1 / 20

A kardiovaszkuláris rendszer jellegzetességei, kóros elváltozásai és betegségei 1 . rész

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011.

Download Presentation

A kardiovaszkuláris rendszer jellegzetességei, kóros elváltozásai és betegségei 1 . rész

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetéseaz Európai Unió új társadalmi kihívásainaka Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

  2. Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetéseaz Európai Unió új társadalmi kihívásainaka Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Székely Miklós és Balaskó Márta A Gerontológia Molekuláris és Klinikai Alapjai – 8. előadás A kardiovaszkuláris rendszer jellegzetességei, kóros elváltozásai és betegségei 1. rész

  3. Halálozási adatok • 1995-ben a vezetők halál okok az alábbiak voltak : 1.Kardiovaszkuláris 50,7% 2.Rosszindulatú daganatok 22,9% 3.A gasztrointesztinális traktus betegségei 8,1% 4.Balesetek, mérgek, erőszak 7,8%

  4. Prevalencia • A vezető halálok mindkét nemben a kardiovaszkuláris ok volt (megelőzve a malignus tumorokat is) • 65-74 éves korcsoportban 50-52% • 75 év felett 60%

  5. Korfüggő élettani változások a szívben 1. • Mindkét kamra 200.000 m3vért pumpál 60 év alatt 40.000 km hosszú, 1.000 m2felszínű kapilláris rendszeren keresztül • A kardiovaszkuláris rendszer öregedése határozza meg a túlélést és a maximális elérhető élettartamot (100-120 év).

  6. Korfüggő élettani változások a szívben 2. Növekedési faktorok (AII, NE, ET, TGFβ) Autonóm moduláció Autonóm moduláció Szív eredetű faktorok: KontraktilitásFeszülés (szisztolés, diasztolés) Vaszkuláris faktorok: Pulzatilistágulékonyság visszavert hullámok nem-pulzatilis PVR

  7. Korfüggő élettani változások a szívben 3. • Normális vérnyomással rendelkező egyénekben egy mérsékelt korfüggő kamrai falvastagság növekedés fiziológiásnak tekinthető • A bal pitvar és a kamra belső átmérője szintén nő a korral (nem mindig éri el a statisztikailag szignifikáns mértéket. ) • A mellkas röntgen felvételén a szív kontúrok növekedése látható • A kamrafal vastagodás hátterében nagyrészt a miociták hipertrófiája áll, de a kötőszövet gyarapodása (fibrosis) is hozzájárul • A szívben mindenhol megfigyelhető fibrosis és kalcifikáció (az aorta billentyűn, az annulus fibrosuson), a kamrai compliance csökken

  8. Korfüggő élettani változások a szívben 4. • A szív korai diasztolés telődése csökken (80 éves korban kb. 50%, fiatalokban 2-szer annyi vér áramlik a kamrába ilyenkor, mint a későbbi fázisok során) • A mitrálisbillentyű lassabban záródik • A későidiasztoléstelődés gyorsabb, hatékonyabb(a szív kontrakciójának eredményeként) (idősekben a telődéskorai:késői=1:1) • Az EDV többnyire emelkedik (férfiakban)

  9. Korfüggő élettani változások a szívben 5. Nyugalomban Fizikai aktivitás során Fiatal szív A szív dobbanás kezdetén, nyugalomban A szív dobbanás végén , nyugalomban A méret a szívdobbanás kezdetén olyan, mint nyugalomban A méret a szívdobbanás végén kisebb, mint nyugalomban Öreg szív A méret a szívdobbanás kezdetén nagyobb, mint nyugalomban A szív dobbanás kezdetén, nyugalomban A szív dobbanás végén , nyugalomban A méret a szívdobbanás végén teljesen olyan, mint nyugalomban

  10. Korfüggő élettani változások a szívben 6. • pitvari ingerképző (pace-maker) sejtek száma 50 éves korra 50-75%-al csökken– a pulzus csökken • Az AV csomó sejtjeinek száma megtartott, de a vezetési sebesség lassul. • A His köteg sejt száma csökken–fibrózis • A nyugalmi szív frekvencia normális, de a fizikai aktivitás során elérhető maximum érték 30%-al csökken (80 éves korra), a lehetséges maximális szívfrekvencia és percvolumen azonos mértékben csökken • A b-adrenerg hatásokra adott válasz mérséklődik (a membrán G-proteinek változásai miatt)

  11. A nyugalmi, illetve kimerítő fizikai aktivitás során (függőleges testhelyzetben) mért percvolumen változása az életkorral atlétákban és edzetlenekben 20 r=.14, p>.26 D 16 r=.47, p<.001 12 Percvolumen (l/min) C 8 r=.16, p>.23 B r=.70, p<.001 4 A 20 40 60 80 kor (évek)

