Biogeográfia

1. Biogeográfia 1.Előadás

2. 1.Bevezetés: • A élőlények előfordulása nem véletlenszerű. A különböző területek élővilága egymástól többé-kevésbé eltérő. • A korai utazók és felfedezők első élményei a vegetációra vonatkoztak, fiziognómiai jellegűek voltak. • Alexander Humboldt (Felismerte a formációkat és ezek szabályos rendeződését.Lehet zonális és vertikális.)

3. Haeckel (Megfogalmazta az élőlények térbeli elterjedésével foglalkozó tudományágat , a chorologiát.)

4. 2.Az állatföldrajz tárgya és célja • A biogeográfia az élőlényeknek a Földön való elterjedését és erre ható tényezők közötti kapcsolatot vizsgálja. • A vizsgálat tárgya szerint: -Növényföldrajz (fitogeográfia) -Állatföldrajz (zoogeográfia) -Emberföldrajz (antropogeográfia) Az állatföldrajz az állatoknak a bioszférában való elterjedését és ezek okait vizsgálja.

5. A vizsgálat célja lehet: -Az elterjedés felmérése egy adott időpontban. -Egy adott faj előfordulásának, hiányának vizsgálata egy adott területen. -A területet kialakító befolyásoló folyamatok. • A vizsgálat módszere lehet: -Leíró -Összehasonlító -Oknyomozó

6. Ezek alapján 4 fő területre osztható: -Területi v. regionális állatföldrajz -Történeti állatföldrajz -Oknyomozó v. kauzális állatföldrajz -Elméleti állatföldrajz 1.Területi állatföldrajz: A jelenleg élő állatok elterjedésének rendszerezésével,pontos körülhatáro- lásával foglalkozik. Alapvetően leíró jellegű. A zoológia,rendszertan,és a földrajz ismereteire épül. Mit?

7. 2.Történeti állatföldrajz: A mai kép kialakulásának történeti és ökológiai oka vannak. Elsődleges szempont az időfaktor. Elsősorban leíró és összehasonlító jellegű. Az ős- állattan,földtörténet,fejlődéstörténet és a geológia nyújt segítséget. Mikor? 3.Oknyomozó állatföldrajz: A jelenlegi v. korábbi kép kialakulá- sának okaira keres választ. Oknyomo- zó jellegű a módszer. Az ökológia,ge- netika,evolúció,ősföldrajz stb. nyújt segítséget. Miért?

8. 4.Elméleti állatföldrajz: A jelenségeknek,folyamatoknak elméleti vizsgálatával foglalkozik. pl.: Szétterjedés,Megtelepedés stb.

9. 3.Elméleti állatföldrajz • Szétterjedés -A szétterjedés (diszperzió) az a folya- mat,melynek során valamilyen objek- tum eredeti helyéről egy másik helyre kerül át. -Eredményessége függ az egyed öko- lógiai igényitől,tűrőképességétől,tehát a megtelepedés sikerességétől. -Elterjedés: a fenti folyamatok időpillanatbeli állapota.

10. -Elterjedési terület (área): Az a terület,ahol az adott objektum egy adott időpontban rendszeresen előfordul és szaporodik. • A szétterjedés képessége és módja alapvető sajátossága az élőlénynek. • Alapegysége az egyed,mely mozog és megtelepszik. • A szétterjedés lehetőségét az eredeti terület eltartóképességének véges volta biztosítja.

11. Szoros kapcsolatban áll: -Adaptáció -Speciáció (fajkeletkezés) -Extinkció (kipusztulás) -Izoláció jelenségeivel is. • A szétterjedés folyamatát számos tényező befolyásolhatja,segítheti v. gátolhatja.A tényezőket 2 nagy csoportba sorolhatjuk: -Külső (környezet tulajdonságai) -Belső (élőlény tulajdonságai)

12. Az hogy külső v. belső tényező gátolja v. segíti a szétterjedést,attól függ, hogy milyen élőlényről van szó. Pl.:A szárazföldi csigák szétterjedését gátolja egy folyam míg a vízicsigákét nem. Éti csiga Nagy mocsári csiga

13. Külső tényezők -Ha a környezet tulajdonságai akadá- lyozzák a szétterjedés,akkor külső tényezőkről beszélünk.Ezek lehetnek: -Fizikai (az élőlény aktív v. passzív mozgása van akadályozva) -Ökológiai (túlélése gátolt,az élet- feltételek hiányoznak) -A 2 akadály egyszerre is jelen lehet pl.:

