a phantasia arisztotel szn l a parva naturalia alapj n n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján PowerPoint Presentation
Download Presentation
A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján - PowerPoint PPT Presentation


  • 72 Views
  • Uploaded on

A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján. Hangai Attila. Parva Naturalia – De Anima. De Anima III.3 általános inkonzisztens homályos negatív eredmények (mi nem a phantasia ). Parva Naturalia specifikus jelenségek fizikai/fiziológiai magyarázat előtérben

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A phantasia Arisztotelésznél a Parva Naturalia alapján' - sonora


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
parva naturalia de anima1
De Anima III.3

általános

inkonzisztens

homályos

negatív eredmények (mi nem a phantasia)

Parva Naturalia

specifikus jelenségek

fizikai/fiziológiai magyarázat előtérben

„működésében” látjuk a phantasiát

Parva Naturalia – De Anima
de anima iii 3
De Anima III.3
  • helye: az érzékelés (DA II.5-III.2) és a gondolkodás (DA III.4-7) tárgyalása között
  • érzékelés – külső tárgy hatására jön létre

literalista – spiritualista – más

  • phantasma – érzéklet hatására jön létre
  • gondolkodás – phantasmákat használ

phantasia

  • valamiféle mozgás (428b10-11)
  • az érzékelés nyomán jön létre (428b11-15)
  • arra vonatkozik, amire az érzékelés (428b12)
  • hasonló az érzéklethez (428b14)
  • igaz és téves lehet (428b17)
  • az élőlény sok mindent csinál és sokféle állapotba kerül a nyomán (428b16-17)
de insomniis i k pszer
De Insomniis (i) képszerű

Az álom mely lélekrészhez tarozó állapot?

  • Nem az érzékeléshez (simpliciter), mert alvás közben az nem működik. (DI 1, 458a33-b9)
  • Nem a vélekedéshez, ítéletalkotáshoz, mert mintha érzékelnénk az álmot. (458b10-15)
  • De az álom megjelenik, tehát phantasma. (459a17-20)
  • Az álom az érzékelő lélekrész mint phantastikon állapota (459a11-14)
  • De nem minden alvás közeni phantasma az álom része (458b24-25; DI 3, 462b18-31)
ii az lom nem a val s got mutatja
(ii) Az álom nem a valóságot mutatja

...ezért hasonlóan lehet magyarázni, mint az érzéki csalódást (458b25-29)

  • érzéki csalódás gyakoribb azoknál, akik valamilyen szenvedélyes állapotban vannak (DI 2, 460b3-27)
  • Kis hasonlóság (az észlelet és a dolog között) elég a téves azonosításhoz
  • Minél nagyobb a szenvedély, annál nagyobb a tévedés valószínűsége.
mi az oka az ill zi nak
Mi az oka az illúziónak?
  • „Ennek az az oka, hogy az elsődleges érzékszerv és az a rész, amely által a phantasmák adódnak, nem egyazon képesség szerint ítél. Ennek jele, hogy a Nap egylábnyi átmérőjűként jelenik meg ugyan (phainetai), de gyakran valami egyéb ellene szól a phantasiának.” (DI 2, 460b16-20)
  • (1) Mi az elsődleges érzékszerv?
  • (2) Hogyan értelmezhetjük a Nap példáját?
  • (3) Miben áll az, hogy a két fakultás különböző képességek szerint ítél?
az els dleges rz kszerv to kyrion
Az elsődleges érzékszerv (to kyrion)

Ezzel érzékeljük, hogy látunk, hallunk; valamint hogy az egyes érzékelés-típusok tárgyai különböznek egymástól – közös érzék (De Somno 2, 455a12-22)

Az elsődleges vagy közös érzék, az érzékelés kezdete a szívben található, ugyanis a szív az egyetlen olyan szerv, amivel az összes érzékszerv kapcsolatban áll. (DJ 3, 469a5-23)

2 a nap p ld ja 3 k l nb z t l s
(2) a Nap példája – (3) különböző ítélés
  • Két ellentmondó ítélet: (a) „A Nap egy lábnyi átmérőjű” – (b) pl. „A Nap nagyobb a lakott földnél” – doxa ítélete (DA III.3, 428b2-9)
  • (a) a phantasia ítélete – elfogadja a phantasma által megjelenő tartalmat
  • (b*) az elsődleges érzékszerv/a szív ítélete - „A phantasma nem a valóságot jeleníti meg”

„A jelenség minden esetben megjelenik, de nem minden esetben tűnik igaznak, csak akkor, ha az ítélőérzéket gátolja valami, vagy nem saját mozgása szerint mozog.” (DI 3, 461b5-7)

(a vezérlő rész = az ítélőérzék; DI 3, 461b24-29)

iii phantasma mint mozg s
(iii) phantasma mint mozgás
  • érzékelésből származik – hasonlít is rá
  • mozoghat a ható ok távollétében (DI 2, 459a24-b1), így alváskor is (DI 3, 460b28-31)
  • Az erősebb mozgás elnyomhatja a gyengébbet, azaz nem hagyja tudatosulni (DI 3, 460b32-461a8)
slide12
„Napközben ugyanis, amikor az érzékek és az elemző gondolkodás működnek, el vannak nyomva ezek az érzetek, és eltűnnek, mint a kicsiny tűz a nagy mellett, vagy a kicsiny fájdalmak és gyönyörök a nagyok mellett. De amikor a nagyobbak szünetelnek, felszínre kerülnek a kicsinyek is. Éjszaka azonban az egyedi érzékek tétlensége és tevékenyégre való képtelenségük miatt, ami annak a következménye, hogy a meleg kívülről vissza, befelé áramlik, a mozgások eljutnak az érzékelés kezdőpontjához, és amikor a nyugtalanság elül, megnyilvánulnak.” (DI 3, 460b32-461a8)
a phantasm k tudatosul sa
a phantasmák tudatosulása
  • létezhetnek tudatosulás nélkül – tehát nem természetszerűleg képiek

