Download
1 / 33
330 likes | 409 Views
A vádemelés. „közbenső eljárás, vagy a Be. ügyészi szakasza X. Fejezet 216-233. §. Az előadás vázlata. 1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A felfüggesztés és a megszűntetés (ismétlés) 3. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata
E N D
A vádemelés „közbenső eljárás, vagy a Be. ügyészi szakasza X. Fejezet 216-233. §
Az előadás vázlata 1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A felfüggesztés és a megszűntetés (ismétlés) 3. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 4. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 5. A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az „ügyészi bizonyosság” kérdései 6. A vádemelésről való döntés eljárási kérdései 5.1. A vádemelés formái, a vádirat 5.2. A vádemelés részbeni mellőzése 5.3. A vádhalasztás 5.4. A közvetítői eljárás 6. Jogorvoslat az eljárás ügyészi szakában 7. A pótmagánvádló fellépése 8. A vád képviselete, a váddal való rendelkezés kérdései
Az ügyész lehetséges teendői a nyomozás iratai alapján a) további nyomozási cselekményt végezhet, vagy az elvégzéséről rendelkezhet, b) a nyomozást felfüggesztheti, c) a nyomozást megszüntetheti, d) az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja, illetve a vádemelés elhalasztásáról határozhat, e) vádat emel, határoz a vádemelés részbeni mellőzéséről.
Az ügyészi döntés határideje • A döntésre az ügyésznek harminc napja van. • Ezt a határidőt az ügyészség vezetője kivételes esetben harminc nappal meghosszabbíthatja. Nagy terjedelmű ügyben az ügyészség vezetőjének javaslatára a felettes ügyész kivételesen ennél hosszabb - legfeljebb kilencven napos - határidőt is engedélyezhet. A határidőt további cselekmény elvégzése esetén a nyomozási cselekmény elvégzésétől kell számítani. (30 + 30 – kivételesen 60, maximum tehát 90 nap)
A nyomozás felfüggesztése (repetitórium) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha • a) a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és az eljárás a távollétében nem folytatható, • b) a gyanúsított tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt, • c) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, • d) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, • e) jogsegély iránti megkeresés külföldi hatóság általi teljesítése szükséges és további, Magyarországon elvégzendő nyomozási cselekmény már nincs, • f) nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt a büntetőeljárás megindításához szükséges döntést kell beszerezni, • g) nemzetközi büntetőbíróság a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása végett megkeresi, • h) a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges, • i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor. További különös felfüggesztési ok (ügyészi szakban) 6 hónapra történő felfüggesztés közvetítői eljárásra utalás esetén
A „konzultációs eljárás” [ - i) pont -] • 2012. évi CLXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről • 106. § Ha megállapítást nyert, hogy a terhelttel szemben a Magyarországon folyó büntetőeljárással párhuzamosan ugyanazon cselekmény miatt másik tagállam is büntetőeljárást folytat, erről a legfőbb ügyész a büntetőeljárást folytató ügyészt vagy bíróságot haladéktalanul tájékoztatja. Ezzel egyidejűleg a legfőbb ügyész konzultációt kezdeményez vagy a tagállami hatóság kezdeményezése alapján konzultációt folytat - a büntetőeljárást folytató ügyész vagy bíróság bevonásával - a tagállami hatósággal a párhuzamos büntetőeljárások következményeinek elkerülése érdekében. • (2) A konzultáció megkezdésekor az ügyész a nyomozást, illetve a bíróság az eljárást határozattal felfüggeszti.
A nyomozás megszüntetése (repetitórium) Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti, • a) ha a cselekmény nem bűncselekmény, • b) ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény, • c) ha nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, illetve ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el, • d) ha büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, kivéve, ha kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek, • e) a gyanúsított halála, elévülés, kegyelem miatt, • f) a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt, • g) ha a magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik, és az már nem pótolható, • h)ha a cselekményt már jogerősen elbírálták, • i) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le, • j) és megrovást alkalmaz, ha a gyanúsított cselekménye már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen, • k) ha a cselekmény elbírálására a magyar hatóságnak nincs joghatósága. További (különös) megszüntetési okok: fedett nyomozó, együttműködő személy, megbízhatósági vizsgálatot végző személy
Vádelv, vádhoz kötöttség vádmonopólium (repetitórium) A vádemeléssel az eljárás minőségileg új szakaszába lép, változnak az alanyok, a nyomozó hatóságok befejezték a munkájukat, a bíróság eljárását a továbbiakban a vád határozza meg, kereteit az jelöli ki. A vádelv azt jelenti, hogy a bíróság csak a megvádolt személyek felelőssége tárgyában dönthet (e körben viszont döntenie is kell), s csak a vád tárgyává tett tényeket ítélheti meg. A bíróságnak tehát - az általa lefolytatott bizonyítás eredményétől függetlenül - nincs lehetősége arra, hogy a megvádolt személyen kívül másnak (vagy másnak is) kimondja a bűnösségét, vagy az eljárást olyan tényekre is kiterjessze, amelyeket a vád nem tartalmazott. Ha ilyet észlel az ügyészt kell felhívnia az eredeti vád korrekciójára. Fontos azonban az is, hogy - a bíróságnak valamennyi megvádolt személy és minden vád tárgyává tett cselekmény tekintetében valamilyen döntést hoznia is kell (ki kell merítenie a vádat) és - a vádhoz kötöttség a vád tárgyává tett tények vádtól eltérő minősítésére nem vonatkozik, a bíró a jogi minősítést (a tények keretei között) tehát megváltoztathatja. A vádmonopólium és a törvényes vádösszefüggő fogalmak, azt fejezik ki, hogy bírósági eljárás csak erre feljogosított személy (az ügyész illetve a magánvádló) bírósághoz intézett indítványa alapján indulhat.
