Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-Tarna-Rima Mente FKE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-Tarna-Rima Mente FKE Ezer arc - egy törekvés a Tisza-Tarna-Rima mentén Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – Összefoglaló a térségről A(z) Tisza-Tarna-Rima Mente FKE területe 34 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 71,625 fő, a városokban élő lakosok száma 23,092 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 38 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 71,625 Heves 11,607 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 34 Füzesabony 8,325 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 3 Kál 3,748 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 22 Erdőtelek 3,556 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 4 6 Fő fejlesztési prioritások száma 16 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 6 38 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 18 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,065,360 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 6 • 2,065,360 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 16 • 1,577,135 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,015,098 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 391,723 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 222,359 • Leader vállalkozás fejlesztés • 10 • 721,592 • Leader képzés • 2 • 144,999 • Leader rendezvény • 6 • 313,819 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 74,296 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 247,183 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Tisza-Tarna-Rima Mente FKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A TTRM legfontosabb problémája, hogy problémája komplex: súlyos helyzete gazdaságilag, társadalmilag determinált. A leépült ipar által kibocsátot munkaerőt a megerősödni képtelen mezőgazdaság nem képes felszívni, a helyi vállalkozások tőke- és innovációszegények, a népesség - kedvezőtlen demográfiai, iskolázottsági, egészségi állapota miatt - hatékony munkaerőbázist nem tud teremteni, mentális, morális belső megújulásra pedig nem képes. Az infrastruktúrális hiányosságok, a meglévő természeti értékekkel – gondatlan gazda módjára – történő sáfárkodás tovább rontja a felzárkózás esélyét. • A meglévő természeti, kulturális értékek, adottságok feltárása, hasznosítása úgy, hogy az a horizontális szempontoknak maximálisan megfeleljen: környezetileg fenntartható legyen, s az esélyegyenlőség kritérimait teljesítse. Ezt valósíthatja meg a Tiszamenti Natúrpark kiterjesztése, bio- és természetközeli gazdálkodás, energianövény termesztés, az ökoturizmus, helyi termékek, szolgáltatások fejlesztése, melyekkel új munkahelyek termethetők, lehetőséget adva az alacsonyan kvalifikált munkaerő bevonására is. Együttműködéssel az emberek, térségek, szektorok között a szinergiák erősíthetők, a siker pedig hatványozható. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – A stratégia alapvető célja A Tisza-Tarna-Rima-Menti Akciócsoport stratégiája a térség fontos problémáinak és lehetőségeinek feltárásán alapuló jövőkép. A térség komplex problémájára – az ipar leépülése, magas munkanélküliség, a munkaerőbázis alulképzettsége, a hátrányos helyzetű csoportok felülreprezentáltsága a helyi népességen belül – kíván releváns megoldást adni a hat megfogalmazott prioritásunk fele: a „Helyi vállalkozások fejlesztése”, az „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése”, a „Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére. A meglévő természeti és kulturális értékek, adottságok hatékonyabb kihasználását, az itt elért eredmények megőrzését, továbbfejlesztését célozza a másik három prioritás: a „Helyi idegenforgalom fejlesztése”, a „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”, a „Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése” a térség előnyeinek kiaknázását célozzák meg, teret adva az egyéni arculat megteremtésének, kidomborításának. Koherens stratégiánk így egyszerre képes a hátrányokat gyengíteni, a problémákra megoldást kínálni, valamint az előnyöket erősíteni, a rendelkezésre álló erőforrásokat - társadalmilag és környezetileg is fenntartható módon – hasznosítani. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Heves megye déli részén található Tisza-Tarna-Rima-Menti Leader Akciócsoportot a Füzesabonyi és a Hevesi statisztikai kistérség 34 db települése alkotja, amelyet három vízfolyás: a Tisza, a Tarna és a Rima fog közre - határai Tisza folyó, megyehatár, Tarna menti települések, 3-as főút, megyehatár. Jellemzően rurális térségről van szó - természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Tarna mentén a szőlőtermesztés és a borágazat a jelentős, de szólni kell a vetőmag- dohány- gyümölcs és dinnyetermesztésről is. Korábban a térség fejlett és nagy hagyományokkal rendelkező kertészettel rendelkezett, amely mára szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudta megtalálni a kitörési pontjait. A térség ipara elmaradott-a rendszerváltozást követően sorra szűntek meg a jelentősebb ipari foglalkoztatók, az újonnan létrejövők viszont máig nem tudták pótolni a munkahelyigényt. A hevesi teljes kistérség, valamint a füzesabonyi kistérség 5 településének leghátrányosabbak közé történt besorolása helyzeti előnyt teremthetne, ám a helyi tőke ellátottság igen szegényes, más befektetők megjelenése pedig esetleges. A térség turisztikai szempontból nagy lehetőségeket rejt magában: az egészséges környezet, a Tisza-tó csodái, több kastély és kúria, egyházi örökségei, főként a füzesabonyi kistérség településeinek gazdag hagyományvilága mind olyan érték, amelyekre nagyobb betekintést kell engedni a látogatók előtt. Az ágazat teljesítményét rontja a közúthálózat rendkívül rossz minősége, a települések, rendezvények közötti kooperáció hiánya, illetve az adottságok és lehetőségek kevésbé hatékony kommunikációja. A TTRM térség erőssége a jó adottságú mezőgazdasági területek, az M3 autópálya relatív közelsége, valamint a kedvező természeti adottságok: sajátos növény- és állatvilággal, Tisza-tóval, Tiszamenti Natúrparkkal, Hevesi Füves Puszták TK-val, jelentős termálvíz bázissal. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Gyengeségünkként határozhatjuk meg a magas – ezen belül is tartós – munkanélküliséget, a munkaerő alacsony képzettségét és mobilitási képességét, a roma népesség magas arányát – ezzel összefüggésben a szegregáció megjelenését. A gazdasági felzárkózást gátolja még az alacsony vállalkozó készség, a vállalkozások tőkeszegénysége, alacsony innovációs képessége. A hely szellemét, az itt élők attitűdjei, a helyi társadalom lélektana határozza meg: egyes települések, mikrorégiók relatíve kedvezőbb gazdasági viszonyai, illetve gazdagabb közösségi élete, hagyományai védő faktort jelentenek, addig - főként a hevesi kistérségség elmaradott részein - egyfajta rezignáltság tapasztalható. A Tisza-Tarna-Rima-Menti akciócsoport területén a gazdasági fejlesztéseken túl nagy szükség van az emberek, szférák, ágazatok, mikrotérségek, kisebbség-többség közti együttműködésre, a hitre, a tettre és az ezekből fakadó sikerekre: szándékaink szerint stratégiánk az ehhez vezető utat keresi és találja meg. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A TTRM éghajlati, környezeti, talajtani viszonyai meglehetősen változatosak, növény és állatvilága ritkaságokkal, védett értékekkel teszi gazdaggá a térséget. Éghajlati viszonyait jellemzi a magas évi napfénytartam, vízellátottságára pedig az időszaki vízbőségek mellett a tavaszi, kora nyári vízhiányok jellemzők. A Tarna és a Tisza mentén jelentősebb az árvízveszély - a töltések kiépülése óta viszont a talajvizek nem tudnak természetes úton a folyókba jutni, mélyebb fekvésű részeken az árvizekével vetekedő elöntéseket okozva. A belvízveszélyes területek csak korlátozottan alkalmasak szántóművelésre, míg a hátak talajai, általában szántókként jól hasznosíthatók. A kistérség jellegzetes területei a zömmel védettség alatt is álló természetes gyepek, amelyeknek összrészesedése 10 %. Az erdők mindössze 5 %-ot foglalnak el a területen. A kistérség ökológiai szempontból fontos vizes élőhelyei a szárazföldi mocsarak. Az intenzív mezőgazdálkodás hatására a táj egy része jellegtelenné vált, a még megmaradt természetes, vagy természetközeli élőhelyek elszigetelődtek egymástól. A kistérség legfőbb természetvédelmi értékei Hevesi Füves Puszták, a Tisza-tó és a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet. Országosan védett terület az Erdőtelki arborétum és az Erdőtelki Égerláp.TTRM területén 77E ha különös védelem alatt álló Natura2000 terület található. A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, teret biztosít eredeti célja, a vízkészlet tárolása mellett az idegenforgalom kibontakozására is: egyik nevezetessége a Poroszlói Vízi Sétány és Tanösvény ahol a vendégek 1500 m-es víz feletti pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a tó élővilágába. Világörökség része a Tisza-tavi madárrezervátum. A Hevesi Puszták TK azokat a Poroszló, Sarud, Tiszanána, Pély, Kömlő, Átány és Erdőtelek határában lévő szikes vagy elszikesedő élőhelyeket gyűjti egy csokorba, amelyek nagyságuk, minőségük révén még védelemre érdemesek. A sziki gyeptársulások, ürmös szikes gyepek színpompás növényközössége tavasztól őszig a vöröstől a liláig különböző színekbe öltöztetik a pusztát. A hevesi puszták legnagyobb értékei az itt táplálkozó és költő madarak, amelyek között Magyarország legféltettebb madárfajainak tucatjai találhatók: a pélyi, a poroszlói és a tiszanánai pusztákon a túzok és az ugartyúk él viszonylag nagy számban. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A környezetterhelés szempontjából fontos kiemelnünk, hogy térségünk a legkevésbé csatornázott területek egyike: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal. A hevesi kistérségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél–hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A füzesabonyi kistérség települései kommunális hulladékukat– egy hulladékkezelési projekt keretén belül – borsod megyei égetőben kívánják ártalmatlanítani, feltételeinek kidolgozása folyamatban. A szelektív hulladékgyűjtés 2004-től elindult, bár jóval elmarad az országos átlagtól. Szembeötlő gondot okoz a mellékutak menti illegális szemétlerakók megjelenése, amelynek felszámolására civil összefogásra is van szükség. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A hevesi kistérség a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, 17 településsel – melyek közül Heves és Kisköre rendelkezik városi ranggal - és 37685 fő népességszámmal. A kistérség központi települése Heves, mely a leszakadó városok között tartható számon: helyzete 1990-es évtized első felében romlott jelentősen, bár az utóbbi néhány évben némi javulás tapasztalható, Heves a kistérségi központok rangsorában még mindig az utolsó negyedben maradt: hiányoznak a vállalkozások és a munkanélküliség is másfélszerese a vidéki átlagnak. Heves a kisebb súlyú kistérségi központok közé tartozik: a környező települések számára nem igazán jelent erős vonzó hatást: mindössze a 6 községnek ingázási célpontja, Jászberény, Gyöngyös, Visonta és Eger ipara, valamint Budapest foglalkoztatja az ipari ingázók zömét. Az elmaradott, alapvetően mezőgazdasági karakterű hevesi kistérség belső tagolódása a rendszerváltozás óta éleződik. A falvak többségének helyzete romló-stagnáló, csupán Tarnaméra és Boconád jövedelemszintje éri el a vidéki átlagot - javuló tendenciát mutatva, kedvező foglalkoztatás mellet. Bár Heves város nem nevezhető jelentős gazdasági centrumnak, egy szűk településgyűrű mégis kialakult környezetében (Hevesvezekény, Tenk, Pély, Erdőtelek). Legkedvezőtlenebb a helyzet azokon a településeken, ahol magas a roma lakosság aránya - Tarnazsadányon, Tarnaörsön, Kömlőn, Erken, Átányon. Több szempontból is válságos Tarnabod helyzete, ahol a teljes népességnek kevesebb, mint 8%-a talált munkahelyet, jelentős az inaktív keresők száma, s itt a legmagasabb a romák aránya, az átlagjövedelem a vidéki átlag 20%-át sem (!) éri el. Az elöregedés leginkább a kistérség egyetlen törpefaluját, Zaránkot sújtja, ahol az inaktív keresők domináns többségben vannak. A települések egy részében az ipar (Boconád, Tarnaméra), másik részében a szolgáltatások ( Kisköre, Heves) jelentik a megélhetés fő forrását, de akad olyan falu is, ahol a mezőgazdaság a legjelentősebb gazdasági tényező. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Az agrárszektor túlsúlya általában a kedvezőtlen gazdasági helyzet egyik jellemzője, azonban itt egyaránt találunk elmaradottabb (Tarnabod) és kedvezőbb helyzetű települést (Hevesvezekény) is azok között, ahol magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya. A települések infrastrukturális ellátottsága az országos átlag alatt van, az önkormányzatok pedig forráshiány miatt nem tudnak kellő ütemben fejleszteni. Pozitívumként említhető viszont, hogy a kistérség és települései gazdag természeti adottságokkal és épített örökséggel rendelkeznek, amelyek rendkívűl leromlott általános állapotban vannak, felújításuk után azonban kitörési pontjai lehetnek a térségnek. Összességében a hevesi kistérséget inkább a heterogenitás jellemzi, hisz találunk idegenforgalmáról nevezetes települést, elöregedő vagy elromásodó falut, de néhol a fellendülés jeleit is észlelhetjük. A belső területi különbségek és az ingázásra alapozott megélhetés nagy aránya a térség gyenge megtartóerejére és kohéziójára hívja fel a figyelmet. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 9% 16% Építőipar 27% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 13% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 29% 8% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 11% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.9%, ami 3.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.9% • Változás 2003-hoz képest 3.4 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térségben – összefüggésben a romák népességen belüli magas arányával is - igen kedvezőtlenek a foglalkoztatási adatok. A füzesabonyi kistérség munkanélküliségi rátája 9, míg a hevesié 14,3 %, a tartósan munkanélküliek aránya 48 % illetve 54,9 %. Leginkább sújtott települések főként a hevesi kistérségben találhatók - pl. Kömlő 31,93%, Erk 26,91% de a füzesabonyi térségben is találhatunk igen magas arányt –Sarud 21,05%. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a munkanélküliek körében a hevesi kistérségben 45,2, a füzesabonyiban 40,8 %, szemben a megye 35,6%-os átlagával. A térségi munkanélküliek rendkívül alacsony mobilitásúak: a regisztráltak tizede középfokú végzettségű, a diplomások száma elenyésző. Betanított és segédmunkás az állástalanok kétharmada, akik javarészt alulképzettek, a munkaerőpiac perifériájára szorultak és viszonylag kis esélyük van arra, hogy rövid-középtávon kvalifikált munkaerővé váljanak. A roma kisebbségen belül nagyon alacsony az aktív, folyamatos és legális foglalkoztatásban állók aránya: a többség vagy teljesen kívül esik a munkaerő piacon, vagy pedig „fekete munkásként” – főleg az építőiparban– dolgozik. Mostanra a második generáció nő fel úgy, hogy nem látja a szüleit munkába járni: ezzel nem pusztán anyagilag lehetetlenülnek el, hanem – szocializációs problémák miatt – teljesen elvágják a munka világába vezető utat, nem alakul ki a munkakultúra, a pozitív minta. Mindemellett az oktatás rendszere gyakorlatilag generációkra konzerválja munkanélküliségüket, perifériás helyzetüket. A társadalmi problémákat gazdaságiak is tetézték: a 90-es évek elején sorra szűntek meg a térség ipari üzemei, gyárai, amellyel jelentős munkaerő felesleg jelentkezett. Az aktuális helyzetet jól példázza, hogy egyetlen 500 főt foglalkoztató vállalkozás sincs, s a KKV-k száma is igen alacsony - jellemző, hogy az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A kistérség társadalmi-foglalkoztatási helyzetét jól mutatják a foglalkoztatási programok: 8 osztályt biztosító képzés, roma dajka és pedellus program, melyek a romák szocializációját kívánják segíteni. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Komoly társadalompolitikai hatása van annak a foglalkoztatási programnak, amelyet Tarnabodon és Erken valósítanak meg: a befogadó falu elnevezésű program a település kiüresedését hivatott megállítani úgy, hogy a szociálisan rászoruló családok szükséglethierarchiáját komplex program segítéségével (közmunka, települési ház biztosítása, mentális segítségnyújtás) újraépítsék. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudott megerősödni, jelentősebb munkaerőt foglalkoztatni: a megfelelő kitörési pontok megtalálásával lehetőség nyílhat az alacsonyabban kvalifikált munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatására. A munkavállalók egy része naponta ingázik: Gyöngyös, Eger, Visonta, Jászberény, Budapest a célpontjai a más kistérségekbe történő munkába járásnak. E adatok tükrében megállapítható, hogy a két kistérség foglalkoztatási helyzete lényegesen rosszabb az országosénál, de még a megyében is a legkedvezőtlenebb adatokat mutatják. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) szektorban* működő vállalkozások száma 8 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Füzesabony székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,086 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 11% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Pikopack Zrt • Füzesabony • 494 2 • SBS Kft • Erdőtelek • 320 3 • Fenstherm Kft • Füzesabony • 2523 Műanyag építőanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 283 4 • Duropack-Starpack Kft • Füzesabony • 230 5 • BOTT-UDECOOP Kft • Tarnazsadány • 175 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Masterfoam Kft • Kál • 132 7 • Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet • Heves • 125 8 • HevesTherm Kft. • Heves • 2523 Műanyag építőanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 124 9 • Heves-Hús Kft • Heves • 103 10 • Kápolnai ÁFÉSZ • Kápolna • 100 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A TTRM térségében működő gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság - szerepét egyik kistérség ipara sem ellensúlyozza. A gazdaság szerkezetében az mezőgazdaság a vállalkozások száma alapján 13 %-ot képvisel. Tekintettel a mezőgazdaságnak a többi gazdasági ágnál alacsonyabb jövedelmezőségére és létszámkibocsátására, nagy probléma, hogy az ipar aránya (9 %) nemcsak az országos átlagtól, de még a mezőgazdaság arányától is jelentősen elmarad, így a helyi iparnak nincs munkaerő felszívó hatása a térségben. A majdnem 15 %-ot elérő kereskedelmi szektort jellemzően a térségek központjai, Heves és Füzesabony erősíti, a gazdasági szolgáltatások aránya mindössze 4 %-ot tesz ki - Heves rendelkezik ugyan ipari parkkal, ez azonban nem tölti be funkcióját, Füzesabony pedig fejlesztési terveiben szerepelteti annak létesítését. A füzesabonyi kistérségben 2006. évben 1232 vállalkozás működött. Ipar, élelmiszeripar számottevően nem alakult ki, a TSZ-ek szétesésével pedig a melléküzemági termelés is leépült. A hevesi kistérségben jellemző volt a nagy iparvállalatok leépülése: napjainkban kis- és középvállalkozások próbálnak helyt állni a piaci versenyben, azonban számuk igen kevés és többségük tőkehiánnyal küzd. A térség fő ipari ágazatai a könnyűipar, gépipar, épületasztalos ipar, papírtermék-készítés. A hevesi kistérségben a vállalkozások száma 1347 db, ezek döntő része egyéni vállalkozás. A kistérség elmúlt fokozatos elbocsátásainak oka a könnyűipari cégek megszűnése, telephely váltása, illetve a mezőgazdaságban bekövetkezett tulajdonváltás. A kistelepülések legfontosabb foglalkoztatói az önkormányzatok, a Hevesi és Füzesabonyi kistérségben egyaránt. A 10 legnagyobb vállalkozásból 5 a füzesabonyi, 5 pedig a hevesi kistérségben található, melyek közül egyetlen cég foglalkoztatotti létszáma sem éri el az 500 főt. