Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról? - PowerPoint PPT Presentation

sanjiv
mit gondolnak a k z piskol s gyerekek az agresszi r l n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról? PowerPoint Presentation
Download Presentation
Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról?

play fullscreen
1 / 33
Download Presentation
Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról?
58 Views
Download Presentation

Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról?

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról? És mit kezdünk vele, mi tanárok, ha megtudjuk?

  2. Kérdőíves felmérés a Kölcsey Gimnáziumban 2009. májusában • A válaszadó tanulók száma: 812 főből 625 fő – a tanulók 76 %-a • A kérdőívben: 21 kérdés szerepelt • Ebből: 10 nyitott 11 zárt (igen/nem vagy válasz-választásos) A nyitott kérdések jelentősége: nem befolyásoltuk a gyerekeket, nem adtunk válasz-alternatívákat, hanem azt kértük, hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg, amit tudnak vagy gondolnak A nyitott kérdések feldolgozása: 5 osztály válaszaiból kiválasztottuk a leggyakoribbakat (a legkeveseb7, a legtöbb 24 féle volt), és annak alapján állítottuk össze az értékelő-lapon a válasz-típusokat

  3. 1. Fogalmazd meg, hogy szerinted mi az agresszió! Tisztán megfogalmazott válasz ritka volt, legtöbbször az agresszió okát és célját is itt fogalmazta meg, amelyre a 2. ill. a 3. pontban kérdezünk rá. Ebben az esetben a 2. ill. a 3. pont értékelésénél vettük figyelembe a válasz oda tartozó részeit. Leggyakoribb válaszok: • fizikai bántalmazás, fájdalomokozás 197 - 31 % • erőszakos, durva megnyilvánulás, magatartás 163 - 26 % • szóbeli bántalmazás, hangos beszéd, kiabálás 157 – 25 % • az indulat, düh, feszültség, idegesség egyik kifejezési formája 142 – 22 % • másokra, mások ellen irányul 105 – 16 % Legritkább: • Magunk ellen is irányulhat 8 – 1,2 % • Veszélyes cselekedet 10 – 1.6 % • ráerőltetem másokra az akaratom 19 – 3 % • Nem tudja, nem válaszolt, vagy nem adekvát választ adott 61 – 9,7 %

  4. Következtetés: Csak a durvaságot, tettlegességet, kiabálást, az agresszió durva, feltűnő, szélsőséges formáit tekintik agressziónak, és csak azt, ami mások ellen irányul. Alig írták azt, hogy veszélyes, és hogy az agresszió az, hogy mindenáron, a másik rovására is megszerzem azt, amit akarok, vagy ami érdekemben áll, ráerőltetem az akaratomat a másikra. Nincsenek tisztában az agresszió fogalmával, és megnyilvánulási formáinak változatosságával, tehát nem ismerik fel, max. „érzik”, érzékelik, de nem tudatosítják magukban, mikor velük szemben agresszívek vagy amikor ők azok.

  5. 2 . Szerinted mi van az agresszív viselkedés hátterében? (Okok) • Családi okok (családi problémák, körülmények, feszültségek, neveltetés, ahogy vele bántak) 292 – 46 % • Stressz, frusztráció 02 – 16,3 % • Lelki bajok 91 – 14 % • Elfojtott, felgyülemlett érzelmek 77 – 12 %

  6. 10 % alatti válaszok • Harag, düh 49 • Rossz társaság, bandázás, deviancia 45 • Elnyomottság, kisebbségi lét 44 • Társadalom, társadalmi v. felnőtt minta 32 • Önbizalomhiány, kevés v. alacsony önbecsülés, kompenzálás, feltűnési vágy, bizonyítási vágy, megfelelési kényszer 43 • Média, sok tévézés, számítógépes játékok 25 • Félelem, fenyegetettség 27 • Genetika, öröklött hajlamok 23 • Igazságtalanságok, igazságérzet, sérelmek 20 • Nem tudom 15 • Hátrányos helyzet, nélkülözés, rossz körülmények, szegénység 14 • Cigányok 11 • Unalom 5 • Nincs oka 1 • Egyéb 67

