240 likes | 352 Views
A novellista Csáth és a pszichoanalízis.
E N D
"Csáth Géza orvos. Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre." (Kosztolányi Dezső)
-Szabadkán született, 1887. február 13-án. Eredeti neve Brenner József; Kosztolányi Dezső unokaöccse, Jász Dezső bátyja. • -1896-1904 között a szabadkai gimnáziumban tanul, részt vesz az önképzőkör munkájában. 1901-tő1 zenekritikákat és karcolatokat ír a Bácskai Hírlapba. • -1904-ben A kályha című novelláját elküldi Bródy Sándornak, aki ezután „jót, sőt feltűnő jót” vár tőle.
-Sikertelen zeneakadémiai felvételi után beiratkozik a budapesti orvosi karra. 1908-tól a Nyugat rendszeresen közli elbeszéléseit és zenekritikáit. • -1909-ben ideggyógyászként a Moravcsik-klinika tanársegédje,de állását nem véglegesítik. • -1910. április 20-án egy rossz orvosi diagnózis és egzisztenciális félelmek következtében morfiumot kezd szedni; többszöri elvonókúra ellenére is növeli morfiumadagját.
-1910 májusában az Ótátrafüredi szanatórium fürdőorvosa. Itt ismerkedik meg Jónás Olgával, házasság: 1913. június 19-én. -1911-13-ban a nyári idényben fürdőorvos Stószon, Stubnyafürdőn, Palicson. -1914-15-ben Előpatakon körorvos, közben bevonul katonának. - katonai szolgálat:1914. augusztus-1915. július között a szerb, majd az orosz fronton, később Trencsénben és Budapesten,egészségi és idegállapota miatt egyévi szabadságot kap.
-1915 őszétől Földesen orvos. -1917-ben felmentik a katonaság alól, Regőcén körorvos. 1918. október 6-án lánya születik. • -1919 januárjában idegileg összeomlik, április- májusban a bajai kórház elmeosztályán kezelik. • -Július 22-én lelövi feleségét, öngyilkosságot kísérel meg, visszaviszik a bajai kórházba. Hozzátartozói kérésére a szabadkai kórházba kerül, innen is megszökik és elindult Budapest felé. Szeptember 11-én Kelebiánál, a demarkációs vonalnál a szerb katonák elfogják, s ő megmérgezi magát.
Csáth Géza emléktáblája(Marosits József szobrászművész alkotása.)a Semmelweis Orvostudományi EgyetemPszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának udvarán.A tábla abban a sarokban került elhelyezésre, amely felett a szobája volt,és amely alatt a vizsgálatra beküldött agyvelejének maradványait eltemették.Az emléktábla szövege:Itt lakott, dolgozott ésalkotott 1909—1913 közöttCsáth Géza[Dr. Brenner József]író és zenekritikus,a hazai psychoanalízis,a megújuló magyar irodalomelső képviselőinek egyike.
Életében megjelent kötetei • A varázsló kertje (1908) • Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909) • Délutáni álom (1911) • Schmith mézeskalácsos (1912) • Muzsikusok (1913) • Gyűjteményes kiadások • A varázsló halála. Elbeszélések (Szépirodalmi, 1964) • Napló 1912–1913 (Babits Kiadó, (Szekszárd), 1989) • Mesék, amelyek rosszul végződnek. Összegyűjtött novellák (Magvető, 1994) • Ópium. Válogatott novellák (Interpopulart, 1996) • A muzsika mesekertje. Összegyűjtött írások a zenéről (Magvető, 2000) • Egy elmebeteg nő naplója. Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok (Magvető, 2005) • Emlékirataim a nagy évről. Háborús visszaemlékezések és levelek (Lazi, 2005) • Válogatott novellák (Palatinus, 2006)
-1906-tól a Budapesti Napló zenekritikusa, a lap címoldalának tárcarovatában jelentek meg novellái. • -Naturalizmus, szimbolizmus és az anekdotai hagyományokkal való szakítás jellemzi akkori írásait. Meghatározó élményforrása a gyermekkor világa, az egész életmű folyamán. Novellahőseit nem célok vezérlik, hanem elfojtott vágyak, indulatok sarkallják cselekedetekre. A naturalizmus módszerével él azokban a novellákban is, amelyek témáját orvostanhallgató korából merítette: Trepov a boncolóasztalon, Apa és fiú.
-Ezek a nyitányai az életmű realista vonulatának, amely drámáiban folytatódott. A fiatal Csáthra egyszerre hatott a természettudományos, a darwinizmuson alapuló biologisztikus szemlélet és az élet misztériumának szimbolista felfogása, amely elbeszéléseiben a kompozíció és a nyelv zeneiségében nyilvánul meg (Ismeretlen házban, Tavaszi ouverture). • - E két szélsőséges hatás között közbülső, közvetítő, egyben kiegyenlítő tényező a pszichoanalízis.
-Csáth egyetemista éveiben-1906-07 táján ismerkedhetett meg a pszichoanalízissel, s fogékonyan reagált az új irányzatra • - 1909- az Álomfejtés lényegét összefoglalja az Élet c. lapban • -Tanulmányában: Az emberismeret és a társadalmi fejlődés címmel a tudatos és a tudat alatti kettősségét ismertette • -Írói és orvosi munkásságának együttes terméke egy szaktudományi kiadvány, amelyben egy elmebeteg nő naplóját családi nevén tudományos apparátussal adta ki: • Az elmebetegségek psychikus mechanismusa(1912)
1.Csáth meggyőződése szerint a személyiség több összetevőre, ún. komplexre bomlik. • -Ezek a komplexek együtt alkotnak egészet, és ha valamelyik megsérül, akkor a többi az ő kárára kezd terjeszkedni. • -Az „egészséges” és a torz személyiségfejlődést, azaz orvosilag tekintve a normális embert az őrülttől vagy a bűnözőtől csupán a komplexek egymáshoz viszonyított arányában bekövetkezett eltolódás különbözteti meg.
