1 / 16

Mozgások I Newton - törvényei

Mozgások I Newton - törvényei. Arisztotelész (k.e. 384-322). A tökéletes, természetes mozgás az egyenletes körmozgás Az égi mozgás a tökéletes rend, az örök harmónia birodalma Az anyag természetes állapota a nyugalom

royal
Download Presentation

Mozgások I Newton - törvényei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Mozgások INewton - törvényei

  2. Arisztotelész (k.e. 384-322) A tökéletes, természetes mozgás az egyenletes körmozgás Az égi mozgás a tökéletes rend, az örök harmónia birodalma Az anyag természetes állapota a nyugalom A lét határozza meg a mozgást, az élőlények maguktól, a nehéz testek gyorsabban, a könnyűek lassabban esnek A mozgás folyamat, fenntartásához erő szükséges A sebesség (v) egyenesen arányos a ható erővel (F), ha a F = 0 akkor v = 0

  3. Galileo Galilei (1564-1642) A természetes mozgás: az egyenletes körmozgás Az erő a mozgásállapot megváltoztatásához szükséges, nema mozgás fenntartásához. Egy test mindaddig megőrzi mozgásállapotát, amíg más test vagy mező ennek megváltoztatására nem kényszeríti. Ha külső erő nem hat (F = 0), akkor a mozgó test nyugalomban van vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez (v = 0, v = áll) Film: mozgások vonatkoztatási-rendszer, inerciarendszer fogalma A lejtőn való mozgás értelmezése, A szabadesés egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

  4. Isaac Newton (1642- 1727) A természetes mozgás: az egyenes vonalú egyenletes mozgás I törvény: a tehetetlenség törvénye A tehetetlenség törvényének értelmezése a mindennapi közlekedésben. Tevékenységek: (főtt- és nyers tojás, üvegpohár + papírlap, gyufásdoboz + vízzel telt pohár + vonalzó)

  5. A tehetetlenség törvényének következményei • A tehetetlenség (inercia) a testek azon képessége, hogy képesek egyenes vonalú egyenletes mozgásra minden ok nélkül. • A nyugalom és az egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenértékű, nem különböztethető meg egymástól. • A testek alapvető tulajdonsága a tehetetlenség, melynek mértéke a tömeg. • Inerciarendszerben érvényes a tehetetlenség törvénye. A gyorsuló vagy forgó rendszerek nem inerciarendszerek. • Minden mozgásállapot-változásnak oka van, mely ok mindig más testben vagy mezőben keresendő.

  6. Newton II. mozgástörvénye Azerő, a testek kölcsönható-képességének a mértéke. Az erőhatás sebesség-változást (a sebesség nagysága, vagy az iránya vagy egyszerre mindkettő) vagy alakváltozást eredményez. Jele: F (tulajdonságai)Mértékegysége: N (értelmezés) A sebességváltozást gyorsulással jellemezzük. a = Δv/Δt Mértékegysége: m/s2. Állandó erő hatására a test gyorsul. A gyorsulás egyenesen arányos a létrehozó erővel: F ~ a, hányadosuk állandó F/a = m (tehetetlen tömeg) filmrészletek - realika

  7. Newton II. mozgástörvénye (folytatás) A dinamika alaptörvénye F = m a A mozgó test lendítőképességének a mértéke a lendület (impulzus). I = m v (I -lendület, m-tömeg, v-sebesség) Egy rendszerre ható külső erők eredője egyenlő a rendszer impulzusának időegységre eső megváltozásával F = ΔI / Δt F = (I1 - I0) /Δt = (mv1- mv0) /Δt = m (v1 - v0 )/Δt = m Δv /Δt = m a

  8. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Film: egyenes vonalú és egyenletesen változó mozgás Egyenes vonalú egyenletes mozgás fogalma Leíró mennyiségei: pálya-, út-, idő-, sebesség fogalma Az út és a sebesség ábrázolása az idő függvényében Átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség értelmezése Dinamikai feltétele: ne hasson erő, vagy ha hat, akkor az eredő erő legyen zérus : F = 0 vagy ΣF = 0, ekkor a v = állandó Gyakorlati példák a mozgástípus értelmezésére Ejtőernyős-realika

  9. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás fogalma Lejtőn való mozgás értelmezése

  10. Lejtőn való mozgás szemléltetése

  11. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Dinamikai feltétele: állandó nagyságú erőhatás, melynek iránya a mozgás irányába esik. F = állandó vagy Σ F = állandó, akkor az a = állandó Az s, v, és az a ábrázolása az idő (t) függvényében

  12. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás A természetben ilyen mozgás az esés. Légritkított térben minden test, alakjától, nagyságától, tömegétől függetlenül azonos gyorsulással esik. Sebességük minden másodpercben 9,81 m/s-mal változik, tehát gyorsulásuk 9,81 m/s2 Film: szabadesés A szabadesés gyorsulása, a nehézségi gyorsulás. Jele: g. Értéke: g = 9,81 m/s2 ~ 10 m/s2 A Föld geoid alakja miatt a g értéke a helytől is függ: rs < re F =  (m1 mF) /r2F gs > ge filmrészletek -realika

  13. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

  14. A súlytalanság és értelmezése Film Tevékenységek: színét változtató labda vízzel telt labda pingponglabda mozgása esés közben erőmérő + tömeg

  15. Newton III. mozgástörvénye Az erők párosával lépnek fel. Egyenlő nagyságúak, de ellentétes értelműek. Mindegyik más testre hat, F12 = - F21 két erőmérő használata, járás magyarázata Rakétaelv modellezése: lufi mozgásának megfigyelése Film: Vizes rakéta ΔI = - ΔI ΔI - ΔI = 0 két testből álló rendszer impulzusa kölcsönhatás során nem változik, amennyivel nő az egyik test impulzusa, annyival csökken a másiké. Impulzus megmaradásának tétele: zárt rendszer impulzusa állandó Gyakorlati példák az impulzus megmaradására: lövészet, csónakból kilépés, ütközések

  16. IV. törvény Szuperpozíció elve: ha egy testre több erő hat, akkor a test úgy viselkedik, mintha egyetlen erő az eredő erő hatására mozogna. Az erők vektoriálisan összegezhetők: ΣF = Σ m · a

More Related