Kommunikáció I.

1. Kommunikáció I. NKE-KTK 2012

2. Kommunikáció Communico, communicare (latin eredetű szó), etimológiai jelentése: megosztani, egyesülni, érintkezés, összeköttetés

3. A kommunikáció… Információtranszfer (Shannon-Weaver) Interakció, előre nem látható többlettel (Watzlawick, Bateson, Goffman) Közös tudásban, hitben, nézetben való osztozás, kapcsolat rituális megerősítése (Carey) Jelek segítségével történő jelentésátviteli folyamat (szemiotikai hagyomány)

4. Kommunikáció elpirulás zene könnycseppek képek szavak film hangok illatok

5. Kommunikáció Információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz vagy jelrendszer (nyelv, gesztusok) segítségével.

6. „Kommunikáló” állatok (példa) Kaptárba visszatérő felderítő méh: tánc segítségével tudatja a táplálékforrás minőségét, irányát és távolságát. Körtánc / rezgőtánc – a tánc iránya a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. A tánc időtartama a tápláléklelőhely távolságát jelzi.

7. „Kommunikáló” állatok (példa) Palackorrú delfin Látótávolságon belül: fej- és uszonymozdulataik, állkapcsuk tartása is részei a társas érintkezésnek; látótávolságon kívül: hangjelek. Társasági életet élnek; a csoportok összetartó ereje néhány "közkedvelt" egyed. Fogságban a gondozójuktól hallott hangokat (sípje: „gyere jutalomfalatért” is beépítik kommunikációjukba. Minden egyes egyednek egyedül rá jellemző füttye van, s ezt társai, "ismerősei" még akkor is felismerik, ha a füttyszót nem eredetiben hallják. Az egyedek a hangsor, s nem hangjuk alapján azonosítják egymást,

8. Kommunikáló gépek,gépek-emberekhuman-computer interaction http://www.origo.hu/tudomany/20090324-japan-robot-szupermodell.html http://hirposta.hu/cikk/2718203/Szuperrobot_vigyazhat_az_idosekre/

9. Kommunikáló emberek

10. Kommunikáló emberek 1. Lehetetlen nem kommunikálni. 2. Minden kommunikációban jelen van egy tartalmi és egy viszonymeghatározó aspektus, és az utóbbi minősíti az előzőt, ennélfogva metakommunikáció • Tartalmi szint („mit” síkja): • maga az információ, a közlendő • Viszony / kapcsolati szint („hogyan” síkja): • mi a viszony a tartalomhoz • mi a viszony a másikhoz (szerepek) • mi a viszony a helyzethez • mi a viszony a közlés módjához • A viszony síkja kommunikáció a kommunikációról (metakommunikáció).

11. Kommunikáló társadalom: a kommunikáció a társadalom kötőszövete

12. Társadalmi kommunikáció szintjei Szintjei (McQuail-piramis): • Intraperszonális kommunikáció • Interperszonális kommunikáció • Csoportközi kommunikáció • Szervezeti kommunikáció • Intézményi kommunikáció • Társadalmi kommunikáció Kommunikáció a szinteken és a szintek között is Minél több ember vesz a kommunikációban részt, annál inkább szükséges közvetítő eszköz > mediatizált vagy médiakommunikáció Minél több ember vesz a kommunikációban részt, annál kevésbé személyes és spontán a kommunikáció Hagyományos média: nem semleges technikai közvetítő eszköz! Intézmény, amely nagyüzemi termelést végez: Az adott intézmény – szerkesztőség – apparátusa egy meghatározott médiaműfaj konvencióin belül, szakmai kultúrájának (tulajdonos, szakmai szocializáció során internalizált értékek, rendelkezésre álló szakemberek, eszközök, idő, pénzügyi forrás) megfelelő értékek szerint szelektálja, feldolgozza, csomagolja és prezentálja a médiatermékeket (médiaüzeneteket)

13. Kommunikációs képzés az NKE KTK-n Kommunikációs szabályszerűségek tudatosítása, kommunikációs készségek, képességek fejlesztése • Interperszonális • Szervezeti / társadalmi (közigazgatási: önkormányzatok külső és belső kommunikációja) • Társadalmi (politikai kommunikáció, médiakommunikáció

14. A kommunikatív aktus elemei • Adó (beszélő, feladó) • Vevő (befogadó, címzett) • Üzenet (közlemény, „szöveg”) • Csatorna (fizikai közvetítő közeg) • Kód (jelrendszer) • Szituáció (kontextus)

15. Beszélő (kommunikátor; adó; feladó) Szerep – szerepelvárás Mit tehet? Önismeret fejlesztése, helyzet ismerete, hallgató ismerete, közös valóságra vonatkozó tudás, kommunikációs ismeretek, empátia, beszédtechnika fejlesztése

16. Befogadó (vevő, címzett) Szerep – szerepelvárás Mit tehet? Önismeret fejlesztése, beszélő ismerete, helyzet ismerete, közös valóságra vonatkozó tudás, kommunikációs ismeretek, empátia, aktív, értő hallgatás technikájának fejlesztése

17. Üzenet (szöveg, közlemény) jelölő és jelölt viszonya önkényes

18. Üzenet értelmezése Poliszémia: minden üzenet többféle értelmezésre nyitott

19. Csatorna Beszéd (30-40000 év) Írás (6000 év) Nyomtatás (1450) Elektronikus kommunikáció (1850-től) Számítógépes hálózatok (1970-től) „A médium maga az üzenet” - McLuhan

