Szociológia Kultúra, vallás, társadalom

1. SzociológiaKultúra, vallás, társadalom Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék aorban@eik.bme.hu

2. Mi a kultúra? Mi a társadalom? • Társadalom: egyéneket szorosan összefűző kapcsolatrendszer • Kultúra: anyagi (ember alkotta), kognitív és normatív elemekből áll (pl. hiedelmek, normák, vallás, nyelv, tudomány, művészeti alkotások stb.). Minden társadalmi közösségnek, népnek van szociológiai értelemben vett kultúrája, az azonban változó, hogy melyik hogyan tud alkalmazkodni a külső környezetéhez/ „változó világhoz” (amelyik nem, az esetleg el is tűnik). • Kultúra és társadalom szorosan összefügg, a kettő nem létezik egymás nélkül! Az embert a kultúrája, vagyis identitása, nyelve, történelme stb. különbözteti meg az ösztönösen és genetikailag kódolt állatvilágtól.

3. Társadalmi értékek és normák • Értékek: olyan kulturális alapelvek, melyek azt fejezik ki, hogy egy társadalomban mit tartanak fontosnak, kívánatosnak, jónak vagy rossznak. Ez koronként, társadalmanként, osztályok/rétegekként stb. változó. • Normák: Emberi közösségek, társadalmi csoportok kollektív viselkedését, magatartását irányító, befolyásoló szabályok. • Széles értelemben a norma magába foglal minden olyan társadalmi játékszabályt • az egyszerű viselkedési szabályszerűségektől, konvencióktól kezdve (pl. köszönés) • A közlekedési szabályokon, hagyományokon át • az állami hatalommal kikényszeríthető jogi normákig melyek a közösség tagjai számára követendőek, megkönnyítik az együttműködést és segítségükkel fenntartható a társadalmi rend.

4. Kulturális sokszínűség • Minden társadalomnak, emberi közösségnek van kultúrája, de folyamatosan változik, alkalmazkodik (vagy sem) a környezetéhez, bár általában lassabban→kulturális késés • Korábban egységesebb, homogénebb kultúrája volt az egyes társadalmaknak, de az erőteljes népvándorlás, népesség keveredés egyre sokszínűbbé tette a népek kultúráját, etnikumban, nyelvében, vallásában stb. különböző szubkultúrák élnek egymás mellett → • Kulturális pluralizmus és multikulturális társadalom

5. Kulturális univerzálék • Azonban vannak közös kulturális jegyekminden társadalomban→kulturális univerzálék • Grammatikailag összetett nyelv • Házasság, család,,gyermeknevelés • Vallás, vallási rituálék • Tulajdonjog • Művészet, tánc, játék, ajándékozás • Vérfertőzés tilalma

6. Nyelv • Legsajátosabb jellemzője mindegyik kultúrának, több ezer nyelv létezik, de sajnos naponta tűnnek el nyelvek! • Nyelvtani, grammatikai szabályt csak az ember képes alkotni, alkalmazni • Fő közvetítője: beszéd és írás • Írás „felfedezése” forradalmi változást hozott az információ tárolásában, átadásában

7. Vallás • Azon fontos gondolati és eszmerendszerek közé tartozik, mely értékeket és normákat kínál egy társadalmi közösségnek. Tág értelemben vallásnak tekinthető minden olyan eszmerendszer, mely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, pl. az élet értelmére és céljára próbál választ adni, és ily értelemben minden emberi társadalomnak volt és van vallása (ezt vallástörténészek, régészek, kulturális antropológusok kutatásai is bizonyítják), még ha nem is hivatkozik egy transzcendens erőre, pl. Istenre. • Emile Durkheim (francia szociológus, 1858-1917, „alapító atya”) szerint társadalom és vallás elválaszthatatlanok egymástól. Azonban megkülönböztette a profán és szent dolgokat: az előbbi a társadalomban mindennapos, szokásos és adott, míg az utóbbi nem hétköznapi, földöntúli, meghaladja a közvetlen léttapasztalatot. Szerinte a vallás a szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere.

8. Vallásosság dimenziói • Hit bizonyos vallási tételekben • Bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel • Vallási ismeretek • Vallási élmények • A vallás által előírt erkölcsi normák betartása. A vallás azonban nem egyenlő a monoteizmussal pl. sok kultúrában létezik a többistenhit (hindu), vagy nincsenek istenek (taoizmus, buddhizmus), nem mindegyik ír elő erkölcsi normákat (ókori görögök) vagy nem feltételezi a természetfölötti hatalmat (konfucionizmus).

9. Világvallások • Monoteista (egyistenhívő) vallások: judaizmus (zsidó), kereszténység, iszlám, melyek mind a Közel-keleten születtek és mindegyik hatott a másikra. • Távol-keleti etikai vallások: buddhizmus, konfucionizmus, taoizmus: ezek olyan vallások, melyeknek nincsenek isteneik, helyettük olyan etikai eszményeket hangsúlyoznak, amelyek elhelyezik a hívőt az univerzum természetes egységében.

