2. Paradigmaváltás a gyógypedagógiában

1. 2. Paradigmaváltás a gyógypedagógiában • Szelekciót kiszolgáló diagnosztika helyett fejlesztésorientált diagnosztika • Képezhetetlenség helyett súlyosan akadályozottak képezhetősége • Szegregáció helyett integráció/inklúzió • Egységes csoportok, tantervek helyett heterogén csoportok, individuális alkalmazkodás • Iskolára korlátozódó oktatása helyett életkori határok tágulása • Tömegintézmények helyett tanuló- és lakóközösségek • Intézmények helyett családi háttér

2. 3. Dinamikus szemlélet a gyógypedagógiai pszichológiában Az akadályozott helyzet: csökkentértékűség érzés stigma börtönhelyzet, mint alaphelyzet A stigma hatása a környezetre: szorongás – segítő szándék A stigma énképalakító hatása a személyre - reális énkép nehezített elérése: stigma eltüntetésének kísérlete épen maradt funkciók általi kompenzáció valósággal való szakítás „másodlagos haszon” a stigmából a stigma pozitív irányú átértelmezése agresszív kapcsolatteremtés előre védekező visszahúzódás

3. 4. A megváltozott anya-gyermek kapcsolat Az anya-gyermek kapcsolat mint ösztönhelyzet: genetikus program alapján feszültségoldó, kielégülést szerző hatású Anya-gyermek interakció anya-gyermek metakommunikáció – szignalizáció zavara megzavart anyai viselkedés – elhárító mechanizmusok: • A gyermek problémájának eltagadása • A felelős/ség keresése – bűntudat hárítása • A gyermek felruházása nem létező képességekkel • Reakcióképzés • Önbüntető életstílus

4. 5. Biológiai okok, fogyatékosság, akadályozottság Betegség Sérülés Károsodás Funkciózavar fogyatékosság Akadályozottság Hátrány Egészségi állapot károsodás tevékenység részvétel Kapcsolódó tényezők a) Környezeti (társadalmi) b) Személyes (egyéni)

5. 6. Az értelmi fogyatékosság fogalom változása • Az emberről való felfogás gyökeres változása – humanista szemlélet • Kifejezések: oligofrénia, amencia, mentális defektivitás, mentális retardáció, mentális szubnormalitás, intellektuális inszuffiencia, intelligencia deficit, intellektuális képességzavar, mentális sérülés, tanulási/értelmi akadályozottság • Szempontok:Gyógypedagógia: tanulási szempont – speciális oktatásPszichológia: pszichometriai megközelítés – intelligencia Pszichiátria: kóros magatartásformák hordozója – betegségIgazságügy: korlátozott cselekvőképesség - beszámíthatóság

6. Átfogó definíció igénye • Tudományos, prevenciós, re/habilitációs, szociálpolitikai igényeket elégítsen ki • Nehézség: heterogén létrehozó okok – eltérő következmények viselkedés, szocializáció, klinikai tünetek, fejlődési lehetőségek terén • Az értelmileg akadályozottak csoportja kénytelen megmaradni kívülről irányított definíciós kísérletek parancsa alatt • Közös vonások értelmi akadályozottságban:- az egyén alapvető tulajdonsága- az intelligencia, az egész személyiség zavara- patológiai komponens, biológiai körülmények állnak a hátterében

7. Pszichometriai kritérium • Pszichometria: egyes képességek, kognitív működések, viselkedésjellemzők pszichológiai eszközökkel történő mérése egyéni, vagy csoportos helyzetben, az eredmények számszerű értékben történő kifejezésével, ezzel egyének és csoportok teljesítményeit összehasonlíthatóvá téve • Értelmi fogyatékosság esetében: INTELLIGENCIA színvonalának mérési igénye. Intelligencia: teljesítmények mögötti erőforrás, új helyzetekben régi ismeretek felhasználásával problémamegoldó magatartást tesz lehetővé • Intelligenciadeficit: összetett hatása a személyiségre- mentális működés zavara- környezethez történő értelmes alkalmazkodás zavara- autonómia, személyes függetlenség kialakulásának károsodása

8. IQ-értékek teoretikus normális Gauss-eloszlása

9. Szociális kritérium • Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítségére való ráutaltság mértékének meghatározása, mérése • Gyermekkorban: a kortárscsoportokhoz viszonyított önállóság vizsgálata • Felnőttkorban: - autonóm viselkedés felé haladás, ellenőrzés, segítés csökkenése- felelősségvállalás: saját viselkedésért – másokért – társadalmi szintű kitekintés- kompetens szociális viselkedés centrális eleme: önirányítás – másokról való gondoskodás