A vád formái vád írásbeli szóbeli vádirat vádindítvány feljelentés bíróság elé állítás (ügyész) (pótmv.-ló) (magánvádló) (ügyész- 522. §)
A vádirat szerkezete A vádirat tartalmazza • a) a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait, • b) a vád tárgyává tett cselekmény leírását, • c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítését, • d) az eljárás megindításához szükséges külön törvényi feltétel (magánindítvány, feljelentés, kívánat, mentelmi jog vagy mentesség felfüggesztése, hozzájárulás a büntetőeljárás megindításához) meglétét, • e) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyész hatáskörére, illetőleg illetékességére vonatkozó szabályokra való utalást, • f) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványt, • g) a bejelentett polgári jogi igényt, továbbá az egyéb indítványokat, • h) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges, • i) a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak, • j) a tárgyaláson való bizonyítás felvételének sorrendjére vonatkozó indítványt.
Fővárosi Főügyészség NF. 1111/2012. V Á D I R A T A 2011. szeptember 12.-e óta előzetes letartóztatásban lévő: H. László /: Encsen, 1943 május 35.-én született, anyja: Veszelka Juliska szig. száma 18480315, Budapest, XXIV. kerület Birkózógép u. 8. lakos, büntetlen előéletű./ vádlott a következuő bűncselekményt követte el. [tényállás] A bűncselekmény elkövetését az egyes tényállási elemeket tekintve a következőkkel bizonyítom: [bizonyítandó és bizonyító tények összekapcsolása] E tények alapján H. Lászlót v á d o l o m: 1. rb. a Btk. 166. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés f) pontja szerint minősülő több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével. A vád tárgyává tett cselekmény elbírálására a Be 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a 17. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Az ügyész hatásköre és illetékessége a Be. 30. § (1) bekezdésén alapul. Közlöm, hogy a nyomozás során 72.000 Ft bűnügyi költség keletkezett. A büntetésre a térgyaláson, annak adatai alapján terjesztek elő indítványt. Indítványozom, hogy a Bíróság a tárgyalásra idézze meg: vádlottként: H. Lászlót 1244 Bp. Birkózógép u. 8 védőként: Dr. Fiscalis György kirendelt védőt 1234 Bp. Őrző u. 23. tanúként: szakértőként értesítse: A bizonyítási eljárás sorrendjét illetően a vádiratban leírt sorrendet indítványozom. Budapest, 2012 február 10. fővárosi főügyész
A vádemelés részbeni mellőzése • Az ügyész határozattal mellőzheti a vádemelést az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. Erre a vádiratban utalni kell, és a vádemelés részbeni mellőzését a sértettel közölni kell. • Azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amely miatt az ügyész a vádemelést mellőzte, a bűnügyi költséget az állam viseli. • Az ügyész a határozatban tájékoztatja a sértettet, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti, valamint, hogy annak a cselekménynek a tekintetében, amely miatt a vádemelést részben mellőzte, pótmagánvádnak van helye.
A vádemelés elhalasztása • Az ügyész a vádemelés helyett háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a bűncselekmény súlyára, és a rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető. • Ha a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. • Az ügyész a vádemelést tartás elmulasztásának vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható. • Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. Ez esetben a vádelhalasztás tartama a törvényben meghatározott büntetési tétellel azonos. • A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján nem halasztható el, ha a gyanúsított a) többszörös visszaeső, b) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.