10. Szocializáció • Az a folyamat, ahogy az emberből, mint biológiai lényből, társadalmi lény lesz. Vagyis egy kezdetben öntudatlan emberpalántából hogyan lesz öntudattal bíró, értelmes, a körülötte lévő világot és kultúrát értő, ahhoz alkalmazkodni tudó lény. • Nem passzív folyamat, kezdettől fogva az ember aktív részese a szocializációnak (pl. anya-gyermek mosoly kapcsolat), de az emberi közeg nélkülözhetetlen (lásd „aveyroni vad fiú”. „Maugli” stb.) • Szocializációs közegek: azok a társadalmi csoportok, ahol a szocializáció végbemegy • Család, iskola, munkahely vagy akár egy börtön • De! egyre inkább a média is (pl. fiatalkori agresszió terjedésében kimutatható hatás)

11. Család, házasság • Család:Társadalmi (kis)csoportok egyike, amelynek tagjait házasság vagy leszármazási kapcsolat köt össze • Csoport: közös ismérvek jellemzik a benne résztvevő egyéneket • Kiscsoport: kislétszámú, tagjai egymással szoros kapcsolatban állnak • Minden emberi társadalomban létezett/létezik, de nagyon változatos formában és nincs „lineáris” fejlődési modell (pl. poligám →monogám házasság) • Funkciói: termelési/fogyasztási (korábban),reprodukció, felnőttek pszichés védelme, gyermek szocializációja • Házasság:amikor felnőttek házastársi családi kapcsolatot létesítenek • monogám: egy férfi-egy nő • poligám: több házastárs (poligínia: egy férfi- több feleség, poliandria: egy nő – több férj) • Csoportházasság: több férfi –több nő él együtt • endogámia/ exogámia : társadalmi csoporton (törzs, klán, falu stb.) belüli vagy azon kívüli házastárs • Legújabb kérdések, viták: • Házasságnak tekinthető-e az egyneműek együttélése? (Több országban jogilag, társadalmilag elfogadott ) • Családon belüli erőszak, család/házasság felbomlások (problémás családok, családgondozók, pszichológusok), család jövője? És mi lesz helyette?

12. Társadalmi szerkezet • Ember társas lény, csak társadalmi csoportokban létezik. Társadalom nem csupán emberek halmaza, hanem egy viszonyrendszer, amiben az egyes ember valamilyen pozíciót tölt be, amit akár tovább is örökít utódaira(státusz és szerepe) → társadalom láthatatlan szerkezete, felépítése • Azonban az egyes pozíciók különböző adottsággal rendelkeznek, pl. hatalom, anyagi körülmények, iskolázottság stb. tekintetében, ezért a társadalmakat → egyenlőtlenség jellemzi • Osztály (pl. Marxi tőkés-munkás) és réteg (jövedelem, lakóhely, foglalkozás alapján, pl. Ferge „munkajelleg csoportok”) ma már vitatott megközelítések • helyette inkább társadalmi helyzet és életmód szerint különböző csoportok

13. Társadalmi egyenlőtlenség • Az egyének/családok ill. különböző ismérvek alapján meghatározott társadalmi kategóriák/csoportok helyzete különböző a társadalmon belül. Ez a különbözőség, egyenlőtlenség többféle dimenzióban is megmutatkozhat: • Vagyon, jövedelem • Lakóhely, lakás • Munkakörülmények • Iskolázottság stb. • Az egyes pozíciókba való bejutás esélye közötti különbség pedig az →esélyegyenlőtlenség • Esélyegyenlőség: a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra, hogy jövedelem, iskolázottság, lakás stb. szempontjából kedvezőbb társ.i pozíciót érjen el

14. Szegénység • Hátrányos helyzet: pl. semmilyen vagy alacsony jövedelem, melynek következménye alultápláltság, rossz lakáskörülmények, aluliskolázottság stb. • Abszolút szegénység • Egyén/család létminimumon él (KSH háztartási jövedelem felvételek; egyes számítások szerint kb. 3 millió ember él ma Magyarországon a létminimum körül vagy alatt. Mélyszegénységben – napi 500-1000 Ft-ból élők – kb. 1.2 millióan.) • Relatív szegénység • Egyén/család erőteljesen elmarad az adott társadalom átlagos jövedelmi viszonyaitól (alsó 10-20%) • Ha egy társadalom fejlődik, akkor az abszolút szegénység csökkenhet, de a relatív nem szükségképpen! • Depriváció: valamitől való megfosztottság (pl. szeretethiány, magány)

15. Társadalmi mobilitás • Egyének, családok különböző társadalmi helyzetek közötti , azaz a társadalmi hierarchián belül felfelé vagy akár lefelé való mozgása • Pl. paraszt-munkás, munkás-értelmiségi • Intergenerációs: nemzedékek közötti, amikor az egyén helyzete változik meg a szülőkhöz képest (pl. munkás fiából mérnök, de fordítva is lehet) • Intragenerációs: nemzedéken belüli, amikor valaki életpályája során lép át egyik helyzetből a másikba (pl. szakmunkás egyetemre jár és mérnök lesz) • Oktatás, szakképzés szerepe kiemelt • De! Kulturális felemelkedés a legnehezebb (Róbert P.: státuszmobilitás) • Házassági • Nyitott/zárt társadalom • ISA paradigma • Származásiés elért társadalmi kategória • Vagyis honnan indultak és hova érkeztek?

16. Kulturális tőke • Bensővé tett (inkorporált) • testre szabott, személy része, tulajdonsága, „kiművelt emberfők” • idő- és energiaigényes, lemondás • humán/emberi tőkeberuházás, Családon/generációkon belüli vagyonátruházás • Tárgyiasult (objektivált) • szoros kapcsolat az előzővel, mert csak ezáltal adhatók át bizonyos ismertek illetve élvezhető (pl. hiába van egy Van Gogh festményem, ha nincs meg a tudás, amivel értékelni tudom) • sok esetben feltételezi az anyagi, gazdasági tőke meglétét (pl. ha ennivalóra sincs pénzem, valószínűleg könyvekre sem futja) • Intézményesült • Személytől függetlenné válik (ember halandó) • Titulus (pl. Dr., PhD), rang, társadalmi elismertség, „ranglétra” és gazdasági siker, átválthatóság (Bourdieu)