Magyar politikai gondolkodás története

1. Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév

2. 4. téma Törvény és kormányzás az Árpád-korban

3. A politika szó a középkorban R. Koselleck (német fogalomtörténész, 1923-2006) elmélete szerint: - szó és fogalom nem azonos, - két korban hasonló szó jelenthet egészen más fogalmat: ugyanazt a fogalmat más és más szavak is jelölhetik, de egy szó megjelenése árulkodhat a fogalmak változásáról is azért

4. A politika középkori fogalomtörténete Nicolai Rubinstein (1911-2002, német születésű brit történész) szerint: • politika szó: görög eredetű, a városállamok kormányzására utal, Arisztotelész: Politika c. művéből ismert • a politika szót a középkorban sokáig nem használják, • 12. században, arab közvetítéssel, megismerik és előbb latinra fordítják Arisztotelész műveit, pl. Moerbekei Vilmos a Politikát, rajta keresztül terjed el a skolasztikus filozófiában és meghagyják a latin szövegben is a görög szót • Miért terjed el? mert megjelenik egy új típusú politikai gyakorlat, amelynek leírására alkalmas, pl. a híres angol jogász John Fortescue (1394-1476) különbséget tesz „regaliter” (királyi) és „politice” (politikai) kormányzás között, s az utóbbiba beleérti a politikai közösség egészét

5. Politika a politika szó és a fortescue-i politikafogalom előtt Mit jelölünk mi a politika szóval a középkori társadalmak életéből? Sok mindent, és a 13. század utánról is többet, mint a késő-középkori politikafogalom. Pl. • a monarchikus kormányformát, • eltérő státusú csoportokra tagolódó társadalom belső viszonyait, • a normákat a társadalom működésével kapcsolatban, • a vitákat a különféle hatalmi centrumok között. Az ezekről való gondolkodást pedig politikai gondolkodásnak tekintjük.

6. Léteznek-e absztrakt entitások, intézmények a politikában vagy személyközi viszonyokként fogják fel hatalmi viszonyokat? Főként német szakirodalom szerint a minket érdeklő korban vannak már, pl. • egyház („corpus Christianorum”), • király (Kantorowitz fogalma, a „király kettős teste”), • ország („regnum” mint lakók összessége vagy mint testület).

7. Milyen fogalmi eszközök állnak rendelkezésre a középkorban a politikai reflexió számára? Joseph Canning szerint • Biblia (sajátos, az egyház által értelmezett, allegorikus módon), • római jog (12. századtól a „középkori reneszánsz” keretében, de korábban is szokásjogként és az egyházi jogon keresztül), • kánonjog (egyházjog, 13. századtól Gratianus nyomán új erőt nyert), • helyi szokások (sokszor római jogi alapon, nemzetközileg elterjedő nézetek pl. hűbéri viszonyok, félszabad, nemszabad státusú népességre vonatkozó elképzelések) • arisztoteliánus filozófia

8. Hasonlónak tűnő jelenségek mögött közvetlen mintaátvétel van-e vagy hasonló feltételek mellett párhuzamos struktúrák jönnek létre? • Közvetlen hatásra példa az egyházi propaganda hatása, a dinasztikus kapcsolatokon keresztül áramló információk, írástudók külföldi tanulmányai, írástudók elvándorlása. • Párhuzamos fejlődésre, eltérő változatokkal is van példa: rendi intézmények, koronafogalom kifejlődése stb.

9. Mi a középkori politika? • Az eszmetörténész McIlwain (1871-1968) sokat vitatott megkülönböztetése szerint iurisdictio és gubernaculum elegye - iurisdictio: a törvényeknek alávetett uralkodás - gubernaculum: a kormányzás, azok az ügyek, ahol a király hatalma abszolút, belátására vannak bízva tettei. • Szemben végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás modern megkülönböztetésével, a középkorban a legtöbb politikai kérdést (pl. viták eldöntése városok, nemesek stb. között, adózás) igazságszolgáltatásnak tekintenek. - Miért? Vélhetően azért, mert szerintük a világ alapvetően jól elrendezett (Isten révén), az emberek rosszak, ezért a normák betartatása, nem a világ megváltoztatása a feladat.

10. Kikről szól a politika? Bolla Ilona (1927-1980) szerint: 1) az Árpád-kor gondolkodásában a társadalom két nagy csoportja a szabadok (liberi) és a szolgák (servi) • liber: szabadon költözhet, házasodhat, beleszólhat közügyekbe (országosan pl. I. Béla országos gyűlésén, vagy megyékben), vérrel vagy pénzzel járul hozzá az ország védelméhez, pereskedhet; létezik teljes szabadság (aurea vagy plena libertas) vagy korlátozott szabadság; a szabadok között vannak közrendűek és nemesek (nobilis), saját birtokkal rendelkező vagy más birtokán élők is • servus: valakinek (király, világi úr, egyház) tulajdona, bár személyként van elismerve (szemben a római joggal)

11. Kikről szól a politika? (folytatás) 2) A 14. századra átalakul a társadalom. Létrejön a nemesek (nobilis) és a közrendűek (ignobilis) különbsége. • Az ignobilisek a 14. századtól majdnem mind liberek (lassan kihal a servus réteg), de kiszorulnak előbb az országos majd a megyei politikából. • A 13. század politikai harcaiban a politikai közösség szerkezete átalakul: szabadok egy része mint királyi szerviens különbözteti meg magát (lásd Aranybulla), majd létrejön belőlük és a régi nemességből az új nobilitas (1267.évi törvények), ők lesznek a megyei és az országos politika szereplői.

12. Honnan ered a kormányzók felhatalmazása? 1. Aszcendens és deszcendens felfogás • Walter Ullmann (1910-1983) elmélete a kétféle hatalomfelfogásról a középkorban: - deszcendens: „leszálló”, azaz végső soron – közvetlenül vagy valamilyen világi közvetítő hatalmon keresztül – Istentől eredő) és - aszcendens: felemelkedő, azaz a kormányzottak felhatalmazásából származó). • Ullmann szerint a deszcendens felfogás a meghatározó a középkorban: a király „Dei gratia” uralkodik. De vannak kivételek: pl. - a király koronázásának része egy formális kikiáltás a nemesek által („akklamáció”) és - a király a törvényeket még a rendi kor előtt is az előkelők „konszenzusára” támaszkodva hozza (van aktív formája – tanácsadás, valamilyen gyűlés keretében és passzív formája – a király akaratának meghallgatása és tudomásul vétele gyűléseken). Ennek a konszenzusigénynek részben római, részben hűbéri jogi forrásai vannak, részben az isteni világrenddel való azonosulást fejezi ki, részben gyakorlati célja van – a végrehajtatás megkönnyítése.

13. Honnan ered a kormányzók felhatalmazása? (folyt.) 2. Teokratikus, hierokratikus, római jogi felfogások Ullmann szerint teokratikus: 11. század előtt uralkodó felfogás a az uralkodó: hatalma közvetlenül Istentől való, a király defensor fidei vagy vicarius Christi, hierokratikus: a 11. században VII. Gergely pápa reformjai teremtik meg. Egyházi és világi hatalom alapvető különbségét hangsúlyozza: isteni felhatalmazást csak Szent Péter azaz a pápai hatalom közvetítésével kapnak a királyok, akik így neki vannak alávetve. római jogi felfogás: a 12-13. században a német-római császári hatalom római jogi alapokra helyezett felfogása, amelynek a bolognai egyetem jogászai a fő képviselői. A király a lex regia alapján abszolút hatalommal bír.

14. Honnan ered a kormányzók felhatalmazása? (folyt.) 3. Hűbériség • az uralkodásra való felhatalmazások hierarchikus viszonyban vannak egymással. Vannak hűbérurak, akiknek vannak hűbéresei, akik maguk is lehetnek mások hűbérurai. A hűbérúri hatalom a „szuzerenitás”. • A hűbéri viszony beleegyezésen (eskün) alapul, kölcsönös jellegű: szolgálatért és hűségért védelem és gondoskodás jár.

15. Honnan ered a kormányzók felhatalmazása? (folyt.) 4. Rendiség Mik a rendek? A társadalom azonos privilégiumokkal tagjai által alkotott csoportjai. A társadalom eltérő rendjeinek megkülönböztetése régibb, mint a rendi alapú politika. Mi a rendi politika sajátossága? • A politikai közösség egészét, az országot (regnum) a rendek összessége képezi, • s őket a rendi országgyűlésben összegyűlt képviselőik reprezentálják.

16. Honnan ered a kormányzók felhatalmazása? (folyt.) 4. Rendiség (folytatás) Gerics József (1931-2007) szerint • A 12-13. század a korai rendiség ideje, a 15. század a rendiség nagy korszaka Európában. • A rendiség két tudományos felfogása van - az institucionalista: rendi intézményekre összpontosító és - a korporatista: a rendi társadalom alapegységeinek meglétére figyel.

17. Honnan ered a kormányzók felhatalmazása? (folyt.) Honnan ered a kormányzók felhatalmazása? 4. Rendiség (folytatás) • Gerics szerint két ideológiai fejlemény találkozása vezet a rendi képviselt kialakulásához: - a római jogi császárfogalom minden királyra alkalmazott ‘rex est imperator regni sui’ felfogásának elterjedése a 12-13. században, eszerint a királynak teljhatalma van. - a római jogban a testületek leírására használt universitas fogalmának alkalmazása a középkori rendekre és a rendekből összeálló regnumra, országra. Mi az universitas? Önálló jogi személy, perben szereplő lehet, saját jelképei (pl. pecsét) vannak és jogi képviselői lehetnek. Ez a rendi képviseleti országgyűlések kiindulópontja.