10. Értelmi akadályozottság esetén inkompetens szociális viselkedés • Korábbi nézetek: képezhetőség – képezhetetlenség: ahogyan változtak az iskolai feltételek, aszerint változtak a képezhetőségre vonatkozó nézetek – relatív kategória • Kis osztálylétszám, elfogadó attitűd: együttnevelés, befogadó nevelés • Elkülönítés, „ép gyermekek védelme”: speciális iskolák, speciális módszerek, szegregált nevelés • Oktathatósági-szociális szempotok:- oktatható = enyhe (tanulási) akadályozottság- gyakorlati, életpraktikus szempontból fejleszthetők = középsúlyos értelmi akadályozottság- gyakorlati, iskolai képzésből való kirekesztettség = súlyos/mélyen súlyos értelmi akadályozottság

11. Intézményi struktúrák, mint a szocializáció színterei • Korábban: súlyossági kategóriákhoz társuló intézmények: „kisegítő”, „foglalkoztató” iskolák, egészségügyi gyermekotthonok – merev, nehezen átjárható intézményi struktúrák • Szocializáció elősegítése rugalmasabb intézményi berendezkedéssel:- befogadó szemlélet- normalizáció- képezhetetlenség megszűnése – fejlesztő iskolák

12. Biológiai/kor kritérium • Tényleges értelmi akadályozottság: biológiai természetű okok – az agy ontogenezisében bekövetkezett pre-peri-posztnatális károsodások következményeként kialakult állapotok. Tartós állapot, a felnőtt szerepet is jelentősen befolyásolja • Kétcsoportos elméletek: Nem organikus csoport Organikus csoportnincs kimutatható i.r. ártalom pozitív anamnézisaz állapot nem súlyos súlyosabb, halmozott állapotokgyakori családi halmozódás nincs genetikai összefüggésÖRÖKLÉS ORGANIKUS LÉZIÓKENDOGÉN EXOGÉNTanulási akadályozottság Értemi akadályozottság

13. Ajánlott definíció (Czeizel – Lányiné – Rátay) Értelmi fogyatékosság: A központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezetei hatások eredőjeként kialakult állapot, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától – az első életévektől kezdve – számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés is jelentősen akadályozott. Tág értelmezés: 3%-os gyakoriság Kéttényezős: 0,97%-os gyakoriság

14. 7. Értelmileg akadályozott gyermekek fejlődése • Csecsemőkor: vegetatív szabályozás – szenzomotórium – érdeklődés zavarai • Kisgyermekkor: vontatott mozgásfejlődés – beszédmegindulás késése – játékfejlődés sajátosságai • Óvodáskor: beszédfejlődés zavarai, gondolkozási problémák – szocializáció zavarai • Iskoláskor: észlelés – emlékezet – gondolkodási funkciózavarok

15. Funkciózavarok általános okai • Az agykéreg funkcionális állapotának megváltozása:- csökkent munkaképesség- ingerlés-aktív gátlás folyamatok gyengülése- kapcsolatképzés nehézségei (csökkent kiterjedés, lassúság, kevésbé szilárd, differenciálatlanság, ingergeneralizáció zavarai)- orientációs reakciók kialvásának veszélye – védőgátlás- a zavart fejlődésnek közvetlen kapcsolata van a gondolkdással • Másodlagos károsodások:- gyakorlati tevékenység tapasztalatainak hiányossága- motorika, érzéki megismerés problémái- motivációs bázis hiányosságai- önértékelés, igényszint éretlenségei

16. Érzékelés - észlelés • Az érzékelt ingerek alacsonyabb szerveződési szinten történő rögzülése • Különböző érzékszervi modalitások integrációjának zavarai • Homogén gátlás erőteljes hatásai • Javaslatok:- szenzomotoros fejlesztés: testséma, testképzet, posztúrális adaptáció fejlesztése- tárgyhasználat színesítése- megkülönböztető észlelési funkciók fejlesztése

17. Figyelem • Szűk terjedelem, csapongások, fáradékonyság • Tartós figyelmi helyzetben hibázások arányának ugrásszerű növekedése • Figyelem megosztásának gyengesége • Alak-háttér rendezések zavarai • Pszichés aktivitás ingadozása • Önkontroll problémák • Javaslat: segítség a megkülönböztető jegyek kiemelésében, a megfigyelés vezessen összehasonlításhoz, csoportosításhoz, kiválasztáshoz, életközeli feladatok, aktív/nyugalmi periódusok váltogatása, zavaró ingerek kiküszöbölése, figyelemfelkeltő, manipulációval segített eszközök

