Az időmértékes verselés

1. Az időmértékes verselés 006

2. Alapfogalmak • A ritmus különböző elemek szabályos váltakozása • Mik a különböző elemek az ütemhangsúlyosnál? - A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok • Mik a különböző elemek az időmértékesnél? - A hosszú és rövid szótagok • Mitől hosszú egy szótag? - Ha hosszú a mgh-ja vagy a rövid mgh-t msh-torlódás követi • Mitől rövid egy szótag? - Ha rövid a mgh-ja és nincs msh-torlódás sem • Mivé állnak össze a szótagok ott és itt? - Ott ütemekké, itt verslábakká

3. Példa Mint levelek születése, olyan csak az embereké is, Földre sodorja a lombot a szél, de helyébe az erdő Mást sarjaszt újból, mikor eljön a szép tavasz újra.

4. Először szótagolunk Mint|le|ve|lek|szü|le|té|se,|o|lyan|csak|az|em|be|re|ké|is, Föld|re|so|dor|ja|a|lom|bot|a|szél,|de|he|lyé|be|az|er|dő Mást|sar|jaszt|új|ból,|mi|kor|el|jön|a|szép|ta|vasz|új|ra.

5. Másodszor aláhúzunk Mint|le|ve|lek|szü|le|té|se,|o|lyan|csak|az|em|be|re|ké|is, ― υυ ― υυ ― υυ ― υυ ― υυ ― ― Föld|re|so|dor|ja|a|lom|bot|a|szél,|de|he|lyé|be|az|er|dő ― υυ ― υυ ― υυ ― υυ ― υυ ― ― Mást|sar|jaszt|új|ból,|mi|kor|el|jön|a|szép|ta|vasz|új|ra. ― ― ― ― ― υυ ― υυ ― υυ ― υ

6. Harmadszor egyformákat keresünk Mint|le|ve|lek|szü|le|té|se,|o|lyan|csak|az|em|be|re|ké|is, ― υυ ― υυ ― υυ ― υυ ― υυ ― ― Föld|re|so|dor|ja|a|lom|bot|a|szél,|de|he|lyé|be|az|er|dő ― υυ ― υυ ― υυ ― υυ ― υυ ― ― Mást|sar|jaszt|új|ból,|mi|kor|el|jön|a|szép|ta|vasz|új|ra. ― ― ― ― ― υυ ― υυ ― υυ ― υ

7. Verslábak Az így jelölt egységeket verslábaknak nevezzük A főbb verslábak: Szpondeusz: ― ― Piricchiusz: υυ Jambus: υ ― Trocheus: ― υ Daktilusz: ― υυ Anapesztusz: υυ ―

8. Sorok A verslábakból sorok állnak össze Az elemzett példánkban hat verslábból áll a sor, ezért neve: hexameter Van olyan is, ahol öt verslábból áll (2,5 + 2,5), ennek neve pentameter Mindkettő főleg daktilusokból áll Vannak jambikus, trochaikus sorok is