1 / 31

A pénzügyi egyensúly fogalma, mérőszámai

A pénzügyi egyensúly fogalma, mérőszámai. Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu. Pénzügy Intézeti Tanszék. Gazdasági egyensúly-pénzügyi egyensúly. Milyen megközelítések vannak? reál- és nominális egyensúly, mérleg egyensúly,

rozene
Download Presentation

A pénzügyi egyensúly fogalma, mérőszámai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A pénzügyi egyensúly fogalma, mérőszámai Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

  2. Gazdasági egyensúly-pénzügyi egyensúly Milyen megközelítések vannak? • reál- és nominális egyensúly, • mérleg egyensúly, • részpiaci és teljes piaci egyensúly, (általános egyensúly) • statikus egyensúly, dinamikus egyensúly, • mikro-, mezo-, makro szintű,

  3. A gazdaság bonyolult rendszer - egyensúlyának vannak reál- és nominális tényezői, - a gazdasági egyensúly különféle részegyensúlyok összessége, (balance, equilibrium) - az egyes részegyensúlyok megvalósulása nem jelent gazdasági egyensúlyt,

  4. Az egyensúly fogalmának rendszerelméleti megközelítése • A gazdasági egyensúly az az állapot, amikor egy adott időszakban a rendszert alkotó tényezők stabilak, nincsenek erőteljes változások, a különböző gazdasági szereplőknek nem áll érdekükben megváltoztatni gazdasági magatartásukat. • A rendszerelmélet szerint egy rendszer akkor van a folyamatos egyensúly állapotában, ha tényezőinek aktuális konfigurációja alkalmas arra, hogy környezetéhez alkalmazkodva képes önmagát fenntartani.

  5. A pénzügyi egyensúly • A gazdasági egyensúly, ezen belül a pénzügyi egyensúly nem feltétlenül egymást lefedő fogalmak. A reálgazdasági egyensúly általában feltételezi a pénzügyi egyensúly létét, míg a pénzügyi egyensúlyból nem következik feltétlenül a reálegyensúly. A két tényező között kölcsönhatás. (Pl. a nyugdíjrendszer és elöregedés problémája az eszközzsugorodási hipotézis)

  6. Pénzügyi egyensúly megjelenései és mérőszámai • Mikro • likviditás, • szolvencia, • bonitás, • Makro • pénzstabilitás, • külső pénzügyi egyensúly fizetőképesség, • fiskális egyensúly

  7. Makro pénzügyi egyensúly mutatószámai • Belső • - pénzstabilitás,infláció; • - pénzmennyiség változás/GDP változás; • hitelkereslet, hitelkínálat; • - államháztartás pozíciója (elsődleges egyenleg, GFS egyenleg), annak GDP-hez viszonyított aránya, • - államadósság/GDP • Külső • valutaárfolyam stabilitás/volatilitás, • nemzetközi fizetési mérleg pozíciója, ennek GDP-ben kifejezett értéke • Külső adósságállomány/GDP

  8. A fiskális egyensúly néhány kérdése

  9. A fiskális rendszer hatásai • Bevételi oldal hatásai (T= adók, F = használati díjak, D (G) = hitelfelvétel) • A költségvetés kiadási oldalának hatásai. (G = kormányzati vásárlások, TR = transzferek, N = kamatfizetés államadósságra, A =államadósság törlesztés) • A bevétel és kiadás különbségének (fiskális pozíció) hatásai. (deficit/szufficit)

  10. Adóztatás hatásai Fiskális hatások. Biztosítják a közkiadások fedezetét. Jövedelemelosztási hatások. Az adóalanyok nem feltétlenül azonos adót fizetnek, ez megváltoztatja jövedelmi pozíciójukat. Piac torzító hatások (adóterhelés). Költségeket módosítanak. Korrekciós (internalizáló) hatások (Pigou-féle adók). A környezeti adók beépülnek a környezet károsító termelés költségeibe.

