1 / 15

S Z Í N E K R Ő L

S Z Í N E K R Ő L. Látás fiziológiája. a színek fényhullámokból (elektromágneses energia egy fajtája) jönnek létre szemünk a 400-700 nanométer (hullámhossz) közti fényhullámokat képes érzékelni a fényhullámok színtelenek, a színek agyunkban állnak össze

salena
Download Presentation

S Z Í N E K R Ő L

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SZÍNEKRŐL

  2. Látás fiziológiája • a színek fényhullámokból (elektromágneses energia egy fajtája) jönnek létre • szemünk a 400-700 nanométer (hullámhossz) közti fényhullámokat képes érzékelni • a fényhullámok színtelenek, a színek agyunkban állnak össze • Hogyan?A fénysugarak elérik a szemlencsét, s a fény a szemlencsén, mint fénytörő közegen keresztül a retinára vetülve képpé alakul. A szemünkben lévő csapok és pálcikák fotokémiai folyamata révén az inger elektromos ingerimpulzusokká a alakítva jut el az idegpályákon keresztül az agy látókérgébe. Itt az impulzusok képérzetté alakulnak.

  3. Látás fiziológiája színlátás: csapok: színérzékelés pálcika alakú érzéksejtek: sötét-világos érzékelés - a színes képen megjelenített látvány tartósabban megmarad emlékezetünkben, mint a fekete-fehér látvány térlátás: - a retinán keletkező kép kétdimenziós - a valóságos képnek mélysége is van 1. viszont két szemmel látunk, a retinákon lévő képeket agyunk egyesíti egy térbeli képpé 2. érzékeljük a tárgyakon megjelenő fényeket és árnyékokat mozgás érzékelés: ha a szemünk elmozdul, akkor a retinán látott kép is más pontra kerül - állóképet nem látjuk mozgónak: mert mert látásunk kompenzálja fejünk mozgását, - mozgó tárgy képének mozgása folyamatos ?Film vetítésénél az álló képkockákat miért látjuk mozgónak?

  4. SZÍNEK • Színek fizikai tulajdonságai • Színek rendszere, keverése, harmóniája • Színkontrasztok (színek egymással való kapcsolata) • Színek pszichológiája

  5. 1. Színek a fizikában Isaac Newton, 1676:a fehér napfényt 3 élű prizmával színképpé bontotta. vörösnarancssárgazöldkékibolya spektrumszíneit tartalmazószínszalag Minden szín gyűjtőlencsével összegyűjtve: tiszta fehér Minden szűrőt a fénynyaláb elé téve: tiszta fekete Színek létrejöttének fizikai módjaira példák: fénytörés, tükrözés, interferencia, elhajlás, diffrakció, polarizáció

  6. 1. Színek a fizikában Keverék színek: Ha spektrum egyes színeit elkülönítjük (különféle színszűrőkkel), akkor keverék színeket kapunk. Komplementer színek: Azok a fényszín párokat nevezzük komplementer (kiegészítő) szín-pároknak, melyek keverékébőla tiszta fehér jön létre. Tárgyak saját színe: A színszűrők kiszűrik a spektrum kisebb-nagyobb tartományát. A tárgyak felülete speciális színszűrőknek felelnek meg, azok a fény egy bizonyos tartományát elnyelik, más tartományokat kevert színként visszavernek. A visszavert fényszín lesz a tárgy saját színe.

  7. 1. Komplementer színek Komplementer színek vöröszöldsárgaibolyakék narancs 1. szukcesszív kontraszt:az utókép mindig a nézett szín komplementere a szem magától megkeresi a komplementer színt, hogy helyreállítsa az egyensúlyt2. szimultán kontraszt:egy szín a másik színt is kicsit a komplementere felé közelíti - pl.: vöröset elkülönítve a maradék 5 színből zöld jön létre =>Minden elkülönített spektrál szín az összes többi színből összetevődött keverékszín komplementere.- pl.: használjunk vörös és zöld színszűrőt => Az összes szín elnyelésével tiszta fekete szín jön létre.

  8. 2. Színek rendszerzése, színrendszerek Színkör (tiszta színek): a spektrumban a színjelleg folyamatosan változik (finom átmenettel) a színszalag két végén lévő színt keverjük össze (vörös és ibolya: bíbor) a színkört sok meghatározott hullámhosszúságú fény tiszta szín (telített szín) alkotja (rövidebb: hideg sz., hosszabb: meleg sz.) Színgömb (semleges színek is): - gömb vízszintes főkörén állnak a spektrum színei (egyenlítő) - felső sarkpóluson áll a fehér, alsó sarkpóluson a fekete - a gömb középpontjában található a szürke szín Bármely színt el tudjuk helyezni a gömbfelszínén, vagy a gömb belsejében színezet világosság telítettség Színmetria: színméréssel kapcsolatos tudomány

  9. 2. Színek keverése Fény színek (prizmatikus színek) Festék színek (pigment színek) ADDITÍV SZÍNKEVERÉS (összeadó)Minden szín együtt: fehérKomplementerek együtt: fehér csal a felső félgömb színeit lehet előállítani a fényszínek keverésévelalsó félgömbön lévőket nem tudjukmegkapni keveréssel, csak a színek hiányával alapszínek: zöld, piros, ibolya SZUBSZTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS (kivonó)Minden szín együtt: feketeKomplementerek együtt: szürke mindkét félgömb színei előállítható főszínek: sárga, kék, piros

  10. 2. Színek harmóniája Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék): Első rendbeli színek

  11. Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék): Másod rendbeli színek

  12. Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék): Harmad rendbeli színek

More Related