A pszichológia főbb területei

1. A pszichológia főbb területei 1.

2. Történeti áttekintés • Tudományos pszichológia • A pszichológia tudományossága • bizonyosság igény • magyarázat igény • koherencia igény • Történeti képződmény

3. Örök kérdések • Test-lélek • Determinizmus – szabad akarat • Redukcionizmus - non-redukcionizmus • Nature-nurture • Alapkérdések és alapvető válaszok • Viselkedés okai • Lelki történések mechanizmusai

4. Az alapkérdések alapdimenziói: • Mi a pszichológia tárgya? – mit vizsgáljunk?, mi fontos, mi nem? • Mi a pszichológiai megismerés módszere? – hogyan vizsgálódjunk? • Miféle általános, alapvető törvényszerűségek léteznek, létezhetnek, fedezhetők fel? – determinizmus probléma • Hogyan viszonyuljon a pszichológia tudománya más tudományokhoz, módszerekhez?

5. Hagyományok a pszichológiában • Filozófiai hagyományok • Racionalizmus • Empirizmus • Természettudományos hagyomány • Élettan, fiziológia • Pozitivizmus • Evolúciós elmélet

6. Racionalista hagyomány • Az európai gondolkodás szekularizációja - logikus, racionális gondolkodás fontossága • Test-lélek viszony – interakcionista dualizmus • Tudatosság szerepe – introspekció • A gondolkodás és a nyelv kapcsolata • Innátizmus, nativizmus – veleszületettség Descartes (1596-1650)

7. Gépben lakozó szellem Külvilág mozgatja a idegekben lévő fonalakat Életszellem az agykamrákból áramlik az izomok felé Szellem: a tobozmirigyen keresztül kapcsolatba kerül a testtel: tudatos élmény (az élmény a tudással gazdagodik). Tudás: veleszületett „ideák”. – nativizmus alapja.

8. Empirista hagyomány • „Tabula rasa” és tapasztalatelvűség • Megismerési „mechanizmusok” • észlelés – benyomások • asszociációk – ideák/képzetek • absztrakciók – gondolatok J. Locke (1632-1704)

9. Empirista hagyomány • Oksági törvények a lélek működésében – asszociációk (hasonlóság, időbeli és térbeli érintkezés, ok és okozat) • A tudományos lélektan lehetősége – magyarázhatóság, bejósolhatóság • Determinizmus vs. szabad akarat D. Hume (1711-1776)

10. Empirista hagyomány • „mentális kémia” • evolúciós gondolat • lélektan, mint természettudomány J.S. Mill (1806 - 1873)

11. Filozófiai hagyományok jelentősége a pszichológiára Empirizmus: • Behaviourizmus – tapasztalatelvűség • Kognitív pszichológia: konnekcionizmus – a szerveződés elvei, asszociációk Racionalizmus: • Kognitív pszichológia, kognitivizmus: • Innátizmus gondolata • A gondolkodás, nyelv, tudás eredete, mint témák

12. Természettudományos hagyományok Fiziológia, élettan, mint a test működésének tudománya • Jelentősége: • Módszertan • Alternatív vagy kiegészítő magyarázat • Descartes – reflexfogalom • Whytt, Legallois, Bell, Magendie, Pavlov – reflexelmélet • Jackson – idegrendszeri szerveződés evolúciós magyarázata • Gall, Flourens, Broca, Wernicke - agyi lokalizáció • Helmhotz, Weber, Fechner – pszichofizika

13. Természettudományos hagyományok Pozitivizmus • Jelentősége: • Természettudomány • Módszertani elköteleződés • Comte (1798-1857) – társadalomtudományok a természettudomány módszerei szerint • A pszichológia nem lehet tudomány • Mill – a lélektan, mint az asszociáció törvényeinek kutatója központi jelentőségű

14. Természettudományos hagyományok Evolúciós elmélet 1. Alkalmazkodás - funkciók 2. Természetes szelekció - kiválasztódás 3. Változatosság - egyéni különbségek 4. Öröklődés Charles Darwin (1809-1882)

15. Természettudományos hagyományok jelentősége a pszichológiára Fiziológia, élettan • A természettudományos / kísérletező pszichológia módszerei, eszköztára Pozitivizmus • Mit is jelent a természettudományos pszichológia Evolúciós elmélet • Szemléleti keret – funkcionalizmus • Pszichológiai kérdések, témák, irányzatok: • Fejlődéslélektan • Összehasonlító pszichológia • Személyiséglélektan, pszichometria

16. A pszichológia születése 1879 Lipcse: első pszichológiai laboratórium Orvos, fiziológus de filozófiailag művelt Kísérleti introspekciós pszichológia – elemi szintű mentális jelenségek Néplélektan – összetett mentális jelenségek (nyelv, kulturális ‘termékek’ Laboratórium, tankönyv, folyóirat, egyetemi és doktori képzés, műszerek tervezése Strukturalista, funkcionalista, folyamatorientált, evolucionista, behaviorista stb. pszichológiaiirányzatok referenciapontja W.M. Wundt (1832-1920)