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A TTRM legnagyobb vállalkozása a füzesabonyi kistérségben található Picopack Rt, amely fémből készült csomagolószerek gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák, alkalmazotti létszáma 494 fő. Ezt követi a hevesi kistérségben található SBS Kft, amely fémszerkezetek gyártásával foglalkozik – 320 főt foglalkoztat. A 3. és 4. legnagyobb vállalkozás a Fenstherm Kft és a Duropack-Starpack Kft: az előbbi műanyag nyílászárókat gyárt 283 fővel, utóbbi csomagolóanyagokat – 230 fő foglalkoztatottal. Az ezt követőek már 200 főnél kevesebb dolgozóval rendelkeznek: találhatunk köztük fémipari, népművészeti, húsipari és műanyag nyílászáró gyártó vállalkozást, s egy ÁFÉSZ-t is. A kisebbekről elmondható, hogy a füzesabonyi térségben jól működő turisztikai szolgáltatók,sütőipari vállalkozások, szeszfőzdék, borpalackozók működnek, de létesítettek hűtőházat, zöldség-gyümölcs feldolgozót is. Sok a regisztrált őstermelő, de ez csak kiegészítő jövedelmet biztosít, kevesen élnek meg belőle. A hevesi térségben a 20 fő felett foglalkoztató ipari üzemek száma 24 db, melyek közt találunk betont, ponyvát, konfekcióterméket előállító céget, valamint 9 mg-i vállalkozást. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 24 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 30 Sporttal kapcsolatos tevékenység 32 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 54 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Oktatással kapcsolatos tevékenység 41 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 21 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 18 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 17 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 12 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A TTRM LACS közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is. Ez a szám igen magasnak tűnik ahhoz képest, amekkora aktivitás tapasztalható részükről. Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. A politikai és vallási egyesületek száma kevés (2-4), de relatíve alacsony az egészségügyi és környezetvédelmi célokat kitűzők aránya is (6-6). A térség gazdasági és társadalmi helyzetét jól tükrözi, hogy egyetlen kutatással-tudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal, többcélú adományozással foglalkozó nonprofit társaságot sem találunk. A demográfiai adatok kedvezőtlen tendenciáiból – 60 év felettiek magas aránya, alacsony iskolázottság - következő értelmiségi szerep hiánnyal és az elöregedő települési társadalommal magyarázható az, hogy a civil társadalom szerveződései inkább a hivatásokhoz kapcsolódnak és működésük kevésbé intenzív. Elsősorban a köz-és magán vagyon biztonságához kapcsolódó szerveződéseket és a klasszikus ,,hivatásrendet”, a gazdaköröket emelhetjük ki. A nevelési-oktatási intézményekhez is szinte mindenhol kiépítették a civil forrásszerző lehetőségeiket a pedagógusok. Bár relatíve magas a nonprofit szervezetek száma, jelentős részük csak minimális aktivitást mutat, gyakorlatilag a működés alapfeltételeit teljesíti. Általában viszont aktívnak mondhatók a nyugdíjas klubok, melyek jelentékeny tagsággal rendelkeznek: a többségi társadalom elöregedő szerkezete, a fiatalok elvándorlása okán a térségben jelentős a nyugdíjasok aránya – ez tehát az oka az idősebb korosztályt tömörítő szervezetek relatíve magas számának és nagyobb aktivitásának. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Általában a polgárvédelemhez, közbiztonsághoz kötődő egyesületek, kulturális, szabadidő, sport egyesületek hallatnak magukról .A falusi turizmus, illetve a Tisza-tó adottságaira épülő vízi és horgászturizmus potenciáljainak kiaknázását, az ebben érdekeltek összefogását biztosítják – változó sikerrel -az idegenforgalmi, településfejlesztési egyesületek. A korábban vázolt társadalmi tényezőknek megfelelően, a roma népesség felülreprezentáltsága okán 10 településen található Roma Kisebbségi Önkormányzat, amelyek – a törvényben megfogalmazott identitásmegőrző, kultúraápoló feladat mellett - alapvetően a romák szociális problémáinak enyhítését, megélhetési feltételeinek javítását, a fiatal generációk iskolázottságának elősegítését tekintik feladatuknak. Összességében megállapítható, hogy a civil szervezetek nem igazán kapcsolódnak egymáshoz, elszigetelten, változó aktivitással működnek: a térségben ennél nagyobb civil összefogásra és aktivitásra lenne szükség, bizonyos területeken kifejezetten – környezetvédelem, egészséges életmód – a civilek lennének képesek mélyreható változást, fejlődést indukálni. