1 / 16

Dokumentumleírás, formai feltárás I.

Dokumentumleírás, formai feltárás I. A leíró katalogizálás és a szabályozás története előadó: Zsák Judit. A katalogizálás fejlődése. Az egyes bibliográfiai entitások felismerése a katalogizálás elvei a katalógusok funkciói fokozatosan alakultak ki.

rudolf
Download Presentation

Dokumentumleírás, formai feltárás I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dokumentumleírás, formai feltárás I. A leíró katalogizálás és a szabályozás története előadó: Zsák Judit

  2. A katalogizálás fejlődése • Az egyes bibliográfiai entitások felismerése • a katalogizálás elvei • a katalógusok funkciói fokozatosan alakultak ki. • A katalogizálás története szakaszokra bontható.

  3. 1. Ókor, középkor • Kialakul a könyvekről készült leírások adattartalma. • A katalogizálás korai történetében nehezen választható szét a tárgyi és a formai feltárás, a korai katalógusok többnyire szakrendiek. • Katalogizálási gyakorlat: a leírás fejlettsége ingadozó • művek leírása: általában a szerző nevével • a fejlettebb katalógusokban ezt kiegészítették a mű címével is. • Az egyenetlenség azzal magyarázható, hogy a könyvtárak elszigetelten működtek.

  4. Az első magyarországi könyvjegyzékek • többnyire bencés kolostorok okleveleiben szerepelnek • a 11. századból valók • a legkorábbi teljes könyvjegyzék Szent László király oklevele (1093) • amelyben leltárba foglalták a Márton-hegyi (pannonhalmi) Szent Márton kolostor javait, köztük 80 könyvet).

  5. Humanista könyvtárak • Általánosságban azt lehet mondani, hogy a 14. század közepétől tűnnek fel és a 15. században terjednek el a viszonylag fejlett katalógusok, a humanizmus könyvtári kultúrájának a termékei.

  6. 2. A 16-18. század A társadalmi igények hatására felismerik, hogy a könyvtárak katalógus nélkül használhatatlanok. A katalogizálás problémája helyet kap a kialakuló könyvtártani szakirodalomban.

  7. Reformáció • A 16. században indult reformáció könyvtári hatása elsősorban a közkönyvtárak elterjedésében érzékelhető. • A kialakuló egyetemi, fejedelmi, egyházi, városi könyvtárakat szélesebb rétegek és intenzívebben használták. • A nyomtatott könyvek elterjedése megsokszorozta az állomány számát. • A nemzeti nyelvű irodalom teret nyert a latinnal szemben.

  8. A katalogizálás terén fontos szerepet játszottak a könyvkereskedői, ún. vásári katalógusok (Messekatalog). A kereskedelmi bibliográfiák fejlődtek át később nemzeti bibliográfiákká. • A nyomtatott könyvek morfológiai jegyei könnyebbé teszik a katalogizálást (a kódexek leírásával szemben).

  9. A nyomtatott könyv legfontosabb tulajdonsága, hogy címlappal rendelkezik, amelyen a könyv azonosítását lehetővé tévő adatok általában együtt található. • A könyvtárosnak nem egy egyedi dokumentumot kell leírnia (kézirat), hanem egy kiadvány minden megegyező példányainak egyikét. • Ez már felvetette a leírás azonosságának szükségességét és ehhez megfelelő módszerek kifejlesztését.

  10. 17. század • A könyvtári katalógusok megjelennek nyomtatott formában is, és ez a nyilvánosság a katalógusok minőségének javulását segítette elő. Kialakul a könyvtártani szakirodalom. • Gabriel Naudé (Mazarin könyvtárosa): Avis pour dresser une bibliotheque (1627) = a mű kimondja, hogy a katalógus nélküli gyűjtemény nem tekinthető könyvtárnak • Frederic Rostgaard könyvtártani műve (1697) már a leírásra vonatkozó máig helytálló előírásokat tartalmazott (pl.: a szerző nevét pontosan kell visszaadni, az anonimák szerzőjét lehetőség szerint ki kell deríteni, ragaszkodni kell a cím szövegéhez, stb.)