17. Klasszikus laboratóriumi műszerek:

18. Alternatív kezdetekFunkcionalizmus 1870-es évek: első pszichológiai laboratórium Amerikában Orvos, fiziológus de filozófiailag művelt Laboratórium, tankönyv, folyóirat, egyetemi és doktori képzés Nem a módszerek, hanem a funkció a hangsúlyos A lelki működés mint funkció és a pszichológia mint funkció Funkcionalista, behaviorista pszichológiai irányzatok és az alkalmazott lélektan kezdete Érzelem elmélet, nyelvelsajátítás elképzelés W. James (1842-1910)

19. Alternatív kezdetekHermeneutikus pszichológia Eltérő világkép, cél, módszer • Nem csak természettudományos pszichológia • Jelentés, történetiség, szabadság • A pszichológia feladata: keletkezési és befogadási aktusok, történések megértése, empátiás feltárása. • Egyedi értelmezések és nem általános törvényszerűségek! W. Dilthey (1833-1911)

20. Alternatív kezdetekFenomenológiai pszichológia Eltérő világkép, cél, módszer • Nem csak természettudományos pszichológia • Szubjektív élmény, tapasztalat, a tudatosság tartalmai • A pszichológia feladata: fenomenológia, az élményszerűséget leginkább közelítő leírás. • Egyedi értelmezések és nem általános törvényszerűségek! F. Brentano (1838-1917)

21. Intézményesülés és nagy Iskolák • Laboratórium • Intézményi háttér (iskola, képzés, kutatás, folyóiratok, tankönyvek) • Szakmai szervezetek – APA, 1892 • alapkérdések, kutatási irányzatok • Nagy Iskolák: • Strukturalizmus, funkcionalizmus • Pszichoanalízis • Alaklélektan • Behaviourizmus • Kognitivizmus • Megértő-hermeneutikus pszichológia • Fenomenológiai pszichológia

22. Pszichoanalízis • A pszichoanalízis négy rétege: • Elmélet a lélek felépítéséről – id, ego, superego, vagy tudatos, tudatelőttes, tudattalan • Pszichoszexuális fejlődés elmélete • Lelki zavarok keletkezésének elmélete • Pszichoterápiás eljárás • Tudattalan – lelki = tudatos felfogás • Elfojtás • Természettudományos – értelmező-hermeneutikai lélektan (a páciens beszámolói) • Emberkép: ösztönösség, pesszimizmus Sigmund Freud (1856-1940)

23. Pszichoanalízis Elhajló, mélylélektani iskolák: • A. Adler – individuálpszichológia • C.G. Jung – kollektív tudattalan, archetipusok • A. Freud, H. Hartmann – ego-pszichológia • Self-pszichológia – önreprezentációk szerepe de, közös pontok: tudattalan, gyerekkori élmények, terápiás módszerek

24. Alaklélektan • K. Koffka, M. Wertheimer • Elemek helyett szerveződés, egészlegesség, forma (gestalt) • Megismerési folyamatok az észlelés és gondolkodás mintázatain keresztül • K. Lewin – mezőelmélet szociálpszichológia • Kognitív pszichológia fedezte fel újra Wolfgang Köhler (1887-1967)

25. Behaviourizmus • Reakció a kudarcra, a klasszikus pszichológia terméketlenségére módszertani kritikával • Objektív módszer kell – a megfigyelhető tényekre alapozva • Viselkedéselemzés: környezeti ingerek és viselkedéses válasz • Tanulás J. B. Watson (1978-1958)

26. Kognitivizmus • Reakció a kudarcra, a behaviourizmus terméketlenségére módszertani kritikával • Pl. nyelvhasználat, állati viselkedés (Tolman) • Objektív módszer (megfigyelés, kísérlet, mérés)kell – a megfigyelhető tényekre alapozva de, az értelmezés pszichés folyamatokra hivatkozik • Viselkedéselemzés és mentális reprezentációk N. Comsky (1928 -) • Kognitív fejlődéslélektan – a mentális reprezentációk eredete • Kognitív kísérleti pszichológia – hogyan irányítják a viselkedést • Kognitív neuropszichológia – milyen kapcsolatban áll az idegrendszerrel

27. Megértő-hermeneutikus pszichológia • Hagyományosan a természettudományos pszichológia alternatívája • Életidegenség • Jelentés-érzéketlenség • Feladat: életforma, nyelvjáték, hagyomány kontextusában interpretálni

28. Fenomenológiai pszichológia • Maslow, Rogers • Humanisztikus pszichológia • önkiteljesítés

29. A jelen pszichológiájának jellegzetessége • Alapkutatás-alkalmazott kutatás kettőssége • a megismerés öncél • Megértés, magyarázat • Általános-, fejlődés-, szociál-, személyiség, neuro- pszichológia, • az ismeretek alkalmazása a cél • hatékonyság • alapkutatások eredményeire alapoz • de részbeni módszertani önállóság • Nevelés-, munka-, szervezet-, klinikai, stb. pszichológia

30. Határterületek – Konvergencia pontok • Pszicholingvisztika – nyelv és lélek • Szociobiológia – genetika, evolúciós elmélet, pszichológia • Pszichoneuroimmunológia – pszichés jelenségek, idegrendszer, immunrendszer • Kognitív tudomány, megismeréstudomány • Pszichológia, Biológia, Logika,filozófia, Nyelvészet, Matematika,számítástechnika