1 / 19

VÁROSRÉGIÓK

VÁROSRÉGIÓK. Dr. Faragó László MTA RKK. BEVEZETÉS HELYETT néhány megjegyzés. A regionalizáció folyamatáról és a kívánatos eredményéről (régió) nincs szakmai konszenzus! Nincs politikai program

sinead
Download Presentation

VÁROSRÉGIÓK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. VÁROSRÉGIÓK Dr. Faragó László MTA RKK

  2. BEVEZETÉS HELYETTnéhány megjegyzés • A regionalizáció folyamatáról és a kívánatos eredményéről (régió) nincs szakmai konszenzus! • Nincs politikai program • A pártok a régióhoz, azok központjaihoz, a megyékhez fűződő viszonyukat aktulálpolitikai szempontok szerint változtatják! • Egyik politikai oldal/párt sem akar jelentős önállósággal rendelkező régiókat! • A jelenleg folyó „regionalizáció” a centralizációt erősíti és nem decentralizációt! • A regionális intézmények többsége nem regionális szintű feladatokkal foglalkozik! • Megfelelő (regionális) nagyságú/funkciójú város nélkül nincs „régió” sem! Faragó László • 2007

  3. Vélemény azeurópai új regionalizmusról • A gazdasági liberalizáció érdekében folytatott politikai harc eredménye (globalizáció  európaizáció) • A nemzetállamok befolyásának csökkentését célozta, és nem a régiók megerősítését • 2000 után kisebb hangsúlyt kapnak a régiók. Régiók Európája szlogen helyettRégiók és (nagy)városok Európája! Faragó László • 2007

  4. A magyar regionalizáció • Sajátos kettősség: • Elméleti, politikai retorika és a közvélekedés szintjén utópiák és pozitív szimbolikák • Gyakorlatban rövid távú pártpolitikai érdekeknek megfelelő tettek, a régiók államosítása • A 90-es években külső indikáció (európai integráció) •  az új tagországok (Tizek) közötti uniformalizálás • Változó prioritások • Versenyképesség (növekedés, munkahelyteremtés) • Nemzetállamok és a nagyvárosok szerepének erősödése • A regionális intézmények (pl. RFÜ) szervezeti érdekei a további decentralizáció és a lokalizmus ellen hatnak • Tudatosan vagy tudatlanságból összemossák a régióközpontot, a régiószékhelyet és a növekedési pólust és centrumot Faragó László • 2007

  5. Miért nem halad előre a regionalizáció ügye? • Véleménykülönbség • Mi a regionalizáció alapja/mozgatója? • Természeti/földrajzi adottságok? • Kulturális különbségek? • A gazdaságban bekövetkező változások? • Politikai tényezők! • Mi a regionalizáció célja? • Decentralizáció, közigazgatási reform • Uniós pénzek felhasználása, fejlesztéspolitika • Megyék jövője? • Politikai akarat hiánya Faragó László • 2007

  6. Földrajzi (kis mértékben) • Létezik tájtudat! • A „természetes régiók” átszelik az ország és az adminisztratív egységek határait, nagyon eltérő nagyságúak stb. •  A történetileg kialakult igazgatási besorolásnak nagyobb hatása van, mint a tájszerkezetnek Faragó László • 2007

  7. Kulturális (nincs alapja) • A „valós regionalizáció” elsősorban a kulturális (etnikai, nyelvi , vallási stb.) különbségeken alapulhat • A trianoni békeszerződés után Magyarország e tekintetben homogénnek tekinthető • Nincs regionális identitás, a kognitív szférában nem szerepel a régió, vagy nagyon különböző az arról kialakult kép Faragó László • 2007

  8. Gazdasági (kis mértékben hat) • Marxizáló felfogások szerint, ha változik a gazdaság  új területi vetület • A globalizálódó gazdaság területi szintjei: • Világgazdaság • Szupranacionális szint, nemzetközi integrációk (pl. EU) • Nemzetgazdaság • Regionális  nagyvárosi vonzáskörzetek/agglomerációk • lokális • Az 1990 előtti gazdasági kapcsolatok felbomlottak, az új gazdasági kapcsolatok területi vetületei eltérőek és gyorsan változnak, inkább városi (kistérségi) szinten jelentkeznek tartós agglomeratív előnyök Faragó László • 2007

  9. Magyarországon fő hatóerő:Politikai regionalizáció • A régió nem tőlünk független adottság, hanem társadalmi-politikai diskurzus során létrehozott emberi konstrukció! • A regionalizáció eszköz!  Először a célját/funkcióját kell eldönteni! • Politikai/hatalmi kérdés! • Új határokat húz! • A tényleges decentralizáció újraosztaná a hatalmat! • Centralizáció–(dekoncentráció)–decentralizáció • Az EU szabályozás csak általános keret. Mi magyarok dönthetjük el, hogy az adottságaink függvényében milyen régiókat akarunk! • De minden (tetszőleges) döntésnek következményei vannak! Figyelembe veendő a status quo, pl. a meglévő térstruktúra! Faragó László • 2007