  7. Következtetés • Inkább sablonválaszoknak tekinthetők vagy a médiában hallhatták (családi ok, stb.) • Valójában nincs tisztában vele, hogy az agresszió tanult viselkedés • Nincs más mintája arra, hogy elérje, amit szeretne (szeretetet, figyelmet, nyugalmat, stb.), • Nem tudja kezelni, kontrollálni érzelmeit, reakciói ösztönösek és nem tudatosak. • Azt gondolják, hogy az érzelmeink másoktól függnek, tőlünk függetlenül jönnek létre (mások bosszantanak fel… nem mi magunkat, stb.) • Az agressziónak van oka, ha van ok, van okozat, stb. Ha az okot megszüntetem, megszűnik, stb. Evvel szemben a rendszerszemlélet – ha a rendszer egy elemét változtatod, változik a rendszer, több ok van, egymásra hatások, stb. • Pl. rendszer-agresszió (ez is az, ami most történik – ha nem közös megállapodás útján történik vmi, az agresszív cselekedet)

  8. 3. Mi a céljuk az embereknek az agresszív viselkedéssel? • Feszültség-levezetés, stressz-levezetés 157 - 25 % • Megfélemlítés, félelemkeltés, erőfitogtatás, tekintélyszerzés 133 - 21 % • Figyelemfelkeltés, kitűnni, feltűnni vágyás 129 - 20 % • Az történjen, amit ők akarnak, másokra kényszeríteni az akaratukat 79-12,6 % • Az igazam érvényesítése, vita, eltérő vélemény kifejezése, meggyőzés 61 - 9 % • Önérvényesítés 47 - 7,5 % • Hatalmat, befolyást szerezni mások felett, elnyomni őket 46 • Semmi, nincs oka, ok nélkül történik 38 • Egyéb 32 • Nem tudom 31 • Probléma-, konfliktus-megoldás 27 • Öncél, szórakozás, unaloműzés 20 • Önvédelem 18 • „Visszaadni”, megtorolni a rajta esett sérelmet, 13 • Fájdalmat okozni másoknak 12 • Az érzések kifejezése 7 • Büntetés 5

  9. 4. Te agresszív embernek tekinted magadat? 493 – 78 % nem tekinti magát agresszívnek 92 – 14 % tekinti magát agresszívnek 5. Szerinted jellemző a mi iskolánkra az agresszió? 495 – 79 % nem jellemző 97 - 15 % jellemző Következtetés: ha azt vesszük figyelembe, amit ők agressziónak tekintenek, akkor a válasz adekvát

  10. 6. Ha a válaszod igen, akkor milyen mértékűnek érzékeled? • nagyon sokszor tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 3 – 0,4 % • sokszor tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 14 - 2 % • tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 72 – 0,11 % • ritkán tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 64 – 10 % Következtetés: az előző kérdéssel adekvát a válaszok aránya, és az is, hogy sokan 472-en 75 % nem is válaszoltak a kérdésre

  11. 7. Inkább a szóbeli vagy inkább a fizikai agresszió fordul elő? 502 inkább szóbeli 80 % 20 inkább fizikai 3 % Következtetés: annak ellenére, hogy 75 % válaszolta azt, hogy nem tapasztal agresszív megnyilvánulásokat, 80 % azt írta, hogy „inkább” a szóbeli agresszió jellemző az iskolánkra. 8. Inkább a tanárok vagy inkább a diákok agresszívek? 1. inkább a diákok 243 – 38 % 2. inkább a tanárok 53 – 8 % 3. mind a tanárok, mind a diákok 188 – 30 % Következtetés: megegyezik az előző válasz arányaival: 76 %-ban jeleztek agressziót.