20. Kódok: verbális, paraverbális és nonverbális jelrendszerek • Verbális csatorna • Para-verbális csatorna • hang, hangszín, hanglejtés, szünet, intonáció • Non-verbális csatornák • Mimikai kommunikáció • Kommunikáció tekintet révén • Mozgásos/akciós kommunikációs csatornák • Gesztusok • Testtartás (poszturális kommunikáció) • Proxemika (térköz-szabályozás) • Intimitás-egyensúly szabályozása • Territoriális kommunikáció (hogyan osztjuk fel a teret) • Kinezikus kommunikáció • Taktilis kommunikáció: (taktilis kommunikáció - bonyolult kulturális konvenciók szabályozzák!) • Kémikus kommunikáció • kommunikáció a szagok révén, állatvilág és kulturális konvenciók • Tárgynyelv • Öltözködés, lakberendezés, épületek formái - hatalom és presztizs (énkifejezés módja) • Tárgyak (Rolex óra, mobiltelefon), testdíszek (tetoválások), hajviselet

21. Szituáció (kontextus) Támpont az értelmezéshez

23. A zavar gyakori forrása Kontextus félreértelmezése (szerepelvárás félreértelmezése következtében inadekvát viselkedés) Kultúraközi kommunikáció esetén még gyakoribb, mivel a megszokott értelmező sémák esetleg nem működnek...

24. A kommunikáció időbeli lefolyása, dinamikája • Belebonyolódás a kommunikáció felépülése • Kihátrálás a kommunikáció szertefoszlása • A kommunikáció törzse kommunikáció törzse – szerkezetét a kommunikáció során követett kompetitív vagy kooperatív stratégiák határozzák meg

25. A belebonyolódás • A belebonyolódás során kerülnek partneri kapcsolatba a kommunikátorok • Definiálják: • Saját szerepüket, • az egyik résztvevő felkínál egy sajátos szerepet /szerepmegvalósítást, a másik szereplő ezt elfogadja vagy módosítja • a szituációt, • Pl. információt kérek az utcán – a szituáció adott • Barátok között – a szituáció adott • Családon belül is adott a szituáció, de lehetnek kivételek • és a témát / témák sorrendjét. • Ez lehet egyszerűbb (bármiről lehet szó) vagy bonyolultabb (pl. vállalatvezetők közti konferenciahívás)

26. A kihátrálás • A felépült kommunikáció természetes módon megszűnik • Ennek jelét adják a kommunikátorok • Ahogy a belebonyolódást, úgy a kihátrálást is sajátos nonverbális jegyek segítik • Normális esetben gyakoribb a verbális jelzés (megköszönjük a beszélgetést, és mindenki megy a maga dolgára)

27. A kommunikáció törzse: a stratégiák • Stratégia: az a viselkedésminta lánc, amely a kommunikáció törzsének szerkezetét alakítja • A stratégiák, minta sajátos viselkedéskészletek lehetnek: • kompetitív stratégiák • kooperatív stratégiák

28. A kompetitív stratégiák • Alapja a kommunikátorok versengése • a vetélkedés során az elérhető nyereség megosztása a tét • A partner rovására lehet maximalizálni a nyereséget • Az olyan játszmák, amelyek kompetitív stratégiákon alapszanak: „zéró összegű” játszmák: a vetélkedés során az elérhető nyereség állandó, az egyik kommunikátor a vetélkedés annyival többet könyvelhet el magának, amennyit a másik veszít • Nyereség egysége: sztrók (nem üres „habcsók”) • Játszma: állandó partnerek között, ua. sémára épül, merev szerepekkel; felszínen együttműködés, mélyben versengés Tárgyalás – disztributív

29. A kooperatív stratégiák • A kommunikátorok célja, hogy közös erőfeszítéssel az elérhető nyereséget maximalizálják • (nem pedig hogy a partner rovására jussanak nyereséghez >> kompetitív stratégiák) • Végeredményként olyan „jövedelmek” is megjelenhetnek, amelyek nem oszlanak meg a résztvevők között, hanem valamennyi résztvevő jövedelmét növelik, a költségek pedig megoszlanak • Pl. időtöltés váróteremben, vonaton • olyan problémamegoldó interakciók, amely során pl. a felek olyan problémát oldalak meg együtt, amire külön-külön nem lennének képesek • A kooperatív stratégiák esetén mindkét résztvevő győztes, még ha a nyereség az egyik résztvevőnél realizálódik is. • Tárgyalás – integratív

30. A kommunikáció funkciója a szociálpszichológiai hagyomány szerint A szociálpszichológia a pszichológia egyik ága, mely azt vizsgálja, hogy az egyes személyek viselkedését hogyan befolyásolja mások, valódi, elképzelt vagy mögöttes jelenléte. Az egyén és a társas környezet kölcsönhatásával foglalkozik. Vizsgálja és értelmezi, hogy a társadalom hogyan hat az egyénre.

31. A kommunikáció funkciója(szociálpszichológiai megközelítés A kommunikáció szükségletének (kommunikációs éhség) magyarázata „Ingeréhség” – kisgyerekeknél állapot leromlása, betegségek, végzetes lehet Ingerek legkedvezőbb formája: fizikai intimitás Megvonás: lelki zavarok (magánzárka) idegsejtek elsorvadnak az agytörzsben Ingeréhség: biológiai, pszichológiai, társadalmi vetület Gyermek – fizikai ingerekre vágyik Felnőtt – rejtettebb, szimbolikus gondozási formákkal is beéri Sztrók – pozitív vagy negatív inger (Eric Berne)

32. Kérdések? agnes.jenei@uni-nke.hu