14. Hogy egy akadály fizikai vagy ökológiai,az mindig attól függ,hogy milyen élőlényről van szó. Pl.: Gammrus fajok (a nagy kiterjedésű állóvíz szétterjedés szempontjából nem jelent ökológiai akadályt,kiterje- dése miatt viszont fizikai akadály. Kis vízibolha

15. Fizikai akadályok: Ide sorolható: -vizi akadályok -meredek hegyláncok -mély völgyek -lávafelületek stb. -Nem csak a folyóvíz jelenthet akadályt hanem pl. a talajvíz. A Missisippi széles völgyében egy ürgefaj két alfaját vá- lasztja el egymástól. Földikutyaszerű pofazacskós ürge

16. Ökológiai akadályok: -Csak kevés állatnak van hatékony életszakasza a szétterjedés szem- pontjából.Pl.: Medveállatka -Az esetek többségében nem a fizikai akadályok gátolják a terjeszkedést, hanem az ökológiai akadályok.

17. -Ökológiai akadályt képez minden olyan terület mely,a faj egyedei számára nem biztosítja a megfelelő életkörülményeket,akár a környezet élő,élettelen tényezői miatt. Pl.: -klimatikus okok -táplálékhiány -más élőlények -Ezek közül bármelyik lehet limitáló tényező,attól függően,hogy melyik fajról van szó.

18. -Sokszor egyetlen faktor elegendő a szétterjedés megakadályozására. Pl.: Vándorkagyló Ha a mederfenék iszapos és nincsen benne szilárd rész(nádszál),a szétter- jedés már gátolt.

19. -Minnél szélsőségesebb éghajlatú egy terület,annál kevesebb állat számára biztosít megélhetési lehetőséget s így ökológiai akadályt jelent.Pl.: -A generalista(euriök) fajok előtt jóval kevesebb az ökológiai akadály mint a specialista(sztenök) fajok előtt.

20. -Az idő tényező az ökológiai akadá- lyok esetében is fontos. Pl.: Lávafolyam Keletkezése után azonnal akadályt je- lent,de a különböző pionír élőlények betelepedése után egyre elveszti öko- lógiai akadály jellegét.

21. -Előfordul,hogy egy terület,egy faj számára sem fizikai sem ökológiai akadályt nem jelent,és mégsem történik szétterjedés.Pl.: az észak amerikai préri.Mikor a telepesek meg jelentek,megváltozott minden(parkok, ligetek építése),és számos faj szétter- jedése megindult. TrupiálRózsabegyű meggyvágó

22. A távolság és idő szerepe: -Ha egy terület megfelelő életlehető- ségeket biztosít valamely állat szá- mára és ezen terület valamint az állat elterjedési területe között nincs aka- dály,akkor a távolság és az idő lehet az oka annak,hogy még nem jelent meg az új területen. Pl. 1930-tól rohamosan terjeszkedett szerte a világon. Balkáni gerle

23. Az akadályok tartóssága: -Lényegében minden akadály időbeli léte véges.Ez függ: -A létrehozó geológiai viszonyoktól -A földfelszín ökológiai viszonyaitól -A leghosszabb életű akadályok az Óceánok.

24. Belső tényezők Belső tényezők az adott élőlény: genetikai tulajdonságai anatómiai, élettani, viselkedési, szaporodási, demográfiai sajátságai. A szétterjedés két fontos folyamata: a helyváltoztatás az új helyen történő megtelepedés.

25. Helyváltoztatásra ható belső tényezők: • Mozgásszervek és azok anatómiai sajátságai döntőek: Pl.:egy futómadár, kúszó-csúszó állat A mozgásszervek milyensége fontos lehet a passzívan terjedő fajoknál (pl.: kapaszkodás) • Élettani sajátságok: Pl.:kedvezőtlen területek átszelésénél:mennyi ideig bírja a szárazságot, hideget, meleget, O2 hiányt.

26. Viselkedési tulajdonságok: Pl.:a madaraknál a helyhűség(filopatria). A filopátria mértéke fajonként, földrajzilag, és egyedenként változik. A helyváltoztatásban a legkevésbé filopatrikus egyedeké a döntő szerep.

27. Egy populáció nem teljesen egyforma egyedek halmaza(kivétel:az ivartalanul szaporodók) Az ivaros szaporodás genetikai variabilitást tesz lehetővé a populáción belül. Szubpopulációk:az eltérő genotípusú egyedek még termékenyen tudnak szaporodni. Genetikai (különbözőség)diverzitás pl.:egy terület középpontjában és szélein élő szubpopulációk között jelentős lehet. Ez fokozódhat hisz az elterjedési terület pereme sokszor szuboptimális a faj szempontjából. A szétterjedő egyedek is az area pereméről kerülnek ki.