  12. 9. Előfordul, hogy Te agresszív vagy? 1. igen, gyakran 45 – 7,2 % 2. igen, ritkán 416 – 66 % 3. nem, soha 112 – 17% Következtetés: megegyezik az előző válasz arányaival: 73 %-ban jeleztek agressziót, bár ritkán előforduló arányban. Kérdés: kinek mit jelent a ritka

  13. 10. Írj le egy a mi iskolánkban jellemzően előforduló agresszív megnyilvánulást! • Nem válaszolt 128 20 % • Nincs ilyen, nem találkoztam vele 94 15 % • Megjegyzéseket tesz a másikra, sérteget, minősít, kritizál 88 14 % • Egyéb 86 13 % • „Beszólás” 84 13% • A tanár hangosan beszél, kiabál, fenyegetőzik,indulatosan kifakad 81 12 % • Verekedés, rúgás, ütés, harapás, köpés 41 6 % • Tolakodás a büfénél 27 4 % • Diák szemtelen 13 2 % • Tanár ráerőlteti a véleményét, igazát a diákra, nem hallgatja meg a diákot 10 1,6 % • Kiközösítés 91 4 % • Fegyelmezés 6 • „Benézés” 2 • Portásnő dirigál, kiabál 1 Következtetés: a vastagon szedettek teszik ki a jellemző agresszív megnyilvánulásokat, úgy hogy az agressziónak csak a durva, erőteljes megnyilvánulásokat tekintik a diákok (lásd 1.pont) Összhangban van a szóbeli agresszió arányával, de 6 % fizikai agresszió magas, min. 41 ilyen eset már előfordult  41 gyerek írta, hogy van ilyen.

  14. 11. Írj le egy rád jellemző agresszív megnyilvánulást! • Kiabálás, üvöltözés, hangos beszéd, veszekedés 180 28 % • Nem válaszolt 112 17 • Nincs ilyen 66 10 • Káromkodás, csúnya beszéd 63 10 • „Beszólás”, szemtelenkedés, visszabeszélés 57 9 • Egyéb52 8 • Verekedés, rúgás, ütés, pofozkodás, harapás, köpés 34 5,4 • Bunkóság, udvariatlanság 23 3,6 • Csipkelődés, szekálás 16 2,5 • Passzivitás, duzzogás, mormogás 16 2,5 • Magamba fojtom 13 2 • „Viszont-agresszió” 13 2 • Keménykedés, „leoltás”, lökdösődés 11 1,7 • Testvéremmel, szülőmmel, kutyámmal, stb. durva vagyok 11 1,7 • „Benézés” 3

  15. Következtetés: • A nem válaszolók, és a „nincs ilyen” választ adók száma megegyezik a „soha nem vagyok agresszív” választ adókéval. Valószínűleg fogaluk sincs arról, amikor azok. • 80%-a a válaszadóknak viszont az agresszió változatos módjait alkalmazza a verekedéstől (5,4%) a kiabáláson, káromkodáson, szekáláson át. • Ezzel függ össze a 12. és a 14. kérdés, hogy mit kezd az agressziójával, illetve mit gondol annak létjogosultságáról.

  16. 12. Szerinted van olyan helyzet, amelyben jogos az agresszió? • van 384 – 61 % • nincs 254 - 40 % Következtetés: • 80%-nak vannak agresszív megnyilvánulásai, és 40 % mondja, hogy nincs olyan helyzet, amelyben jogos lenne az agresszió. Ez azt jelenti, hogy tudja, hogy nem kellene így viselkednie, és mégis előfordul, hogy így tesz. • Nem ismeri, nem tudja, hogy mit tehet abban a helyzetben mást, nincs választási lehetősége, reaktív módon reagál  ahogyan szokta, látta, tanulta • Figyelemre méltó a 60 %-os igen válasz, és az indoklás!  eszköztelenséget mutat vagy alacsony önértékelést vagy mindkettőt együtt.

  17. 13. Ha van ilyen helyzet, írd le, hogy szerinted mi az! • Önvédelem 84 13 % • Nincs ilyen 73 11 • Nem válaszolt és bejelölte az igen választ az előző kérdésnél 54 8 • Viszontagresszió 41 6,5 • Igazságtalanság 40 6,4 • Ha nincs más megoldás, nincs más eszköz 32 5 • Szeretteink vagy mások megvédése 29 4,6 • Ha provokálnak, piszkálnak 29 4,6 • Egyéb29 4,6 • Ha sértegetnek, ha sérelem ér 22 3,5 • Ha valaki nem ért a szóból, hiába kérik, nem hallja meg 22 3,5 • Ha diákok fegyelmezetlenek, a tanárnak rendet kell teremtenie valahogy 8 1,2 • Tehetetlenség 6 1 • Ha becsapnak 5 0,8 • Kezdeményezés a sportban 2 0,3

