A társadalmi egyeztetés alapfogalmai Oprics Judit

1. A társadalmi egyeztetés alapfogalmai Oprics Judit Társadalmi egyeztetés támogatása program vezetője 2009. február

2. MIT jelent a társadalmi egyeztetés? A társadalmi egyeztetésen olyan kommunikációs folyamatot értünk, amely egy döntés előkészítésének része. Folyamatos és kölcsönös információ-áramlás során a közvetlenül vagy közvetetten érintett szereplők (egyének vagy szervezetek) szabadon nyilváníthatnak véleményt, amelyet a döntéshozó mérlegel és figyelembe vesz.

3. MIÉRT érdemes belevágni? I. • Döntés minőségére, megvalósíthatóságára vonatkozó hasznok: • Legitim döntés • Jobb minőségű döntés • Sikeresebb végrehajthatóság • Konfliktus megelőzés • A szereplők igényeinek figyelembevétele • Demokratikusabb döntés • Bizalom növekedése

4. MIÉRT érdemes belevágni? II. • Civil szervezetek tevékenységére vonatkozó hasznok: • Ismertség növekedése • Információáramlás javulása • Együttműködési lehetőségek • További források

5. MIBE lehet beleszólni? • Minden olyan döntéshozatali folyamatnál kötelező a társadalmi egyeztetés, amely a társadalmat érinti. • Közigazgatási és közfeladat-ellátási döntések helyi, kistérségi és regionális szinten • Terület-, és vidékfejlesztési döntés-előkészítés, döntés • Összefogás, együttes kistérségi, regionális fellépés (civil delegálás, civil érdekképviselet szabályozása; országos államigazgatási döntések) • Egyéb szereplők döntéseinek befolyásolása, ahol civil és államigazgatási szereplők megjelennek

6. KIK a szereplők? • Civil szervezeteken (2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról alapján) a következőket értjük: • Társadalmi szervezeteket (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat) • Alapítványokat (kivéve a közalapítványokat) Szükséges, hogy a résztvevők megfelelően értelmezzék és megértsék saját szerepüket.

7. KIVEL érdemes együttműködni? • A lehetséges partnerek körét azok a szervezetek alkotják, amelyek érdeklődnek vagy érdeklődhetnek a felvetett probléma iránt, azaz abban érintettek. • Lakosság • Civil szektor • Vállalati szektor • Államigazgatási szereplők

8. HOGYAN lehet egyeztetni? Alapelvek • Folyamatos információnyújtás és információszerzés • Partnerség • Bizalom • Koncentráltság, konszenzusra való törekvés • Nyitottság • Nyilvánosság, átláthatóság • Dokumentáltság • Közérthetőség és hatékony kommunikáció • Tervezhetőség és strukturáltság • Folyamatosság • Folyamatos monitoring és értékelés • Visszacsatolás • Befolyásolhatóság (korai és közvetlen részvétel) • Rugalmasság

9. HOGYAN lehet egyeztetni? Formák • Honlap, telefonos és személyes információs szolgálat • Közvetlen megszólítás levélben, e-mailen keresztül • Kérdőíves információgyűjtés • Sajtómegjelenés • Személyes vagy internet alapú fórumok, konferenciák, közmeghallgatás, alkalmi és rendszeres szakmai beszélgetések • Testületi, bizottsági munka • Tüntetések, tiltakozó petíciók stb.

10. MIÉRT érdemes egyeztetést kezdeményezni, abba bekapcsolódni? Az érdekképviselet folyamatos tevékenység. Korai részvétel, döntésbefolyásolás a leghatékonyabb. Koncepcionális szakaszban való bekapcsolódás alapja a jövőkép.

11. HOL lehet egyeztetni? • Helyi, településszintű döntésbefolyásolás • Térségi és kistérségi szintű döntésbefolyásolás • Megyei szintű döntésbefolyásolás • Regionális szintű döntésbefolyásolás • Országos szintű döntésbefolyásolás

12. Köszönöm a figyelmet! Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány 1024 Budapest, Margit krt. 43-45. IV.3. Tel.: +36 1 315 3151 Fax: +361 315 3366 Web: www.niok.hu/egyeztet.html, www.nonprofit.hu Email: contact@niok.hu