  12. Korfüggő élettani változások a keringésben 1. • Az artériák fala merevebbé válik, az aorta tágul: a az elasztikus és kollagén rostok mennyiségi és minőségi eltérései miatt. • A calciumlerakódás és kollagén keresztkötések még merevebbé teszik az ereket. • Az elasztikus rostokból eltűnik a glikoprotein, sérülékenyebbé/törékenyebbé válnak, az ásványi anyag tartalom nő, a poláros aminosav tartalom szintén gyarapodik. • Az aorta rugalmassága csökken, diasztole alatt a nyomás meredeken esik! (Ez csökkenti a koronária keringést!)

  13. Korfüggő élettani változások a keringésben 2. • A kis erek átépülnek (remodelling),a funkcionáliscapillárisok száma csökken – a szöveti oxigén ellátás csökken! • Atunica intimaés media vastagsága nő, pl. az a. carotiscommunis-ban a normál átlagérték 0,35 mm –2-3-szorosára nőhet (a növekedési faktorok magasabb szintje, sima izom proliferáció, átalakulás) • Változik az erek tónusa NO csökken, ROS, TxA2 PGH2növekszikCa-függővazokonstrikcióCa-aktiváltvagy feszültség-függő K+-csatornák a-alegységsűrűsége csökken a z érfali simaizom membránban • Mindezek mellett, az atherosclerosistovább fokozza az erek merevségét (a folyamat súlyosságától függően)

  14. Korfüggő élettani változások a koronária keringésben • A szívizom kontraktilitása csökken • Mind a szisztole, mind a diasztole időtartama nő (lassul ) (az L típusú Ca++csatornák ionárama fokozódik, aktivitásuk tartama megnyúlik) • A diasztolés nyomás csökkenése okán a koronária keringés csökken

  15. A kardiovaszkuláris funkció változásai 1. • Kamratelődés, előterhelés (preload) • A korai telődés 20 éves kor után progresszíven lassul, 80 éves korra már csak fele az eredeti értéknek • Ennek ellenére az EDV egészséges idős emberekben nem csökken, mert a telődés nagyobb része a második fázisban valósul meg • A pitvarok megnagyobbodása és erősebb kontrakciója felelős a késő telődésért (20 évesen20%, 80 évesen 40%)

  16. A bal kamra telődéshez való korai diasztolés és pitvari hozzájárulás összehasonlítása széles életkori tartományba eső személyekben férfiak nők 50 90 40 80 Késői diasztolés, a pitvari összehúzódásnak túlajdonítható telődés a teljes telődés %-ában) Koraidiasztolés telődési volumen (a teljes telődés %-ában) 30 70 20 60 10 50 0 20 40 60 80 100 100 0 20 40 60 80 Korévek) Kor (évek)

  17. A kardiovaszkuláris funkció változásai 2. • Kamratelődés, előterhelés (preload) • A hallgatózás (auscultatio) során 4. (pitvari) hang jelenik meg – gallop rotmus • Akut pitvar fibrillációban a koordinált pitvari összehúzódás hiánya ezen funkció kieséséhez vezet. Krónikus bal kamra elégtelenségben szenvedő betegekben, akut szívelégtelenség kialakulását eredményezi.

  18. A kardiovaszkuláris funkció változásai 3. • Utóterhelés (afterload) • az erek rugalmatlanabbak • a pulzus hullám sebessége fokozódik - a pulzus hullám egy gyors visszaverődésével még a szisztolé során, interferencia hullámok csökkenthetik a koronária keringést • a baroreceptor reflex érzékenysége csökken • a szisztolés vérnyomás nő • a kamra ürülése károsodik • A bal kamra tágul • A kamra fal megvastagodásának lehetnek előnyös következményei (a LaPlacetörvény alapján), a szisztolés funkció és az ejekciós frakció normalizálódását eredményezve Kóros vérnyomás esetén, kezelni kell– izolált szisztolés hipertenzió

  19. Miokardiáliskontraktilitás • A szív teljesítménye, azaz a perctérfogat (az elő- és utótehelés mellett) a szív kontraktilitásától függ

  20. A vaszkuláris és adaptív kardiális változások együttműködése az öregedés során koraidiasztoléstelődés aorta gyök mérete elhúzódó kontrakció pulzushullám sebessége éskorai hullám vissza-verődés szisztolés vérnyomáskésői csúccsal normálisvég-szisztolés volumenés ejekciós frakció Az LV falfeszülés normali-zálódása • LVfal • feszülés  LVhiper-trófia artériák merevsége normálisvég-diasztolés volumen pitvar mérete pitvaritelődés és kontrakció

More Related