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 746 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 72,371 72,166 72,151 72,105 71,625 Éves változás -46 -480 -205 -15 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 61% 60% 15-59 év 21% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 12% 9% 1-5 általános 14% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 17% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 Az akciócsoport 34 települése közül 22 a hátrányosak közé tartozik, népességének foglalkoztatási- és jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, feltételhiányok és a közösségek leépülése miatt kevés a kreativitását - a térség érdekében - kibontakoztató ember. Az akciócsoport 34 települést foglal magába, melyek közül 3 városi rangú, területén élők lélekszáma 71 625fő. Demográfiai tendenciák egy része megegyezik az országoséval: mindkét kistérségben a népességszám csökkenése figyelhető meg, melynek mértéke a hevesiben 4, a füzesabonyiban 5,6%. 1000 lakosra jutó élve születések száma kifejezetten magas a hevesi kistérségben: 10,7 – szemben a megye 9,3 átlagával, de a füzesabonyi 9,8 érték is átlag feletti. Jelentős az idősek száma is – a 60 év, és a felettiek aránya az állandó népességből a hevesi kistérségben 20,7, a füzesabonyiban 22,1% - az aktív korúak (15-59 év) pedig a népesség 61%-át teszik ki, szemben az országos 60%-kal. A várható életkor tekintetében a füzesabonyi kistérség hölgyei állnak a legjobban – esetükben 76,6 év jósolható, majd következnek a hevesi kistérségben élő nők 76,2 évvel – ezek az adatok nagyjából megfelelnek az országos értékek, amely 76,56 év. Aggasztó viszont a TTRM férfi lakosságának várható élettartama: a hevesiek 65,2 , a füzesabonyiak 65,3 évre számíthatnak, szemben az országos 68, 26 évvel. A TTRM összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel, azaz 1 %-kal csökkent. A térségben tapasztalható – kisebbség és többség határán húzódó - ambivalencia a demográfiai helyzetre is jellemző: a többségi társadalomra a csökkenő gyermekszám, az elöregedő korfa jellemző, míg a kisebbségi társadalom esetén egy növekvő népességet, 3-5 fős gyermekszámot, s korai gyermekvállalást tapasztalunk. Egészségügyi helyzet: kistérségi és nemzeti egészségügyi ellátás problémái és megoldási módjai, a deviáns életmód, a munkaerőpiaci helyzetmegoldások, az egészséges életmód szemléletének és fontosságának hiánya együtt eredményezik, hogy magas a leszázalékoltak aránya, akik alacsony havi jövedelemmel és minimális munkaerőpiaci eséllyel bírnak. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 A térségben elöregedő vagy „elromásodó” falvak sorakoznak egymás mellett. Különösen a hevesi kistérségben vannak olyan települések, ahol a romák aránya igen magas, akár a 65%-ot is eléri (Tarnabod)– ellenben pl. Tarnamérával, Boconáddal, ahol egyáltalán nem élnek cigányok. A magas romaaránnyal rendelkező települések oktatási intézményeiben felgyorsult a szegregáció: a nem roma szülők más települések iskoláiba íratják gyerekeiket. A romák kis hányada foglalkoztatott, s a két kistérség általános iskolai végzettségének alacsonyabb értéke is a romák súlyából eredeztethető, hiszen ¾ részük maximum 8 általánossal rendelkezik. A komfort nélküli lakások kiemelkedő aránya, a romatelepek jelensége (Átány, Erdőtelek) pedig a szociális problémák mélységére utal. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 4 12% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 18% • Mindhárom mobilhálózat 6 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 32 94% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A TTRM országos közlekedési útvonalak mentén fekszik, közlekedés földrajzi elhelyezkedése optimálisnak mondható: fő közlekedési tengelyt a Budapest-Miskolc vasútvonallal párhuzamosan futó M3-as autópálya - amely a V. sz. páneurópai folyósó része – és a 3-as főút alkotja. Erről a tengelyről ágazik le a 31-es, 33-as főút, a Füzesabony-Debrecen, valamint a Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal. A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. Nemzetközi és helyi autóbuszjárat nincs, távolsági buszjáratok viszont a kistérség településeinek zömét érintik, helyközi autóbuszjárattal pedig minden település rendelkezik. A vasút a füzesabonyi kistérségben nagyobb jelentőséggel bír, míg a hevesi kistérség 17 településéből csak 5 rendelkezik működő állomással, s közvetlen vonat nem is jár Budapestről Hevesre. Szomszédos kistérségek, akciócsoportok felé általában megfelelő közúti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik térségünk, egyedüli kivétel a hevesi kistérségben Pély: közlekedési szempontból zárt helyen fekszik, ezért mind a Jászberényi, mind a Szolnoki kistérségek felé kapcsolathiányos. Bár