28. A szétterjedés mértéke és sebessége függ a populáció demográfiai tulajdonságaitól: - születési arány - szaporaság - halálozási arány A szétterjedés módjai Lehet: - aktív vagy passzív - élő vagy élettelen segédeszközzel A szétterjedésben részt vevő egyedek száma alapján lehet: - lassú penetráció(kevés egyed telepszik meg a faj areáján kívül, attól nem messze) - vándorlás(sok egyed eredeti areájuktól messzire kerülnek)

29. Aktív szétterjedés: • főleg állatokra jellemző • a mozgásszervek alakja és funkciói, ill. a viselkedési sajátosságoktól változatos. A helyváltoztatás következménye a szétterjedés. A mozgásképesség: - a mindennapi életet, - a táplálék szerzést, - a szaporodást, - védekezést szolgálja. Kivétel pl.:hangyák és termeszek ivaros alakjainak a szárnya. Nincs közvetlen összefüggés a mozgásképesség, a mozgásszervek fejlettsége és a szétterjedés mértéke, sebessége között.

30. Passzív szétterjedés: Történhet: - a szél és légáramok(anemochor), - a víz(hidrochor), - a szél és a víz együttes hatása(anemo- hidrochor), - más élőlények(biochor vagy forezis), - az ember(antropochor) által.

31. Anemochor szétterjedés: A levegőben történő szétterjedést három szakaszra osztjuk:  felszállás  utazás  leszállás. A repülő állatoknak ez nem okoz gondot. A nem repülő állatoknál a testalkat, a mozgás, a tartózkodási hely megkönnyítheti a levegőbe jutást. Van, hogy aktívan készítenek szállítóeszközt. Az emelőhatás a légmozgáserősségétől és az állat testméretétől függ. Minél kisebb az állat hossza, a relatív tömege annál kisebb a felületéhez képest, így kisebb emelőerő kell a felemelkedéshez.

32. A levegőbe került állat szétterjedése az utazástól függ. - alacsonyan szálló, vagy sodort állat →rövid távolság - a felszálló meleg légáramlatokkal nagy magasságban→nagy távolság. Az erős széllel avar, ágak, kéregdarabok,moha és zuzmótelepek,de akár kicsi gerincesek is sodródhatnak. Passzív szétterjedésnél az utazás addig tart,míg a „szállítóeszköz” rendelkezésre áll. De a leszállás nem minden esetben passzív.

33. Hidrochor szétterjedés: Ez a fajta szétterjedés komoly esélyt ad a saját erejükből úszóknak. Az úszni nem tudó, kis termetű álltoknak is előnyös, ha légzőszerveik funkcióképesek maradnak. Az életben maradás hossza függ a testfelületük vízhatlanságától, légzésmódjuktól, a víz hőmérsékletétől. Az uszadékkal való sodródás is lehetőséget nyújt a szétterjedésre. Pl.:sarki róka, jeges medve, rénszarvas. Anemo-hidrochor szétterjedés: A szél és a víz együttes hatása nagy jelentőségű a nagy vízfelületek átszelésénél.

34. Biochor szétterjedés: A biochor szétterjedésnél az egyik élőlény „szállítja” a másikat. Exozoikus: az állat testének felületén, szőrében növényi magot „szállít”. Endozoikus: az állat lenyeli, megeszi a termést és máshol üríti ki. Az állatoknál ez a véletlen ráakaszkodás ritkább. A biochor speciális esete a parazita-gazdaállat kapcsolat és a forézis (az egyik állat tudatosan használja szállítóeszközként a másikat.Pl.:atkák, bogarak).

35. Antropochor szétterjedés: A biochor szétterjedés speciális esete, amikor a „szállítóeszköz” véletlenül vagy tudatosan az ember. Ez a növények és állatok passzív elterjedését rendkívüli mértékben megnövelik. Ha a behurcolt faj számára a nem megfelelő a környezet→elpusztul Ha talál számára megfelelő üres niche-t, vagy elég agresszív, és komoly kártevővé válva be tud illeszkedni. Pl.:Amerikából Európába hozott kolorádóbogár, Németo.-ban gyapjasollós rák. A gyarmatosítók tudatosan betelepítették háziállataikat és növényeiket.