  11. 18. század • a könyvtárak nyilvánosságára való törekvések új lendületet kaptak. Sok könyvtár elkészítette a katalógusát, jelentős magyar katalógus is született: Pray György: Index rarorium librorum bibliotheace universitatis regiae budensis, 1780-1781). • Még nincsenek szabályzatok, így nemcsak nemzeten belül, hanem egy-egy adott könyvtár katalógusában is sok a következetlenség. • Az első nemzeti szabályzat a század végén, Franciaországban jött létre (1791). Értékét elsősége adja.

  12. 18. sz. • A katalógusok formája még jórészt kötet alakú, de már a század elején megjelent Írországban a cédulakatalógus, amelyre 1775-ben Párizsban is áttértek. • Katalogizáláselméleti szempontból a korszak legjelentősebb teljesítménye Cristoph Kayser Manipulation bey der Einrichtung einer Bibliotheken and der Verfertigung der Bücherverzeichnisse (1790), • amely kimondja, hogy a könyvtár legfontosabb feladata a birtokában lévő könyvek gyors megtalálhatóságának biztosítása.

  13. 19-20.sz. • Első, modern éretelemben vett katalogizálási szabályzat: Antonio Panizzi (British Museum), 1839-ben hagyta az angol parlament jóvá. 91 pontban foglalta össze a mai katalogizálási gyakorlatnak szinte minden problémáját. • 1908-ban kapta meg végső formáját az ALA [American Library Association] katalogizálási szabályzat [Anglo-American Catalouging Rules=Angol-amerikai katalogizálási szabályzat], valamint a Porosz Instrukciók is.

  14. Porosz instrukciók: • (először 1899-ben jelent meg) a katalogizálás egész problematikáját logikus rendszerbe foglalta. Nemcsak a leírás szabályaival foglakozott, hanem a betűrendes katalógus szerkesztésével is. • Kimondta, hogy a címfelvétel alapja a könyv címlapja. A szabályzat foglakozik a cím különféle típusaival, a leírásra kerülő adatok sorrendjével, az írásmóddal, a helyesírással, stb, stb…) • Ismeretlen szerzőnél ún. tárgyi cím (Sachtitel) alkalmazását írta elő (grammatikai elv). A grammatikai elv lényege, hogy a leírás első rendszava a címben szereplő első nominativus, amelyet a cím többi szava az első nominativustól való grammatikus függősége sorrendjében követ.

  15. ALA katalogizálási szabályzat: • előzménye Panizzi, Jewel és Cutter szabályzata (angol-amerikai együttműködés: 1908, második kiadás 1949, de ekkor már az angolok nélkül) Ismeretlen szerzőnél a mechanikus címrendszó elve (Panizzi nyomán): a cím első szava alapján kell besorolni a művet, a címkezdő névelő nélkül. Másik fontos erénye a szabályzatnak a testületi szerző bevezetése a katalogizálási gyakorlatba. • A fenti két szabályzatot alapul véve rengeteg nemzeti szabályzat szerveződött. ALA-n alapult: Olaszország 1922, Vatikán 1931; Porosz Instrukciókon alapult: Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Bulgária, Magyarország.

  16. Magyarországon • az első országos érvényű katalogizálási szabályzatot az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ dolgozta ki 1924-ben, majd 1928-ban jelent meg A központi címjegyzék katalogizálási szabályai címmel. Nagyrészt a Porosz Instrukciókat követte, de tartalmaz újításokat is. A grammatikai rendszóválasztás elve helyett a mechanikus címrendszó elvét alkalmazta. • A katalogizálás egységét ez a szabályzat nem tudta maradéktalanul megvalósítani, mivel a nagy könyvtárak ragaszkodtak saját katalogizálási gyakorlatukhoz. Az OSZK 1936-ban kezdte meg rekatalogizáló munkáját, és alkalmazta a mechanikus címrendszót és a testületi szerzőt. • Az OKBK szabályzatának javított kiadása 1944-ben jelent meg, amely már a testületi szerző elem használatára is kiterjedt. Az 1953-ban megjelent első országos szabvány (MSZ 3424-52 Könyvtári címleírási szabályok) is ugyanezt írta elő.

More Related