  10. A politikai regionalizáció továbbviteléhez kapcsolódó néhány kérdés • A régiónak van tetszőlegesen kijelölhető központja, vagy a központi településnek van vonzáskörzete/hinterlandja/régiója? Legalább odáig el kellene jutni, hogy a tyúk és a tojás összetartozik! • Hogy hívjuk a kistérségeket? A központi településről nevezzük el azokat! • Korábban a régiókat is központjukról neveztük el? Mi változott azóta? A politikai akarat! • Min bukott el a 60-80-es években az ellenpólus program? Budapest féltette hegemóniáját és a megyeszékhelyek a hatalmukat.  megyeszékhelyek erősödése • Elfogadott, hogy 50 ezer fő feletti, illetve a megyeszékhely funkciójú városok ki lettek emelve a városok közül és „megyei jogot” kaptak. Miért idegenkedünk e megoldás más szintekre való adaptálásától? Faragó László • 2007

  11. A térfelosztás, a regionalizáció „módjai” • A tér strukturálásának iránya • Felülről lefelé dekoncentráljuk az állami feladatokat • Alulról a vonzáskörzeti kapcsolatokból építkezünk • A közigazgatás próbálja a kettőt integrálni • Területi és/vagy települési megközelítés • Regionalizmus és/vagy policentrizmus Faragó László • 2007

  12. A térszerkezet alapegységei • Tértudomány: diszkrét pontok (elfoglalt helyek), több elemet koncentráló csomópontok (települések), ezeket összekötő kapcsolatok/viszonyok és ezek által alkotott téregységek (régiók) • EU: ESPON 1.1.1. kutatások: funkcionálisvárosi körzetek (FUA): város és az általa integrált térség (új város-falú kapcsolat) • Nagyvárosi növekedési körzetek (MEGA 1+4) • Nemzetközi/nemzeti jelentőségű körzetek • Regionális/helyi jelentőségű körzetek • Minden szintű téregységnek van központja és minden központi helynek van körzete/régiója. Szabályt erősítő kivétel a többközpontú mikro-, mezo-, makrorégió és a vonzáskörzet nélküli város.? Faragó László • 2007

  13. TERÜLETI SZINTEK Ország NUTS 1 RégióNUTS 2 Megye NUTS 3 KistérségLAU 1 Mikrotérség Település LAU 2 VÁROSHIERARCHIA Főváros (sajnos MEGA3) Nincs MEGA 4 Nemzeti/nemzetközi jelentőségű nagyváros Regionális jelentőségű nagy/közepes város Térségi szerepkört betöltő kisváros „Törpe” városok Térségi és települési megközelítés integrálása Faragó László • 2007

  14. Dilemmák, következtetések • Az ország nemzetközi szerepe jelentős mértékben függ attól, hogy Budapest milyen nemzetközi feladatokat , milyen színvonalon képes ellátni (MEGA 3  MEGA 2) • Hiányzik egy városkategória! Közrejátszik-e abban a MEGA 4 szintű városok hiánya, hogy a gyakorlatban nem működik a NUTS 1 szint? • Nagyvárosaink (5–7–8 …) képesek-e nemzeti/nemzetközi (regionális) szerepkört betölteni? • Ha a megyék leértékelődnek (esetleg megszűnnek), az milyen hatással lesz a megyeszékhelyekre és a NUTS struktúrára? Faragó László • 2007

  15. Városrendszerünk a rang-nagyság szabály alapján és a valóságban Faragó László • 2007

  16. A nagyvárosok (régióközpontok) kiemelt kezelésének okai • Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség (Globális versenyképesség) • „Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki…” • A kicsi szép, de gyenge is! • Részben a nagyvárosokban lelhetők fel a gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok • Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg (talán) a nagyvárosokban biztosítható • További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság) • Budapesten kívül nemzetközileg még ezek „láthatóak” és megfelelő politikával talán versenyképessé tehetők Faragó László • 2007

  17. A városok megoszlása népességük és a Faragó László • 2007

  18. KONKLÚZIÓrégió  régióközpont  városrégiók • A regionalizmus és a nagyvárosok fejlesztése összetartozó kérdés! • Ha működőképes régiókat akarunk, akkor, megfelelő nagyságrendű és fejlettségű, regionális vonzáskörzettel rendelkező nagyvárosokra,régióközpontokra van szükség! • Ennek (népszerűtlen) útja: koncentrált decentralizáció • regionális hatáskörök régióközpontokba telepítése • „Big five” (6-7-…?) kiemelt központi támogatása • Határon átnyúló kapcsolataik erősítése/segítése • A regionális központok önkormányzataihoz regionális feladatok és hatáskörök telepítése (rang  szerepkör) Faragó László • 2007

  19. Köszönöm figyelmüket! Várom kérdéseiket! Dr. Faragó László MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu It is not worth an intelligent man's time to be in the majority. By definition, there are already enough people to do that. G. H. Hardy Faragó László • 2007

More Related