18. Emlékezet Megfigyelés = figyelmi zavarok Bevésés: • Érzékelés-észlelés folyamataiban fellépő időleges kapcsolatok gyengesége, alacsony szintű szerveződése • Szándékos bevésés fejletlensége • Mechanikus emlékezet kedvezőbb szintű • Többszöri ismétlés szükségessége, megnövekedett reprodukciós idő Felidézés: • Első reprodukció erős hatása • Tartalmában nem teljes, kiegészítések nem logikusak • Kaotikus rendeződés • Intermodális felismerések zavarai • Homogén gátlás erős hatása

19. Emlékezet Fejlesztés: • A fejlesztés ne csak verbálisan történjen – sokoldalú szemléletes megerősítés • A felidézendő tárgyak izoláltságát fokozatosan csökkentsük • Tárgy, majd funkcionális összefüggéseket tartalmazzanak a felidézendő egységek • Az ismétlések számát növelni kell

20. Gondolkozás Jellemzők: • Cselekvésbe ágyazott gondolkodás elhúzódása • Jellemzők: nagyfokú konkrrétság, csoportosítások nehézségei, következetlenség, megtapadás, gondolkodás rugalmasságának sérülése, perszeverációk Manipulációs tapasztalatok felhasználásának nehézségei: Vizuális-akusztikus képzetek szegényessége, szenzoros megismerés problémái, korlátozott tárgyi tapasztalat játékban, manipulációban, beszéd fejletlensége, eszközfunkció általános gondolati megértésének zavarai funkcionális rögzüléssel Gondolkozási tevékenysség megszervezésének zavarai: feladattudat gyengesége, cselekvési szabálytól való eltérés, sikertelen próbálkozásohoz való rögzülés, helyes megoldások fel nem ismerése

21. Fogalmi gondolkozás zavarai Fogalmak: csoportok prototipikus jegyeinek felismerése, azonosítása, ezek alapján történő rendszerezés, osztályozás Fogalmak tartalma: • Sztereotip jegyek: konvencionális szóhasználatban történő kapcsolódás – asszociatív kapcsolat • Aktív jegyek: központi jegyek • Passzív jegyek: rávezetéssel feltárhatók • Látens jegyek: közvetlenül nem jelennek meg – más fogalmak jelentéstani viszonyában jelennek meg Értelmileg akadályozottak esetében: érzékletes, konkrét, funkcionális jegyek erőssége, lényegi – logikai jegyek korlátozott központi szervezése, hibás műveletek, önkényes összefüggések. Zavarok általában elvonatkoztatás – általánosítás – következtetés terén.

22. Fogalmi gondolkozás zavarai értelmi akadályozottság esetén • Mennyiségi: kevesebb aktív – passzív – látens jegyet tartalmaznak • Strukturális: aktív jegyek kisebb hányada – rávezetéssel elő lehet mozdítani a meghatározás színvonalát. Konvencionális megfogalmazásokhoz kapcsolódó meghatározások • Minőségi: passzív és látens jegyek korlátozottsága • Javaslatok: megismerési folyamatok szervezési szintjeinek követése tárgyi cselekvéses – szimbolikus/képi – verbális szintek körültekintő megválasztása. Eszközök: azonosítások, szituatív,funkcionális összefüggések felismerése (epizódikus sémák), csoportosítások, osztályozások, soralkotás, sorrendiség, analízis-szintézis, összehasonlítás, kritikai gondolkozás fejlesztése

23. 8. Látássérült gyermekek • A látássérülés fogalma: akinek látása az ép látás 33%-a, vagy annál kevesebb, illetve 10 fokos, vagy annál szűkebb a látótere (WHO) • Látássérülés osztályozása:gyengénlátók: speciális nevelés-oktatás vizuális útonvakok, aliglátók: speciális nevelés-oktatás auditív-taktilis módon • A látásélesség jelölése: pl. V0,2, V20%, V 5/50

24. Gyengénlátást, aliglátást okozó szembetegségek • Myopia: rövidlátás • Hypermetropia: távollátás • Cataracta congenitalis: veleszületett szürkehályog • Glaucoma: zöldhályog • ROP (retinopathia praematurorum)I-V.:a retina kóros ereződése • Atrophia nervi optici: látóidegsorvadás • Nystagmus: szemtekerezgés • Strabismus: kancsalság

25. Pedagógiai látásvizsgálat • Két szem együttes látása • Jelek felismerése • Szemüveggel korrigált vízus mérése • Egyéb látásteljesítmények: kontrasztérzékenység, színlátás, látótér • A szemléltetés, oktatási utak, betűméretek, vonalvastagság, pedagógus által használt kontraszt, ültetés meghatározása