  18. 14. Szánnál-e időt arra a szabadidődből, hogy foglalkozz viselkedési minták felismerésével és tanulásával? • igen 263 – 42 % • nem 328 – 52 % Következtetés: • Több mint a fele nem foglalkozna. Válaszaikból kiderül, hogy • más dolgokat előbbre sorolnak, más értékek fontosak számukra: Nincs időm, fontosabb dolgom van ennél, stb. • változtathatatlannak vagy természetesnek gondolják ( kivonják belőle a saját felelősségüket) • tudomásul veszik, elfogadják, megszokták, hogy így van, alkalmazkodnak a szűkebb és tágabb környezeti mintákhoz. • Az igent válaszolók sem azért foglalkoznának vele, mert zavarja, akadályozza őket, ezek mindössze 12-en vannak, hanem inkább önismereti, pszich. édeklődésből. (Kíváncsi vagyok, érdekel, hasznos, stb.)

  19. 14. Szánnál-e időt arra a szabadidődből, hogy foglalkozz viselkedési minták felismerésével és tanulásával? • igen – 263 – 42 % • nem – 328 – 52 % Következtetés: Több mint a fele nem foglalkozna. Válaszaikból kiderül, hogy • más dolgokat előbbre sorolnak, más értékek fontosak számukra: Nincs időm, fontosabb dolgom van ennél, stb. • változtathatatlannak vagy természetesnek gondolják ( kivonják belőle a saját felelősségüket) • tudomásul veszik, elfogadják, megszokták, hogy így van, alkalmazkodnak a szűkebb és tágabb környezeti mintákhoz. Az igent válaszolók sem azért foglalkoznának vele, mert zavarja, akadályozza őket, ezek mindössze 12-en vannak, hanem inkább önismereti, pszichológiai édeklődésből. (Kíváncsi vagyok, érdekel, hasznos, stb.)

  20. 16. Hallottál-e az asszertív viselkedésről? igen 86 – 13 % nem 477 – 76 % 17. Tudod-e, hogy mit jelent az asszertív viselkedés? igen 42 – 6,7% nem 543 – 86 % Asszertivitás

  21. 18. Ha tudod, írd le, hogy szerinted mit jelent az asszertivitás? • Figyelembe veszi a saját és mások érdekeit is 5 fő • Magabiztosság, határozott fellépés 5 • Erőszakmentesség 3 • Igyekszik elérni amit akar, de nem minden áron vagy a másik rovására 2 • Nagyon agresszív viselkedés 2 • Egyéb 23 • Önérvényesítés 0

  22. Következtetés • mindössze 7 diák tudta, hogy mi az asszertivitás • Sokan nem tudják  hiányzik a kultúránkból mind a fogalom, mind az, amit jelent. • A fő cél nem az agresszió elleni küzdelem, hanem az asszertivitás elsajátítása, az ahogyan érdemes viszonyulnunk egymáshoz. • A mit ne csináljunk helyett a mit csináljunk megfogalmazása.

  23. ViszonyulásainkAz emberi együttlét módjai • Versengő  győztesek és vesztesek Vagy • Együttműködő Fontos, hogy megkapom-e tőled, amit én akarok, és akarom-e adni, amit te akarsz  ehhez kommunikálnunk kell

  24. Passzív Fölfedezi, mire van szüksége Vár és remél, hogy hozzájut ahhoz, amit akar Kockáztatja, hogy nem kapja meg amit akar Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz Agresszív Fölfedezi, mire van szüksége A szükségleteit bármi áron kielégíti Kockáztatja a küzdelmet, a vereséget, az ellenséget, a konfliktust Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz Viselkedés-típusok 1.

  25. Viselkedés-típusok 2. Asszertív (határozottan állító) • Felfedezi a szükségleteit • Megvizsgálja, hogy hogy juthat hozzá • Szándékozik kielégíteni, de nem mindenáron • De mindenáron kommunikál róla • Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz • Felelősséget vállal a saját életéért • Attitűd és viselkedési forma Az asszertív viselkedés olyan mint a tánc, együtt hozzuk létre:én lépek egyet, te lépsz egyet. Ha várom, hogy Te lépj, az nem passzivitás, ha én lépek, az nem agresszivitás.