A tudatosulásuk feltételei:

  • ne legyen jelen intenzívebb mozgás (pl. aisthéma)
  • a mozgásnak el kell jutnia (katapherontai) az érzékelés kezdőpontjához [=a szívbe]
  • a nyugtalanság (tarakhé) ne legyen jelen

A nyugtalanság (a test belső mozgásai) mértékével arányos az álom (ált. phantasma) valószerűsége (DI 3, 461a14-30)

Tehát: a phantasma még az álomban is reprezentálhat

  • Egyes mozgások aktuálisan, mások potenciálisan vannak jelen (461b11-13)

„Ezek úgy viselkednek, hogy ebben és ebben a folyamatban egy bizonyos mozgás jelenik meg közülük a felszínen, s ha ez lecseng, akkor egy másik.” (461b13-15)

„Így vannak ezek jelen potenciálisan a vérben, amikor pedig az akadály elhárul, tevékennyé lesznek, és föloldódván az érzékszervekben visszamaradt kevéske vérben mozogni kezdenek. Rendelkeznek egy bizonyos hasonlósággal, mint a felhőkben látható alakok, melyeket az ember gyorsan változó ember- és kentaurfigurákhoz hasonlít.” (461b16-21)

a phantasia
A phantasia
  • (o) a phantasia az érzékelő fakultáshoz tartozik
  • (i) képszerű – amennyiben tudatos, de tudatosulás nélkül is létezhet

azért képszerű, mert érzékletből származik (ami maga is képszerű)

  • (ii) az álom-phantasma tényleg nem a valóságot reprezentálja, legfeljebb véletlenül – de az emlékezet igen
  • (iii) a phantasma fiziológiai mozgás a vérben, tudatosulásának fiziológiai feltételei vannak
de memoria i k pszer
De Memoria (i) képszerű
  • emlékezéskor phantasmák jelennek meg az élőlény számára (DM 1, 451a14-16)
  • Az emlékezet per se az elsődleges érzékelőképességhez mint phantasiához tartozik (DM 1, 450a13-15)
  • Az emlékezet érzéki, valami képszerű (DM 1,450a5)
jelen nem l v re eml kez nk a jelenl v phantasm n kereszt l
Jelen nem lévőre emlékezünk a jelenlévő phantasmán keresztül
  • phantasma mintegy képmása a dolgoknak, pecsétnyomat-szerű (DM 1, 450a27-32)
  • Hasonlóság a fenomenális szinten – de nem emiatt reprezentál, a létrehozójára vonatkozik
  • fiziológiai magyarázat: a lenyomatok megmaradásának feltételei (DM 1,450a32-b11)
a phantasma k pm ss ga
A phantasma képmássága

„Hiszen ahogy a táblára rajzolt kép (zóon) kép is meg képmás is (eikón), és mindkettő egy és ugyanaz, ám kettejük létezése nem ugyanaz: ahogy ez képként és képmásként is szemlélhető, úgy a bennünk lévő phantasmáról is feltételeznünk kell, hogy az önmagában is valami, és másra vonatkozó is. Mint önmagában létező: szemlélet tárgya vagy phantasma; mint másra vonatkozó: képmás és emlékezet.” (DM 1, 450b20-27)

a phantasma k pm ss ga1
A phantasma képmássága
  • A phantasma önmagában valami – fizikai mozgás, illetve fenomenálisan: szemlélet tárgya (anélkül, hogy megadnánk, hogy mire vonatkozik)
  • A phantasma mint másra vonatkozó – képmás (mivel egy partikuláris dologra vonatkozik), illetve emlékezet (mert egy emlékezet-példányt tárgya alapján azonosítunk) (DM 1,450b20-27)
  • A járulékos emlékezet (egy gondolatra) nem képmás, mert absztrakcióval jön létre (DM 1,450b27-451a2)
a phantasia teh t
A phantasia tehát
  • (o) a phantasia az érzékelő fakultáshoz tartozik
  • (i) képszerű – amennyiben tudatos, de tudatosulás nélkül is létezhet

azért képszerű, mert érzékletből származik (ami maga is képszerű de facto)

nem azért reprezentál, mert a megjelenő kép hasonlít az eredetére – ez pusztán vele jár

az emlékezet egy phantasmán keresztül vonatkozik a tárgyára, egy külvilágban lévő dologra, arra, ami az eredeti észleletet létrehozta

(ii) az álom-phantasma tényleg nem a valóságot reprezentálja, legfeljebb véletlenül – de az emlékezet igen, ezért a tévedés nem tartozik hozzá

  • (iii) a phantasma fiziológiai mozgás a vérben, tudatosulásának fiziológiai feltételei vannak, ahogy az emlékezet esetében a megmaradásának is