1) Szexuális (fajfenntartási) komplex • 2) Egészség (önfenntartási) komplex • 3) Anyagi (pénz) komplex • 4) Erkölcsi (ambíció) komplex • Ez a személyiség négy legfontosabb összetevője • + származási és vallási komplex • - kölcsönösség mellett kompenzáció= az egyik sérelme növeli vagy csökkenti a másik aktivitását
-A komplex megnyilvánulásai jórészt tudatosak, de belső összefüggései a tudattalanba süllyednek • - Legtöbb novellájában kirajzolódik a következő lánckapcsolat: • A tudatot trauma éri- ez valamely( esetleg több) komplex sérüléséhez vezet- az elhárító mechanizmus aktivizálódik- kompenzáció • -ennek formái: új realitás teremtése, téves eszmék, pótcselekvések • - Dénes Imre, Frigyes, Muzsikusok, A fekete csönd
-Álom és valóság, racionális és irracionális egybemosása (A béka, A sebész, Gyilkosság) ekkor még inkább artisztikus kísérlet, a szecesszió előjátéka. • -1907-08-ban szecessziós fordulat(1912-ig) következik be • -Ezt A vörös Eszti 1908 című novella jelzi, „amely a gyermekkori énünkkel való szembenézés, a realitással való találkozás katartikus élményének megfogalmazása” 1908. Egyben Csáth élet- és művészetfelfogásának kulcsa: az ember élete egzisztenciális létén túl fantáziavilágával együtt teljes egész. Ezért térnek vissza gyakran hősei a gyermekkori teljesség színterére (A varázsló kertje, A varázsló halála, Délutáni álom) vagyaz álmok világába (Egyiptomi József).
2. Az álomelmélet hatása • „ Az álom torzító munkájának oka az emberi psziché felépítésében rejlik, mely éber állapotban az őt ért benyomások és a hozzájuk kapcsolódó vágyak jelentős részét a tudat alattiba szorítja.” (Freud) • - a cenzúra „vigyázza” az ősi, önző, gyermeki én vágyait+ a külvilágból érkező, az egyén számára kellemetlen benyomások jelentős részét • - A béka c. novellában az álom a szorongás okát hozza a felszínre
- Minden álom egy teljesedésbe ment ösztönös vágyat fejez ki (Freud: Álomfejtés) • - Találkoztam anyámmal- álommá transzformált anyakomplexus kifejeződése • - Ismeretlen házban- álombeli képzelet rajzolja meg a szerelem lélektanát • - Délutáni álom- szerelemért folytatott küzdelem az álom síkján • - Egyiptomi József- közvetett vágyteljesülés, a közönséges tülekedésből elvágyódó ember álma
3. Három értekezés a szexualitás elméletéről (1905) • -A freudi elmélet hatása: Freud szerint az egyén szexuális fejlődésének gyermekkori szakaszában jelen van a szadizmus és mazochizmus- normális esetben visszafejlődik, bár nyomai a felnőtt férfi szexualitásában is felfedezhetők • -Csáth szerint a töredékes valóság már gyermekkorában eltorzítja a személyiség egészséges fejlődését. Nemcsak felnőtt hősei vannak tele gyilkos indulatokkal (Gyilkosság), ártatlannak tetsző gyerekhősei is szadista hajlamoktól indíttatva gyilkosságra vetemednek (Anyagyilkosság, A kis Emma).
Az Anyagyilkosság:”egy tehetségtelen elme bizarr játéka”? • -vágy és valóság konfliktusa • - a freudi libidófejlődés abnormálissá válása • - „ Ha szép és egészséges gyermekeknek korán meghal az apjuk, ebből rendesen baj származik…”- nem alakult ki az ősi ént megregulázó felettes-én • - Anyjuk:”…A két fiát éppoly keveset csókolta, mint verte…”-kölcsönös szeretet hiánya • - a fájdalom misztériuma, a Kín háza a világ metaforája • - zárt világban patologikus szenvedély
- a szadista kéj megszerzésének vágyától hajtva kóbor állatok kínzása, „folyton fejlődő sajátságos módszereikkel” • - fájdalom és gyönyör összefonódása, kín és kéj • - a bagoly= a Kín lakhelye, régi mesék rejteke • - az extázis meghosszabbítása az álomban • -a testi gyönyör, emberkínzás az utolsó féken tartó gátlásokat is szétzúzza • - a bordélyházi lánnyal férfiként még nem tudnak mit kezdeni, de a vágynak teljesülni kell, akár gyilkosság árán is, a tett elkövetése után mély, nyugodt álom!(ártatlanság)
4. Végül: az önmagát beteljesítő jóslat: az Ópium • „ Rettenetes és nyomasztó gondolat, hogy nincs többé kedvem az íráshoz. Mióta az analyzissel behatóan foglalkozom, és minden ízében elemezem az öntudatlan lelki életemet, nincs többé szükség rá, hogy írjak…” • - A sors fura fintora, az 1909-es, a narkózis emberi lehetőségéről írt novellájában konstruált elmélete saját életében köszönt vissza.Amikor számítását szinte pontosan hitelesítve 9 és fél évvel később meghalt, „olyan öreg volt, mintha húszmillió évig szenvedett volna.”(Kosztolányi)