  26. Az asszertivitás nem azt jelenti, hogy mindent megkapok A hatékonyság nem azt jelenti, hogy az történik, amit én akarok Az asszertív ember ahelyett, hogy hisz, gondol, feltételez észlel, tud és felfog

  27. Az agresszió • Kényszer, • A megegyezéstől való eltérés, vagy annak hiánya • Én döntöm el, hogy te hogy élsz, mit csinálsz • Lehet nem tudatos is, automatikus, rutinszerű, szokásos

  28. Az együttműködés • Alapja a szükséglet és nem a szokás A szokásos viselkedés • Nem kontrollált • Automatikus

  29. A viselkedés összetevői: • Cél: mit akarok • Szándék: hogyan akarom • Attitűd: viszonyulás, mely a célban és a szándékban is megnyilvánul • Forma: amit konkrétan meg is teszek, a cselekedet A viselkedés a céltól és a szándéktól függetlenül lehet agresszív (pl. elrántalak a villamos elől, döntök a cselekedetemről és vállalom a felelősséget) Az agresszív vagy a passzív viselkedés nem JÓ vagy ROSSZ viselkedés. Valamihez viszonyítva vagyunk agresszívek, passzívak vagy asszertívek.

  30. A szándék Szándékos viselkedés: Tudatában vagyok annak, hogy mit csinálok, megtervezem, és meg is teszem, vállalom érte a felelősséget „Nem szándékos” viselkedés: Nem vagyok tudatában annak, amit teszek, a szokásaim működtetnek, kivonom a felelősséget a cselekedetemből Ha a célomat úgy érem el, hogy valaki más kontójára történik, akkor az agresszió

  31. Módszerek az együttműködés és elfogadás elősegítésére • „Nem az számít, amit mondunk, hanem az, amit teszünk” A „rejtett tanterv” tudatosítása • Tanári önismeret fejlesztése. Asszertív minták, technikák elsajátítása. Megtanulni jól bánni magunkkal, nekünk tanároknak is!!Cél: mintaadás, környezeti hatások ellensúlyozása, tanár-diák kapcsolat fejlesztése • A versengés csökkentése és az együttműködés erősítése: kooperatív módszerek alkalmazása a tanórán • Az érzelmi intelligencia fejlesztése: az empátia tanítása • Konfliktuskezelő módszerek oktatása • Rendszeragresszió felismerése, elutasítása • Megtanítani a gyerekeknek a három viselkedési mintátmegtanítani, hogy mit is jelent pontosan az agresszió, mert észre sem veszik, mikor azokmegtanítani őket az asszertivitás örömére és szabadságára • Gyerekek igényeinek (lásd 3. kérdés) figyelembe vétele

  32. Módszerek a Kölcsey Gimnáziumban az agresszió csökkentése érdekében • Diákönkormányzati képzések (kommunikáció és vezetőfejlesztés, kortárs segítői képzések) VKE, Nyitókör Egyesület • Playback-improvizációs szakkör (érzelmek kifejezése, empátia és önismeret fejlesztése) • Drámapedagógiai módszerek alkalmazása a tanítási órán (emberismeret és etika, társadalomismeret, drámaóra, kommunikáció óra) • Interaktív szülői értekezletek a diákok bevonásával • LEÉ-modell tanítása és alkalmazása • VÉM-modell tanítása és alkalmazása • Mediációs eljárások fegyelmi tárgyalás helyett • Szabályok közös kialakítása, büntetés helyett a következmények vállalása • Feladatok delegálása (pl. kirándulás-szervezés, gólyatábor, stb.)

  33. Személyes viszonyulás az asszertivitáshoz • Betegséghez vezető út: az ÖNAGRESSZIÓ, rossz önérvényesítés, alacsony önértékelés, mely mind a passzív mind az agresszív ember sajátja • Mindkét viselkedési minta jelzés, hogy az illető nincs rendben, rosszul érzi magát a bőrében, viselkedési és problémamegoldó repertoárja korlátozott, önismerete alulfejlett, nem rendelkezik önreflexiós képességgel, stb. • Cél: egészséges önérvényesítés elsajátítása a JÓL-LÉT elérése