Ami a társadalmat összetartja – a generációk együttműködése

1. Ami a társadalmat összetartja –a generációk együttműködése Magyar Katolikus Családegyesület XX. Családkongresszus 2013. november 8.

2. Három fő téma Együttműködés Nem irányító együttműködés Családi kupaktanácsok Van-e keresztény többlet?

3. Társadalmi törésvonalak Hagyományos konfliktusok Társadalmi osztályok Etnikai csoportok Az iparosodott társadalmak konfliktusai Férfi – nő Generációk

4. Korszakos változások A családról

5. Egyenrangú házasságok A háztartási munka és a gyermeknevelés feladatainak megosztását férj és feleség között, függetlenül attól, hogy melyikük a munkavállaló. A családot érintő lényeges döntéseket közösen hozzák meg. A munkavállalás mindkét fél számára lehetőség, nem zárják ki eleve, hogy az asszony is dolgozzon.

6. Saját családvilág Tudatos törekvés egy saját érték-és szokásrendszer kialakítására, amely elkülönül a származási családétól. „Üdvös” távolság a szülőktől. Lehetőleg saját lakás. A szülő segítsen, de ne szóljon bele.

7. Kortárs kapcsolatok Dominálnak a baráti kapcsolatok azokkal, akik „hasonló cipőben” járnak. Tapasztalatcsere. Online önsegítés, tanácskérés.

8. Minőségi kommunikáció A párbeszéd életformáló szerepe, új minták szükségessége. Meghitt, fejlesztő beszélgetések férj és feleség között. Döntéshozatal Konfliktuskezelés

9. Empowerment Új tudatosság: a család képes saját problémáit megoldani. A család erőforrás Önsegítő csoportok, hálózatok, mozgalmak

10. Korszakos változások A generációkróla család szempontjából

11. Generációs konfliktusok X, Y és Z generáció Munkaerőpiac: fiatalok és 50 éven felüliek munkanélkülisége Idősek társadalma: elmagányosodás, gondozás és ápolás Idejét múlt együttélési minták

12. Trendek Időskorúak élettartama és életminősége javul. Aktív nagyszülők is munkavállalók. Fiatalok családban töltött ideje hosszabb. Többgenerációs házaratások visszatérése. Egyszülős háztatások nagyszülői segítséggel.

13. Tipológia Szülő – felnőtt gyermek kapcsolat a szülői házban. Fiatal család – szülők kapcsolata külön háztartásban. Több generáció egy hazatartásban: a) időlegesen – tartósan b) a befogadó család szerint (idősek – fiatalok)

14. Korszakos változások Az együttműködésről

15. Új antropológiai szemlélet Az ember első sorban együttműködő lény. Együttműködés és versengés kényes egyensúlya. A kölcsönösség működésének tanulmányozása. Az együttműködés jó gyakorlatinak kifejlesztése.

16. Az új parancsolat „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket! Senkinek nincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért.”

17. A kölcsönösség etikája Adni és kapni jó dolog. Ideális létállapot, amikor a szeretet oda-vissza áramlik a felek között. • Törekedni kell a kölcsönösségre és fenn kell tartani azt. • Mi van akkor, ha a kölcsönösség megszakad? • Mi van akkor, ha a másik nem működik együtt?

18. Új magatartásminták A nem irányító együttműködés

19. „Veszítési” képesség – „passzív” erények Belső elszakadottság a családtagoktól és a javukra szolgáló dolgoktól. Nem elvárni semmit. Azt adni, amit kérnek tőlünk. Aktív, empatikus odafigyelés és meghallgatás. A megértés és az egyetértés szétválasztása. Segítséget kérni.

20. Ingyenesség – „aktív” erények Mindig kezdeményezni. Feltételek nélkül adni. Saját, belső életünk (nem célzott) ajándékozása. Remény: a szeretet szeretetet, az adás adást, a megértés megértést szül. A tisztázó, fejlesztő családi beszélgetések kultúrájának kiépítése.

21. Új magatartásminták A családi kupaktanácsok

22. Mi fán terem? A család tagjai megfelelő rendszerességgel, alkalmas körülmények között összegyűlnek a család ügyeinek a megbeszélésére. Megosztják egymással gondolataikat, érzéseiket, vágyaikat. Közösen terveznek és értékelnek. Tisztázzák az együttélés szabályait, igyekeznek megoldást találni a konfliktusaikra. Keresik a kiengesztelődést egymással.

23. Jézussal közöttünk „Ahol ketten vagy hárman …” A lelki feltételek megteremtése