36. A behucolt és behozott fajok kiszoríthatják az őshonos fajokat, olykor gazdasági cspássá is válhatnak. Pl.:Ausztráliában az üregi nyúl a kengurukat, Amerikában az eurázsiai elterjedésű gyapjaslepke.

37. Betelepedés Egy faj elterjedési területének változásához a szétterjedés mellett a másik tényező a betelepedés, a kolonizáció. Az új területen való megmaradás, a kolonizáció sikeressége függ: az egyedek környezeti igényeitől, az egyedek tűrőképességétől(ökológiai valencia), az új környezet sajátosságaitól. A betelepedés akkor sikeres ha a jövevények az új helyen sikeresen képesek szaporodni és az utódok is megtalálják az létfeltételeket. Megtelepedést is a külső és belső tényezők befolyásolják.

38. Ha a korábbi élőhelyhez hasonló környezetben kerül sor a megtelepedésre, akkor az gyors és sikeres lesz, és újabb szétterjedésnek lehet alapja. Pl.:balkáni gerle Ha az új környezet eltér a korábbi élőhelytől,de nem nagy mértékben, akkor a betelepülő egyedek alkalmazkodni tudnak. Ha az új hely messze van a régitől a populáció izolálódik és új alfaj , majd faj keletkezésére van lehetőség. Adaptív radiáció: a szétterjedés és a megtelepedés több irányban történik és több eltérő alfaj alakul ki a közös ősből. Pl.: hawaii gyapjasmadarak, Galápagosz szigeteki Darwin pintyek.

39. Elterjedés, elterjedési formák, area Az elterjedési terület (area) az a terület, ahol az adott élőlény egy adott időpontban rendszeresen előfordul és szaporodik. Az area mérete szerint vannak nagy, közepes és kis areájú fajok. ●A nagy areájú fajok általában több világrészen megtalálhatók, földtörténetileg régiek, nagy ökológiai valenciájúak, euriök,

40. generalista fajok. Kozmopolita elterjedésűek. ●A közepes areájú fajok egy földrészen fordulnak elő, ökológiai tűrőképességük közepes. ●A kis areájú fajok elterjedési területe kicsi, sokszor földrajzi vagy ökológiai reliktumok, maradványok vagy endemizmusok. Lehetnek földtörténetileg fiatal fajok, de lehetnek nagy földtörténeti korú parakmikus fajok is. Kis ökológiai valenciájú, sztenök, specialista fajok.

41. Az area folytonossága szerint megkülönböztetünk folytonos és megszakított, nem folytonos diszjunk areát. ●A folytonos area mindig összefüggő terület. ●A nem folytonos area két vagy több, elkülönülő részből áll: - hézagos elterjedés -elkülönített elterjedés -szétszórt elterjedés

42. Az areák Földön lévő helyzete szerinti csoportosítás: ●klímaövek szerint: -teljes elterjedés -sarkkörüli elterjedés -kétsarki elterjedés -egyenlítőkörüli elterjedés -mérsékeltövi elterjedés -déli-félgömbi elterjedés

43. -boreo montán vagy boreo-alpin elterjedés -part menti elterjedés -folyó menti elterjedés -szigetszerű elterjedés -helyettesítő elterjedés ●A fajok előfordulását, elterjedését állatföldrajzi területekhez való kötődésük alapján is megadhatjuk.

44. Fauna Valamilyen természetes vagy mesterségesen kiválasztott területen az ott élő állatfajok összessége. A fajok gyakoriságuk, tömegességük, előfordulási jellegzetességük alapján két csoportba sorolhatók: -alapfauna -színező elemek Az azonos szétterjedési góchoz tartozó fajok alkotják a faunatípust vagy faunakört.

45. Endemizmus: Az endemikus vagy bennszülött faj olyan faj, amely csak az adott területen fordul elő. Reliktum: Olyan faj, amely valamely régebbi földtörténeti korban virágzó, nagy elterjedésű, fajgazdag, majd fokozatosan kihalt rendszertani csoport utolsó maradványa. (Élő kövületek)

46. Állatföldrajzi területegységek A regionális állatföldrajz egyik feladata és célja, hogy a faunák összetételének és areájának megismerése után a Földet rokonsági és földtörténeti alpona egységes faunákkal jellemezhető állatföldrajzi területekre ossza fel. A regionális állatföldrajz elvi egysége valamely egységes fauna tényleges areája.

47. Az állatföldrajzi területegységek hierarchikus rendszere: Faunabirodalom Faunaterület Faunatartomány Faunavidék Faunakerület Faunakörzet