1 / 27

Gazdasági informatika

Gazdasági informatika. 2001/2002. tanév II. félév Gazdálkodási szak Nappali tagozat. Optimalitás vizsgálat. Lineáris programozás.

Download Presentation

Gazdasági informatika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gazdasági informatika 2001/2002. tanév II. félév Gazdálkodási szak Nappali tagozat

  2. Optimalitás vizsgálat

  3. Lineáris programozás • Korlátozottan rendelkezésre álló gazdasági erőforrások lehető legjobb (optimális) elosztása egymással versenyző tevékenységek között a minél nagyobb gazdasági haszon elérése érdekében. • Lineáris – a modellben szereplő függvények mind lineárisak • Szélsőérték feladatok – maximum, minimum keresés

  4. Maximum - feladat • Egy termelés 3 műhelyben folyik. Az 1. műhelyben naponta 160 kg alapanyagot tudnak felhasználni, a 2. műhelyben naponta 120 munkaóra áll rendelkezésre; a 3. üzemben naponta 60 db árú készül el! • Feladat: Milyen mennyiségben gyártsanak 2 termékből, ha a lehető legnagyobb profitot akarják elérni? • Ismert a 2 termék erőforrásigénye: • 1. termék 1 db-hoz kell: 2 kg anyag; 3 munkaóra; 2 db árú • 2. termék: 4 kg anyag; 2 munkaóra; nem kell árú • Árbevétel • 1. termék 1 egységéből 60 ezer Ft • 2. termék 1 gységéből: 80 ezer Ft

  5. Feladat egyenleteinek felírása • Z = 60 x1 + 80 x2  MAX. (Célfüggvény) • Erőforrások: • 2x1 +4 x2 160 • 3x1 + 2x2 120 • 2x1 60 • x1; x2  0

  6. Feladat megoldása – Matematikai modell • A*x b • z = c T * x max • x;b 0 2 4 160 A = 3 2 b = 120 cT = [ 60 80 ] 2 0 60

  7. Matematikai modell számítógépes megoldása • Megoldás lépései: • I. • Modell változóinak és helyének megtervezése a munkalapon • Korlátozó feltételek megtervezése a munkalapon • Célfüggvény kiszámítási módjának és helyének meghatározása a munkalapon Feltételek megfogalmazhatók a mátrix- vektorszorzás MSZORZAT() függvénnyel (FIGYELEM! A célfüggvényt mindig képlettel kell megadni! ) • II. Probléma definiálása SOLVER-rel

  8. I. Megoldás – EXCEL -ben • Mátrixok definálása Tetszőleges értékek! - Próbálgatás Célfüggvényt és a feltételeket az MSZORZAT () függvénnyel állítottuk elő! Kérdés: Hogyan kerestessük meg a max. értéket?

  9. II. Megoldás – EXCEL –benMax. keresése • Ún. beépülő makró használatával: • SOLVER: • Eszközök menü  Solver • Ha nincs ez a menüpont, akkor be kelle jelentenie a makrót a következőképpen: • Eszközök  Bővítménykezelő  Solver bejelölése

  10. PÉLDA Megoldás X1 és X2 Célfüggvény

  11. Megoldás • X1 = 20 • X2 = 30

  12. Solver használata • Eszközök menü Solver • A feladat megoldás előtt válasszuk a Beállítás gombot! • Ezen a párbeszédablakban állíthatjuk be a problémának megfelelő paramétereket! – Feladatainkban bejelöljük a Lineáris modell feltételezését!

  13. Megoldás Solverrel • Ha minden paramétert beállítottunk a Solver párbeszédablakban, akkor a Megoldás paranccsal kérhetjük ki a megoldás – mielőtt az megjelenne egy párbeszédablakban kiválaszthatjuk, hogy a megoldás mellett milyen adatokat szeretnénk megjeleníteni (Határok; Érzékenység; Eredmény)

  14. Megoldás Jelentése: A b1 feltétel 160 és 240 közöti lehet – így az optimális megoldás szerkezete nem változik meg: • Eredmény: • A kapott eredmények összefoglalása • Határok: • Alsó – felső határok közlése • Érzékenység: • Olyan eljárás, mely során azt vizsgáljuk, hogy a modell paramétereinek (A,b,c) változása milyen hatással van az optimális megoldásra! • Feladatunk megoldása:

  15. Adattáblák „Mi lenne ha…. Megváltoztatjuk az egyik adatot”

  16. Adattáblák alkalmazási területe • Az adattáblák a "mi lenne, ha" típusú eszközöknek nevezett parancskészlet részét képezik. • Az adattábla cellák tartománya, amely megmutatja, hogy a képletekben bizonyos értékek megváltozásával miként módosul az eredmény. • Az adattáblák segítségével egy számítást több változatban végezhetünk el egyetlen művelettel, majd a különféle változatok eredményét egyazon munkalapon vethetjük össze.