a mellékút hálózatnak köszönhetően nincs zsáktelepülés, a térség, ezen belül is a hevesi kistérség egyik legnagyobb problémája az utak rendkívül rossz - néhol a biztonságos közlekedés alapfeltételét sem biztosító – állapota, mely probléma túlmutat önmagán: ellehetetleníti az egyik fontos kitörési pontként definiált turizmust. Az akciócsoport területén hozzávetőlegesen 28 000 lakás található, melyek ellátottsága a megyében az egyik legrosszabb: átlagosan 92 %-a rendelkezik vezetékes vízzel, de vannak olyan települések, ahol ez az arány mélyen az országos átlag alatti - Tarnabod, Tarnaszentmiklós, Erk. Az ivóvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges. Csatornázottság tekintetében is a rossz mutatókkal bír e két kistérség: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik szennyvízhálózattal. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Hálózati gázellátás egy településen – Tarnabodon – nem elérhető, összlakás állományon belüli ellátottsága pedig átlagosan 78%. Bár a lakások 85%-a hulladékgyűjtésbe bevont, mégis jellemző kép a szinte valamennyi mellékút mentén fellelhető illegális szemét. Intézményi infrastruktúra tekintetében elmondható, hogy azok jórész a kistérségi központokban koncentrálódnak: az akciócsoport területén felsőfokú oktatási intézmény nincs, kistérségenként mindössze egy-egy középiskola található. Általános iskolákat illetően kedvezőtlen jelenség a szegregáció erősödése – bizonyos településeken tisztán roma osztályokkal, iskolákkal is találkozhatunk. Az akciócsoport területén élők rossz egészségi állapotához az egészségügyi intézményrendszer elégtelensége is hozzájárul: a két kistérség 34 település egyikén sincs kórház, mindössze 2 szakorvosi rendelő található. A kulturális lehetőségek igen szegényesek: bár a legtöbb településen található művelődési ház, igazán tartalmas programokkal megtölteni azokat egyre kevésbé sikerül. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.04 0.25 0.64 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 25% 107% 14% 94% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Aldebrő • Község • 754 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.26% • 484,181 • 0.000 • 0.000 Átány • Község • 1,610 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 26.07% • 172,535 • 0.000 • 0.000 Besenyőtelek • Község • 2,933 • 11.36% • 353,359 • 0.000 • 0.000 • Kereskedelem, javítás Boconád • Község • 1,382 • 6.72% • 558,938 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dormánd • Község • 1,065 • 11.97% • 392,623 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Egerfarmos • Község • 746 • 9.32% • 313,420 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Erdőtelek • Község • 3,556 • 10.39% • 272,444 • 1.313 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Erk • Község • 910 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 26.91% • 219,449 • 0.000 • 0.000 Feldebrő • Község • 1,158 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.79% • 459,773 • 0.000 • 0.000 Füzesabony • Város • 8,325 • 6.10% • 535,770 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Heves • Város • 11,607 • 12.21% • 462,829 • 0.000 • 0.405 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hevesvezekény • Község • 736 • 9.21% • 401,958 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kál • Nagyközség • 3,748 • 11.09% • 399,906 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Kápolna • Község • 1,601 • 11.58% • 446,922 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kisköre • Város • 3,160 • Közszféra • 22.44% • 348,031 • 0.374 • 1.265 Kompolt • Község • 2,213 • Közszféra • 9.40% • 399,190 • 1.601 • 0.000 Kömlő • Község • 2,032 • 31.93% • 185,638 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Mezőszemere • Község • 1,389 • 16.67% • 276,867 • 0.000 • 0.316 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mezőtárkány • Község • 1,758 • 10.45% • 277,139 • 1.590 • 0.443 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyút • Község • 786 • 6.19% • 395,869 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pély • Község • 1,653 • 13.21% • 291,304 • 0.000 • 0.274 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Poroszló • Község • 3,076 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.61% • 298,225 • 1.749 • 4.231 Sarud • Község • 1,299 • Közszféra • 21.05% • 223,845 • 0.000 • 13.024 Szihalom • Község • 2,157 • 6.36% • 426,637 • 0.000 • 1.566 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tarnabod • Község • 817 • 19.50% • 96,371 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tarnaméra • Község • 1,749 • 5.03% • 591,077 • 0.000 • 0.703 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tarnaörs • Község • 1,841 • 20.60% • 273,321 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tarnaszentmiklós • Község • 952 • 14.78% • 255,916 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tarnazsadány • Község • 1,344 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 24.71% • 209,699 • 0.000 • 0.000 Tenk • Község • 1,265 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.48% • 387,758 • 0.000 • 0.000 Tiszanána • Község • 2,616 • 24.23% • 252,433 • 0.000 • 0.345 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Tófalu • Község • 655 • 7.50% • 400,968 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újlőrincfalva • Község • 277 • 20.61% • 252,594 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zaránk • Község • 455 • 10.29% • 319,608 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A népesség szám fokozatos csökkenése, a település elöregedése.” • „A szőlőtermesztésre és borászkodásra, az ápolt, gondozott településképre, földrajzi adottságokra alapozva a falu vonzerejének növelése.” • Aldebrő • „Kisebbségi ügyek kezelése, munkanélküliség, infrastruktúra hiánya, demográfiai helyzet.” • „Jogszabályok változtatása, munkahelyteremtés, a falu felzárkóztatása, fejlesztése.” • Átány 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahely teremtő beruházások letelepítése. Közbiztonság javítása.” • „A 33. sz. főközlekedési főút és a mellette lévő kerékpárút felújítása. Önkormányzati ipari területünk mezőgazdasági művelési ágból való kivonása. Az oktatási intézmények felújítása.” • Besenyőtelek • „Elavult oktatási intézmények épületei, helyi tornaterem korszerűtlensége, csatornázás hiánya.” • „Pályázatok, élet- és működőképes mezőgazdaság létrehozása, fenntartása, helybeli mezőgazdasági vállalkozókkal együttműködve.” • Boconád 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Településünkön nagymértékű a munkanélküliség. A település közmű elláttotsága jónak mondható, azonban a felszíni csapadék víz elvezetése nem megoldott. Ebből kifolyólag a nagymértékű csapadék komoly gondot okoz a belterületi víz elvezetés esetében.” • „Munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, egységes községi közösségi tér kialakítása, belterületi úthálózat fejlesztése, csapadékvíz elvezetés megoldása, kúlturális és szórakoztató tevékenység fellendítése, és működtetése. Az M3-as autópálya valamint a 31 és 33 sz. főutak forgalmából adódó lehetőség kiaknázása.(befektetők, munkahelyteremtés, falusi vendéglátás,egyéb kultúrálistev” • Dormánd • „Az infrastruktúra kiépítettsége hiányos. A szennyvíz hálózat hiánya. Az ipar hiány a település gazdaságában. A bel-és külterületi utak, járdák állapota igen rossz. Munkalehetőség szűkössége, lakosság elöregedése, a lakosság összetételének hátrányos alakulása. A település földrajzi adottságából adódóan a belvíz elvezetése nem megoldott.” • „Az agrárgazdaság fenntarthatóságának megőrzése, bővítése. A vidék természeti adottságainak, községünk híres leszármazottjának Kandó Kálmánnak, a Tisza-tó Eger-Mezőkövesd közelségének turisztikai kiaknázása. Mezőgazdasági település révén mezőgazdasági feldolgozó ipar befogadása (vasútállomás Debrecen-Füzesabony vonalon, kiépített rakodóval).” • Egerfarmos 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település a leghátrányosabb részhez tartozik, ebből adódóan nagy a munkanélküliség. A térség közbiztonsága évek óta romlik, rendkívül sok a betörés és más bűncselekmány. Az önkormányzat költségvetésének legnagyobb részét a 340 fős iskola és a 100 fős óvoda fenntartása viszi el.” • „A faluban található botanikus kert sok látogatót vonz a településre. Mellette található a Buttler kastély ami ugyancsak műemlék védelmi létesítmény. A faluház belső berendezése folyamatban van, ha elkészül ez is megtekinthető lesz. Évek óta szeretnénk saját rendőrörs kialakítását a faluban, ezzel is szeretnénk a betörések és más bűncselekmények lecsökkentését elérni.” • Erdőtelek • „Kevés az óvodai férőhely, játszótér hiánya, községi utak állapota, az épületek rossz hőszigeteltsége.” • „A mezőgazdaság területén a Natura 2000 jobb kihasználása, energiafű termelése. A természetes energia források jobb kihasználása (szélerőmű, termálvíz). Jelentős munkaerő.” • Erk 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy a már meglévő rendezvényeinket tovább tudjuk fejleszteni. Mezőgazdasági termékeket nem, vagy áron alul vásárolják fel. Nincs egységes növény kiültetés, települési arculat nem alakult ki, az alkalmazott növények kora, formája változó. Nincs a turizmusért felelős személy az önkormányzatnál.” • „Műemlék templom , ennek állandó nyitvatartása. Egyházi turizmus kialakítása (tempolm,temetőben a kálvária, kápolna /híres búcsújáró hely volt/, stációk).Átfogó, változatos turisztikai kínálat kialakítása egész évben, a már meglévő programok bővítésével. Borkúltúra és borászat bemutatása. Háziasszony képzés, haditechnikai park kialakítása.” • Feldebrő • „Alacsony számú munkahely” • „A város kiváló közlekedési-földrajzi helyzetének kihasználása” • Füzesabony 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis