Magyarország és az Európai Unió

1. Magyarország és az Európai Unió

2. A csatlakozáshoz vezető út • 1968 - első hivatalos kapcsolatok (árgarancia-megállapodás) • 1970-es évek – 3 multilaterális keret: • GATT • Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet • KGST + EK párbeszéd → eredménytelen • 1982-1984 – bizalmas magyar kezdeményezések kétoldalú megállapodásra • 1986 – EP határozat → átfogó kereskedelmi megállapodás

3. A csatlakozáshoz vezető út • 1987 – Jaques Delors és Kádár János találkozása • 1988 – magyar-EK kereskedelmi és gazdasági együttműködés • 1989 – hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvétele • eredmények: • diszkrimináció megszűnése • jogok helyreállítása • legnagyobb kedvezmény elve

4. A csatlakozáshoz vezető út • 1989 – rendszerváltás Magyarországon → folyamat felgyorsul • 1989 – PHARE-program beindítása • 1990 – dublini csúcs: társult tagság felajánlása • 1991 – CEFTA (Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, majd később Románia és Bulgária) • 1991. december 16. – Társulási Szerződés aláírása • 1994. február 1. – Társulási Szerződés hatályba lépése

5. A csatlakozáshoz vezető út • kelet-közép-európai országokkal kötött társulási szerződések = Európai Megállapodás • 1994. március 31. – csatlakozási kérelem • 1995 – ET dönt a tárgyalások megkezdéséről • 1996 – ország-vélemények (avis) a koppenhágai kritériumok alapján • Amszterdami Szerződés: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások

6. A csatlakozáshoz vezető út • 1998. március 31. – elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások • 30 fejezet • tárgyalók: Martonyi János (külügyminiszter) + Juhász Endre (főtárgyaló) • 1999. Berlin – elfogadják az EU 2000-2006-os költségvetését – források a bővítésre • 2002. december 12-13. – Koppenhága – befejeződnek a tárgyalások

7. A csatlakozáshoz vezető út • 2003. április 12. – népszavazás hazánk Európai Uniós csatlakozásáról • igen: 83,76 % • országgyűlés ratifikálja a népszavazás eredményét • 2003. április 16. – Athén – Medgyessy Péter (miniszterelnök) és Kovács László (külügyminiszter) aláírják a csatlakozási szerződést • 2003-2004 – a 15 régi tagállam ratifikálja a 10 új ország csatlakozását • 2004. május 1. – Magyarország az EU teljes jogú tagjává válik • 2007. december 21. hazánk csatlakozik a schengeni övezethez

8. Az uniós tagság előnyei • biztonsági szempont • katonai segítség • demokratikus berendezkedés elleni támadás esetén segítség • gazdasági szempont • egységes európai piac • gyorsabban fejlődhet a gazdaság • nőhet a termelékenység • gyorsulhat a műszaki fejlődés • kohézió

9. PHARE • PHARE = Poland and Hungary Assistance with Restructuring the Economy = Lengyelország és Magyarország Segítségnyújtás a Gazdasági Szerkezetátalakításhoz • 1990-től kezdve nyújtott vissza nem térítendő támogatások • pénzügyi és szakmai segítségnyújtás • jogharmonizáció szükséges a csatlakozáshoz

10. PHARE • intézményfejlesztés • ikerszakértői program • rövid távú tanácsadás • képzések • beruházási programok • EU közösségi programokban való részvétel • területfejlesztés • Orpheus-program • 2006-ban zárult a PHARE

11. ISPA • fő cél: a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra problémáinak kezelése • egy-egy projekt összköltsége: min. 5 millió euró • Magyarország összesen kb. 90 millió eurót kapott

12. SAPARD • 2000-ben indult • kettős cél: • segítség nyújtása az uniós jogrend átvételéhez • hozzájárulni a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához • átfogó mezőgazdasági és vidékfejlesztése terv szükséges • végrehajtás Magyarország kompetenciája, Európai Bizottság ellenőriz • évente kb. 38 millió eurós támogatás (75% EU, 25% nemzeti)

13. SAPARD • agrárfejlesztési támogatások • mezőgazdasági vállalkozások beruházásai • a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztését szolgáló beruházások • szakképzés • agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése • termelői csoportok felállítása, működtetése

14. SAPARD • vidékfejlesztési támogatások • a vidék védelme és megőrzése • a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása • a tevékenységek diverzifikálását, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése

15. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV • a strukturális és a kohéziós alapokból érkező támogatások igénybevételéhez szükséges kidolgozni • fejlesztési célok + eredmények • Európai Bizottságnak el kell fogadni → Közösségi Támogatás Keretmegállapodás • 2004-2006: kb. 1350 milliárd forint értékű fejlesztés

16. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV • hosszú távú cél: az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez való felzárkózás • 4 sajátságos cél: • gazdasági versenyképesség erősítése • emberi erőforrások fejlesztése • környezet és alap-infrastruktúra minőségének javítása • kiegyensúlyozottabb területi fejlődés elősegítése

17. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV • 5 operatív program: • Gazdasági Versenyképesség Operatív Program • Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program • Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program • Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program • Regionális Fejlesztési Operatív Program

18. Új Magyarország Fejlesztési Terv • 2007-2013-ig terjedő időszakra vonatkozik • 7 év alatt több mint 6000 milliárd forint fejlesztési forrás • átfogó, komplex programok • fő célok: • foglalkoztatás bővítése • tartós növekedés előkészítése

19. Új Magyarország Fejlesztési Terv • prioritások: • gazdaságfejlesztés • közlekedésfejlesztés • társadalmi megújulás • környezeti és energetikai fejlesztés • területfejlesztés • államreform • az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja

20. Új Magyarország Fejlesztési Terv

21. Köszönöm a figyelmet!