  17. Egyváltozós adattábla • Egyváltozós adattáblát készíthetünk például annak vizsgálatára, hogyan befolyásolja a kamatláb változása a havi kölcsön – hitel törlesztést

  18. Példa – Egyváltozós adattábla • A példában azt vizsgáljuk, hogy ha az ár változik, akkor az előleg, a hitelösszeg és a részletek összege hogyan változik!

  19. Megoldás lépések • Írjuk be a B7:E11 táblázat első oszlopába a b1-es cella helyébe behelyettesíteni kívánt értékeket! • A táblázat első sorába hivatkozzunk a kiszámított értékekre, azaz a B2;B3 és B4 cellákra • Jelöljük ki a teljes táblázatot – B7:E11 • Válasszuk az Adatok Ablaktábla parancsot • Mivel mi a behelyettesítendő adatokat oszlopba írtuk, ezért az Oszlopértékek bemeneti cellájaként adjuk meg a B1-es cellát!

  20. Kétváltozós adattábla • Kétváltozós adattáblában vizsgálhatjuk meg például azt, hogyan befolyásolják a különböző kamatlábak és hitelfeltételek a törlesztést

  21. Példa – Kétváltozós adattábla • Nézzük ugyanazt a példát, mint az egyváltozós ablaktáblánál! • A példában azt vizsgáljuk, hogy ha az ár és a törlesztési időszak változik, akkor hogyan változik meg a Részletfizetés összege!

  22. Megoldás – adatok elrendezése

  23. Megoldás lépései • Írjuk be a G1:J5 táblázat első oszlopába a b1-es cella helyébe behelyettesíteni kívánt értékeket – első sorába pedig az E2 helyébe behelyettesíteni kívánt értékeket! • A táblázat bal felső sarkában lévő cellában (G1) hivatkozzunk a B4-es cellára, mely a részlet kiszámításának képletét tartalmazza • Jelöljük ki a teljes táblázatot – G1:J5 • Válasszuk az Adatok Ablaktábla parancsot • Mindkét mezőt ki kell töltenünk! • Sorértékek bemeneti cellájaként adjuk meg az E2-es cellát – mert a táblázatunk sorába a hitelidőszakokat adtuk meg • Oszlopértékek bemeneti cellájaként adjuk meg a B1-es cellát, mert a táblázatunk oszlopába a különböző árakat adtuk meg!

  24. Célérték keresés „Mi lenne ha ….”

  25. Célérték keresés alkalmazása • A célérték keresése a "mi lenne, ha" típusú eszközöknek is nevezett parancskészlet része. • Célérték keresésével határozhatjuk meg azt a bemeneti értéket, amely a képlettel a kívánt eredményt hozza. • A célérték keresése során a Microsoft Excel egy adott cella értékét addig módosítja, amíg az azon alapuló képlet eredménye el nem éri a kívánt értéket.

  26. Példa – Célérték keresés • Adott a beszerzési ár és az árrés, melyből az eladási árat kiszámíthatjuk, mint [Beszerzési ár* (1+árrés)]. • Kérdés: Milyen árréssel dolgozunk, ha egy 2500 Ft-os beszerzési árú terméket 4500 Ft-ért értékesítünk?

  27. Megoldás – Célérték kereséssel • Válassza az Eszközök menü Célérték keresés parancsot! • A Célcellába adjuk meg azt a cellát, mely értékét meg akarjuk változtatni – példánkban ez az eladási ár (B3-as cella) – EBBEN A CELLÁBAN KÉPLETNEK KELL SZEREPELNI! • A Célérték mezőbe adjuk meg azt az értéket, melyet el akarunk érni a célcellában, azaz a 4500 –at • A módosuló cellába hivatkozzunk az árrés-re, azaz a B2-es cellára!

More Related