26. Gyengénlátó gyermekek integrált nevelése • Ép társakkal való kapcsolatartás és speciális (utazótanári) felkészítés, a korai gondozás igényével • Feladatok:Látásnevelés: látási megfigyelő képesség, látási figyelem, vizuális gondolkodás fejlesztéseFinommotorika fejlesztése: eszközhasználat, önállóság fejlesztéseMozgásnevelés: munkafelülethez való közelhajolás miatt tartáshibák javítása, mozgásos passzivitás miatti ügyetlenség enyhítése, állóképesség növeléseTérérzék és tájékozódó képesség fejlesztése: önálló közlekedés, támpontok felismerése, akadályok kikerülése, bothasználat Tanítással kapcsolatos speciális teendők(pl.írás-olvasás)Optikai segédeszközök használatának, elfogadásának tanítása

28. 8. Hallássérült gyermekek • Hallássérülés: 30-100 dB közötti hallásküszöb, időnként nem egyenletes, nem jelentkezik minden frekvenciasávon (hangmagasságon) • Súlyosság szerinti osztályozás:Enyhe (25-40dB), Közepes (40-60 dB) Súlyos (60-90 dB) Siketség határa (90-110dB) Siketség (110 dB felett) • Okok: veleszületett (Rh inkompatibilitás, magzati fertőzések – szerzett (középfülgyulladás, meningitis) • Formái: vezetéses, idegi típusú

29. Másodlagos tünetek • Lassú beszéd-, és nyelvfejlődés • Szűkebb szókincs • Grammatikai hibák • Artikulációs zavarok • Kommunikációs utak megtervezése: - jelnyelv - verbális kommunikáció

30. Az integrált nevelés várható előnyei • A környezet pozitív beszédmintája • Ép magatartásminták kialakulása • Reálisabb énkép, reálisabb önértékelés • Nagyobb esély a lakóhelyen történő intézményes nevelésre • Későbbi társadalmi beilleszkedés sikeressége

31. Gyakorlati teendők, szervezési kérdések • A pedagógus közelsége • Társak megismertetése • Szóbeli megnyilatkozások fontosságának erősítése • Az utasítások, elmondottak megértésének ellenőrzése • A közös foglalkozások vizuális megerősítése (pl. közös mese képekkel történő segítése) • Feladatok elvégzésére késztetés • Éppen annyi segítség, amennyire szükség van • Gyermekek felkészítése, gyermekek közti kooperáció segítése

32. 9. Mozgáskorlátozott gyermekek • Fogalma: valamilyen sérülés következtében a mozgásaktivitásban és a mozgásos kompetenciában változások, vagy zavarok keletkeztek, aminek következtében az érzelmi élet, az érzékelés-észlelés, az értelmi képességek, a tanulás, beszéd, a kommunikáció is károsodhat. • Formái: Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányokPetyhüdt bénulást kiváltó kórformákKorai agykárosodás utáni mozgásrendellenességekEgyéb eredetű mozgásrendellenességet okozó kórformák

33. Mozgáskorlátozott gyermekek integrált nevelése • Az intézmény megközelíthetősége, közlekedés akadálymentesítése • Az intézmény tárgyi feltételei (pl. kapaszkodók, segédeszközzel közlekedők számára akadálymentes helyiségek, bútorok, fejlesztő eszközök) • Személyi feltételek: elfogadó nevelőtestület, szomatopedagógus/konduktor/terapeuta

34. Pedagógiai feladatok • Kommunikációs hátrányok enyhítése • Mozgás javítása, terapeuta által meghatározott gyakorlatok, teendők végzése • Manipulációs tevékenység fejlesztése, eszközök kialakítása • Észlelés, figyelem fejlesztése • Értelmi fejlesztés • Önállóság kialakítása • Iskolában: tantárgyi ismeretek elsajátításának sajátosságai

35. 9. Beszédfogyatékos gyermekek • Veleszületett, vagy szerezett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Átmeneti, vagy tartós zavarok lépnek fel a nyelvi, kommunikációs, tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában • Tünetcsoportok: megkésett beszédfejlődés – diszfázia – diszlália – orrhangzós beszéd – beszédritmus zavarai (dadogás, hadarás), diszfónia, diszarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, illetve ezek halmozott előfordulása (pl. komplex nyelvi fejlődési zavar, akadályozott beszédfejlődés) • Pszichés következmények: kommunikációs hátrányok, beszédhelyzetek kerülése, interperszonális kapcsolatok beszűkülése. Beszéd feszültségredukciós hatásának csökkenése Fogalmi gondolkodás kialakulásának nehezítettsége, kultúrtechnikák elsajátításának zavarai