18. Honnan ered a kormányzók felhatalmazása? (folyt.) 4. Rendiség (folytatás) Gerics szerint a rendi alapú politizálás egy dualista hatalmi modellt feltételez: - a király szuverén uralkodóként képviseli az országot, nincs felette senki, ő a politika egyik szereplője - a rendekből álló ország a másik szereplő. Az ország bizonyos jogai elidegeníthetetlenek és senki más nem dönthet felőlük, mint az ország maga.

19. Honnan ered a kormányzók felhatalmazása? (folyt.) 4. Rendiség (folytatás) Gerics szerint a gyakorlatban nagyon sokféle rendi intézményrendszer létezik. - Néha létrejöttek a király mellett szűkebb tanácsok, a királyi funkciókat is részben átvéve. - Néha országosan, néha főként tartományi szinten épülnek ki (Franciaország). - Van ahol kétkamarás (Anglia, Magyarország), máshol 3 kúriából álló rendi gyűlések jöttek létre (Franciaország, Németország). - Hispániában korán, Németországban viszonylag későn jelentek meg, legteljesebben kiépült formája a friauli rendi állam.

20. Mi a jog forrása? 1. isteni kinyilatkoztatás, 2. a természettörvénye (utóbbi is Isten akaratának kifejezése) 3. statutum, constitutio – a király hozza, konszenzust feltételezve (lásd 2 b pont!), sokszor privilégiumot ad valakinek, elvileg nem a jog megváltoztatása, hanem „jobbítása”, valamilyen, a gyakorlatban megfigyelt probléma orvoslása 4. szokásjog – eredete „ősi idők”-be vesz (gyakorlatban 1-2 nemzedék alatt kialakul), a tartós használat igazolja a helyességét, a jogtörténész Otto Brunner szerint egy-egy országot elsősorban a rá jellemző szokások határoznak meg, egy ország nem más mint „szokásközösség” a középkorban

21. Mi a jog forrása? (folyt.) 5. Római jog: • megkülönböztetik a római jogot és a szokásjogot használó vidékeket (pl. Dél- vs. Észak-Franciaország, vagy Németország vs. Magyarország), a római jogot komplex szokáson és statútumokon alapuló jognak tekintik, amit szerintük a római hódítás terjesztett el. • Valójában néhol tovább él a középkorban szokásjogként, • a 12. században „újrafelfedezik”, a bolognai egyetem jogászai, akik a német-római császár pártján állnak, és mint „glosszátorok”, értelmezik és saját korukra alkalmazzák a római jogot, és a nagyhatalmi célokat ápoló Barbarossa Frigyes formálisan is „újra bevezeti” a birodalomban. • A római jog hatályának politikai jelentősége is van, a német-római császárok néha a római jog érvényességének elismertetésével fejezik ki uralmi igényüket, a római jog hiánya az adott ország függetlenségének jele • sok helyen a római jogot a helyi jog hézagainak kitöltésére használják pl. egyházjog

22. Mi a jog forrása? 6. kánonjog a római egyház törvénykönyvekbe összegyűjtött, erősen római jogi alapokon álló joga, amely a 12. századi kánonjogász, Gratianus nyomán új lendületet kap, nagy hatással van a helyi jogi gondolkodásra

23. Törvény és kormányzás eltérő elképzelései az Árpád-korban

24. Kik közötti viszonyokra reflektál a korabeli hazai politikai gondolkodás? Főbb szereplők • római pápaság • német-római császárság • hazai egyház • hazai uralkodó • hazai privilegizált csoportok • szomszéd országok

25. Viszonyok és problémák az Árpád-kori Magyarországon

26. [Exkurzus: magyarok Szent István előtt] Kristó Gyula egyik előadásában felteszi a kérdést: tekinthető-e valamilyen értelemben államnak az „államalapítás” előtti nomád magyar hatalmi struktúra? Válasza: igenis, nem is. • Igen: • a nomád politikai struktúrát a nomádok és a külvilág is a civilizált képek politika struktúráival azonosítja pl. türk él terminus a türk nomádállamra és Kínára, a kínai kuo terminus Kínára és a türk birodalomra • Bíborbanszületett Konstantin császár szerint a magyarok törzsszövetsége a kazárok hatására átalakul és létrejön a kettős fejedelemség, továbbá a magyaroknak több nép is aláveti magát • Nem: a nomádállam Kristó szerint a honfoglalás után dezintegrálódik és a kortársak maguk is tudják, hogy Szent István német segítséggel valami radikálisan újat hoz létre

27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!