  11. A fiskális rendszer hatásai • A fiskális politika az egyenlegeken keresztül hat. • Deficit (flow) finanszírozása történhet: 1. Monetizálással, nő a forgalomban lévő pénzmennyiség. Ez lehetséges jegybanki hitelnyújtással, vagy állampapírok monetáris szereplők általi vásárlásával. 2. Tőkepiaci finanszírozással, amikor az állampapírokat nem monetáris szereplők vásárolják. • Államadósság(stock) = felhalmozott deficit • Vegyük észre a monetáris és fiskális alrendszer kölcsönhatásait és gondoljuk át a jegybanki függetlenséggel kapcsolatos ismereteket!

  12. A fiskális egyensúly megteremtése • önmagában egyensúlyi probléma a fiskális egyensúly hiánya? • Milyen mutatói vannak? (elsődleges; GFS; ESA 95 módszertan szerinti. Mit mutatnak? • a kormányzati szektor pozíciójának javításának lehetőségei: • Bevételi oldal növelése (adóemelés, használati díjak szerepének növelése, állami vagyon értékesítése). Itt is felmerülnek szerkezeti kérdések. • Kiadási oldal csökkentése. Fűnyíró vs. szerkezeti reformok, rövid táv-hosszú táv.

  13. Az államadósság fenntarthatósága • Az államadósság finanszírozhatósága, összetétele. (denomináció, lejárati szerkezet, az adósság kamatterhei) • Adósságcsapda fogalma, a fenntarthatóság feltétele ennek elkerülése. • A fenntarthatóság függ: • GDP növekedésétől, • a költségvetés elsődleges egyenlegétől • és az adósság kamatterhétől.

  14. A külső egyensúly kérdései

  15. A nemzetközi fizetési mérleg-első megközelítés, fogalom • Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi műveleteit összesítő kimutatás. • Tartalmazza: • a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok keretében az összes külföldről származó pénzbevételt és külföldre teljesített kifizetést, • a külfölddel szemben adott időszakban keletkezett követeléseket és kötelezettségeket, • a hivatalos tartalékok állományának változását. • pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos kereslet-kínálati viszonyokat fejezi ki.

  16. Aktív tétel = külföldi fizetőeszköz beáramlását generáló tranzakció (pl. áruexport, tőkeimport) Passzív tétel = külföldi fizetőeszköz kiáramlását generáló tranzakció. (pl. áruimport, tőkeexport) Nemzetközi fizetési mérleg (flow)

  17. A nemzetközi fizetési mérleg-szereplők • 1. Devizabelföldi = az a szereplő, akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai vonatkoznak. Nem teljes konvertibilitás esetén értelmezhető. • 1a. Rezidens az a gazdasági szerelő, akit alapvető gazdasági érdeke az adott országhoz köt. • 2. Devizakülföldi= akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai nem vonatkoznak. Nem teljes konvertibilitás esetén értelmezhető. • 2a.Nem rezidens akit alapvető gazdasági érdeke a külföldhöz köt. • 3. Offshore= kedvező deviza- és adószabályozási feltételeket biztosító országban bejegyzett, de gazdasági érdeke szerint nem a bejegyzés helyéhez kötődő szereplő, területen kívüli.

  18. Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 1. • A folyó pénzügyi műveletek: • - áru- és szolgáltatás áramlások (áru- és szolgáltatás export-import, speciális pl. idegenforgalom) • - a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér, osztalék, kamat) • - viszonzatlan átutalások (támogatások, segélyek, adományok).

  19. Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 2. • A tőketranzakciók: • - Működőtőke befektetések. Ezeknek nincs lejárata, a befektető tartós érdekeltsége a vállalatirányításban). Formája lehet „zöldmezős” beruházás, vállalatfelvásárlás (részvények többségének megvásárlása). • - a portfólió befektetések, itt likvid másodlagos piaccal rendelkező értékpapírok külföldi befektetők általi megvásárlásáról van szó. • - bankhitel; • - a spekulációs befektetések (forró pénz).

  20. Nemzetközi fizetési mérleg külső egyensúlyt meghatározó részei • 1. Folyó mérleg (FFM), lényege, hogy a tranzakció hatása egyszeri. Áru-szolgáltatás mérleg, tényező jövedelmek áramlása (transzfer 1.) és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások(pl. EU-s támogatás, nemzetközi segély). • 2. Tőkemérleg, a devizatartalékokra és a folyó fizetési mérlegre későbbiekben kiható pénzmozgások. (Pl. tőkebefektetés tőkejövedelem kiáramlást generál)

  21. Nemzetközi fizetési mérleg –úgynevezett alapmérleg • folyó mérleg + a rövidlejáratú tőkemozgásoktól (forró pénzek) megtisztított tőkemérleg. Ezen tételek finanszírozása tervezhető.

