pl. a mezőgazdaság sorsa nem a mezőn dől el, hanem az agrobiznisz egészében, az pedig a fogyasztók manipulásán keresztül meghatározott. • Pl. hogyan határozza meg a városi struktúra az agrobizniszt? • A fogyasztást a kínálat és kereslet határozza meg • A keresletet a fogyasztói tudat, értékválasztás, életmód befolyásolja • Az ellátást a keresleten kívül befolyásolják a városi struktúra adta lehetőségek (nagy ellátó központok, hosszú élettartamú termékek, amely befolyásolja a fogyasztók egészségét • A fogyasztás befolyásolja a mezőgazdasági termelést és technológiát • Mindez meghatározza a környezet állapotát, s emberek egészségét

10. Miért nem szolgálja az UMVFP a fenntartható társadalmat? • Mert nem a problémák okaira, hanem jelenségekre válaszol (Amíg az okok fennállnak, addig a problémák bővített módon termelődnek újra) • Mert a program nem hivatott arra, hogy a problémák alapvető okait megválaszolja • Mert a vidék problémája nem kezelhető egységesen (városi vonzáskörzetek és perifériák) • Mert azokkal a kérdésekkel foglalkozik amelyekre pénzt adnak, s nem a probléma egészével

11. Miért nem szolgálja az UMVFP a fenntartható társadalmat? • Mert időbeli aszinkron áll fenn a „humán erőforrás” fejlesztés eredménye és a fejlesztések humán erőforrás igénye között • Mert a versenyképtelent nem lehet versenyképessé tenni, ha közben más is versenyez

12. Miért nem szolgálja az UMVFP a fenntartható társadalmat? • Mert nem elemzi alaposan néhány javaslat hosszú távú következményeit, pl.: • Biomassza • Támogatáson alapuló jó gazdálkodási gyakorlat • Területhasználati kettősség (extenzív – intenzív)

13. Miért nem szolgálja az UMVFP a fenntartható társadalmat? • Mert nem veszi számba az agrobiznisz egészének környezeti vonatkozásait • Az agrokémiai és energiafelhasználás környezeti, társadalmi vonzatait • Talajművelés ÜVHG kibocsátása • A terület-felhasználást és izolációt

14. Miért nem szolgálja az UMVFP a fenntartható társadalmat? Mert néhány javaslat nem kivitelezhető a szabályozók megváltoztatása nélkül • kézművesség versenyképessége • Vidéken élők hozzáférésnek javítása a szolgáltatásokhoz, kultúrához, stb. (kereslet függő)

15. Miért nem szolgálja az UMVFP a fenntartható társadalmat? Mert néhány alapvető kérdés hiányzik belőle • A hazai genetikai sokszínűségre alapozott termékszerkezet előmozdítása • A városi fogyasztói tudat alakítása • Helyi piacok kedvezményezése • Társadalmi együttélés újratanulása a környezettel és egymással

16. A vidék problémájának fenntarthatósági megközelítése • Meg kell változtatni a város-vidék struktúrát • Rekonstruálni kell a helyi piacokat • Limitálni kell a jelenlegi energia és nyersanyag fogyasztást • A jelenlegi termelői és fogyasztói struktúra egészét egy kevésbé anyag és energia intenzív struktúra felé kell elmozdítani • Értéket kell adni a természeti erőforrásoknak, ezáltal meg kell szüntetni az externáliák társadalmi áthárítását, amelytől az élőmunka és gépi munka versenyképessége helyreáll. • Az innovációkat a fenntartható erőforrás-használat felé kell irányítani • A technikai változások nem működnek a társadalom értékválasztásának, erkölcsének változása nélkül, amit pénzzel tettünk tönkre, azt nem lehet pénzzel helyrehozni.

17. Identitás a helyi termelőkkel, termékekkel, a helyi választása Bizalom Az egészséges, magas minőségű termék választása A minőség elsőbbsége a mennyiséggel szemben A termelők és fogyasztók közvetlen kooperációi Az informálódás joga Az ökoszociális szempontok megfontolása a választásnál Az új fogyasztási mintázat jellemzői