1 / 23

Csontváry Kosztka Tivadar

Csontváry Kosztka Tivadar. festményei.

sema
Download Presentation

Csontváry Kosztka Tivadar

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Csontváry Kosztka Tivadar festményei

  2. Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919)..Autodidakta, rövid ideig tanult csak Hollósy Simon müncheni szabadiskoláján és látogatott néhány magánakadémiát. Indulásakor naturalisztikus plein air képeket festett, majd naiv expresszív stílust alakított ki ("Castellammare di Stabia"). 1903-ban festette első jelentős művét, a "Vihar a nagy Hortobágyon" című kompozíciót. E képe festése után bejárta Nyugat-Európát, Egyiptomot és a Szentföldet. Itt festette "A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben" című nagyméretű kompozícióját, monumentális vásznainak nyitányát. Ezt követte a hatalmas méretű Tátra-kép, majd a taorminai görög színház romjait bemutató, posztimpresszionista stílű festménye. 1906-ban alkotta életműve sommázatát, a hatalmas dimenziójú Baalbek-panorámát. Műveit Párizsban is bemutatta, és az ottani vélt diadal után megittasodva festette lidérces lobogású, mitikus hangú cédrusképeit. "A magányos cédrus" megalomániás öntudatának a rajza: a nappal társalkodó, mindenek felett uralkodó, de tragikusan egyedül álló fa önportré is, a világfa a "homo maximus" jelképe, afféle képi megfelelője Nietzsche Zarathusztra-gondolatának. Formavilága pedig mindent magába szív: divizionistán bontott és posztimpresszionista módon dekoratív, a faágak finom vonaglása szecessziós és japános, az aranymetszésre utaló kompozíciós rend a tökélyt sugallja. Sokféle elemet ötvöz, mégis egyéni. A másik cédruskép, a "Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban" (1907) vizionáriusabb szemléletű, Csontváry sajátos világképének szimbóluma. Életműve záródarabjai a stílusteremtő erőt sugárzó "Mária kútja Názáretben" (1908) és a zenei ritmusú "Sétalovaglás a tengerparton" (1909).

  3. Hajótörés

  4. Mária kútja Názáretben

  5. Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban

  6. A Panaszfal bejárata Jeruzsálemben

  7. Az Olajfák hegye Jeruzsálemben

  8. Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben

  9. Magányos cédrus

  10. Marokkói tanító

  11. Castallamare di Stabia

  12. Halászat Castallamáréban

  13. Baalbek

  14. Hídon átvonuló társaság A kép 85 millió forintért kelt el.

  15. Jajce-i vízesés

  16. Lovasok a tengerparton

  17. Önarckép

  18. Vihar a nagy Hortobágyon

  19. A Nagy-tarpataki völgy a Magas-Tátrában

  20. A taorminai görög színház romjai

  21. Római híd Mosztárban

  22. Tavasz Mosztárban

  23. A képekről a fényképeket a pécsi Csontváry Múzemban készítettem 2007-ben. Szedő Iván további diabemutatói az alábbi címre kattintva tekinthetők meg: http://szedo.extra.hu/pps1.htm Viszontlátásra! Feleségem a képtárban

More Related