  22. A nemzetközi fizetési mérleg-második megközelítés- hatások

  23. Fizetési mérleg pozíció • Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik be, akkor ez aktívum. • Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik ki, akkor ez passzívum. • Önmagában az aktívum vagy passzívum a gazdaság egészségéről nem sokat mond.

  24. Az ikerdeficit • - Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költségvetési hiány együtt jár a folyó fizetési mérleg hiánnyal. • - Vitatott jelenség: • Az ok, okozati összefüggések vonatkozásában. • Meghatározott feltételrendszer esetén következik be.

  25. Aktívum/passzívummi a jó??? • „Ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyan az.” • - Magyarország fizetési mérlege: az elmúlt 20 esztendőben jellemzően folyó passzívumot mutatott, ezt ellensúlyozta a külföldi tőke beáramlása. Ha a tőke „önként jön” az befektetés, ha nem az kölcsöntőke. Ennek a tőkebeáramlásnak „ára”, hozama van. A nem fedezett passzívum a tartalékok változását eredményezi. (Az utóbbi néhány évben a magyar folyó fizetési mérleg aktív.) • - USA folyó fizetési mérlege passzív. Ezt nem kell teljes mértékben fedezni, mert az USD tartalékvaluta, sőt a nemzetközi pénzügyi rendszer számára időnként fontos is.

  26. Aktívum/passzívummi a jó??? • „Az ördög a részletekben lakozik.” • Jelenleg a magyar folyó fizetési mérleg aktív. A gazdasági egészség jele? Nem! • Nem mindegy, hogy a pozícióm milyen valutában keletkezik. • Konvertibilis valutában szerzett aktívum. • Nem konvertibilis valutában szerzett aktívum. • ΣEgy-egy indikátort nem szabad abszolutizálni.

  27. Monetáris politikai szempont • Hogyan hat a fizetési mérleg egyenlege a pénzmennyiségre? Pénzteremtés lehetséges úgy is, hogy monetáris szereplő devizát vált át hazai fizető eszközre. • Ceterisparibus az aktívum pénzmennyiséget növelő, mivel több devizát váltanak át hazai fizetőeszközre. • A passzívum ceterisparibus pénzmennyiséget csökkentő hatást fejt ki, mert több hazai valutát váltanak át külföldi fizetőeszközre. • A sterilizáció lényege éppen a „fölös” pénzmennyiség piac konform „eltüntetése”, kivonása a gazdaságból.

  28. Árfolyam kockázat és az árfolyamváltozások hatásai • Árfolyam kockázatnyitott pozíció. • 1. „átárazza” a követeléseket, kötelezettségeket és a vagyont. • 2. ceteris paribus változtatja a határokon átnyúló gazdasági tranzakciók szereplőinek helyzetét. • Gyengülés jó azoknak, akik külföldi fizetőeszközben szerzik bevételeiket, rossz akiknek külföldi fizetőeszközben merülnek fel kiadásai. • Erősödés fordítva.

  29. Az árfolyam rezsim • Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot? • Rögzített (fix) árfolyam: a monetáris hatóság • Szabadon lebegő árfolyam: a piac • Rugalmas(vegyes) árfolyam: van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle: bizonyos keretek között a piac, monetáris hatóság interveniál. Az intervencióra a nemzetközi tartalékokat használja.

  30. Külső egyensúly Ha a FFM deficites: finanszírozni kell! Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek) Tartósan nem lehet a FFM deficites! Alapmérleg: X-M+LTC=0 LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): X-M+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

  31. Külső egyensúly Szempontok: • Ne az abszolút, hanem a relatív FFM hiányt nézzük – GDP-hez viszonyítva • Mekkora az ország külső adósságállománya? • Mekkorák a valutatartalékok? (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot) • Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni? Ha nagy a hiány, valamit tenni kell Árfolyampolitika! Devizaátváltás korlátozása

More Related