Magatartási szabályok és vádhalasztás 225. § (1) Az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatában elrendelheti a gyanúsított pártfogó felügyeletét, a gyanúsítottat magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. (…) (2) Az ügyész a gyanúsított részére kötelezettségként írhatja elő, hogy • a) részben vagy egészben térítse meg a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt, • b) más módon gondoskodjék a sértettnek adandó jóvátételről, • c) meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen, vagy a köz számára munkát végezzen (a köz javára teljesített jóvátétel), • d) pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt. (3) Az ügyész a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályok és kötelezettségek közül többet is, illetőleg a felsoroltakon kívül más magatartási szabályt is megállapíthat vagy más kötelezettséget is előírhat. 5 éves maximális büntetési tételnél pártfogói felügyelet elrendelése kötelező!
A büntetőjogi mediáció gyökerei *Árpádházi királyaink alatt a kompenzáció, a sértettnek (hozzátartozóinak) nyújtott kárjóvátétel, megváltás. *Mátyás alatt is (perszüntető egyezségnek” számíthatott a kibékülés *Az intézmény még 1723-ban is felbukkan *Utána évszázadokig semmi… (vita az állam büntetőjogi igényének elsődlegességéről)
Jellemző példa Szt. István törvényeiből (2. XXV.) • „Ha valamelyik vitéz szemérmetlenül, valamely leányt, szülei beleegyezése nélkül számára feleségül rabolja, elrendeljük, hogy a leányt a szülőknek adja vissza, ha valami erőszakot követett volna is rajta és a rabló fizessen 10 tinót a rablásért, habár azután meg is békélt a leány szüleivel.”
A megváltás előnyei és hátrányai • Előny a sértetti érdekek fokozott figyelembe vétele • Hátrány: „Erkölcsi hatása igen rossz, veszélyezteti a nemzet morális érzékét, a sérelem pénzzel vagy anyagi dolgokkal elintézhető – még a gyilkosságból is hasznot húz és remél mindenki. Egészen eltűnik a büntetőjog közjogi és utalkodóvá lesz annak magánjogi jellege. Bár kétségtelen, hogy a kompozíció igen praktikus, erkölcsileg azonban a leghitványabb büntetési mód.” (Baranyai Károly, 1928)
Az Európai Unió Tanácsának 2001/220/IB (2001. március 15.) számú kerethatározata a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról • 10. cikk • Közvetítés a büntetőeljárás során • (1) Minden tagállam gondoskodik róla, hogy a büntetőügyekben való közvetítést elősegítse olyan bűncselekmények esetében, amelyeknél ezt megfelelőnek tartja. • (2) Minden tagállam biztosítja, hogy a sértett és az elkövető között az ilyen közvetítés útján elért megállapodást a büntetőeljárásban figyelembe lehessen venni.
Fogalmi tisztázás • Mindenek előtt terminológiai kérdések: diverzió – elterelés – mediáció (közbenjárás) – compositio (kibékülés) – compesatio (beszámítás) • Diverziónak tekinthető minden olyan, a terhelt jogi helyzetét érintő processzuális intézmény, amely a büntető eljárás rendes, általános menetétől való eltérést tesz lehetővé, s a terheltnek az egyébként követendő eljárásból történő (kivételes és/vagy átmeneti) kiemelését jelenti. Az eltérés különféle okokból és formában lehet indokolt, ám mindig csak a törvény felhatalmazása alapján történhet. • Sor kerülhet rá *sértetti érdekeket szem előtt tartva - ekkor alapja pl. a mediáció(közbenjátrás, eredménye a bűncselekmény sértettjével való kiegyezés, compositio), ez leggyakrabban (de nem kizárólag) a kompenzáció (az áldozat sérelmének elkövető általi „kiegyenlítése”, kártalanítása) * elsősorban a terhelt érdekében - ez esetben főleg reszociatív szempontok, az esélynyújtás lehetőségének figyelembe vételével, végül * állami, bűnüldözési érdekek folytán is (ide bizonyos tehermentesítő, illetve egyszerűsítő, gyorsító intézmények sorolhatók). • Fontos, hogy a három esetkör nem feltétlenül zárja ki, erősítheti is egymást. (pl. vádhalasztás + magatartási szabályként előírt kompenzáció). Lényeges továbbá, hogy – a diverziót akár lehetséges következménynek (pl. „viszont-kompenzációnak”), akár kívánatos célnak tekintjük, mindig feltételezi a terhelt együttműködését, jóváhagyását.
Az új Btk. konkrétan érintett bűncselekményi köre (példa) • Élet, testi épség elleni bcs.-ek * emberölés előkészülete, (vitatható) * öngyilkosságban közrem. (1. bek.) * beleegyezés nélküli magzatelhajtás (2.b) * testi sértés (5 évig) * fogl. körében elk. veszély. (5 évig) * segítségnyújtás elmulasztása(vitatható) * gondozási kötelezettség elmulasztása
2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről A büntető ügyekben történő közvetítés részletes jogi szabályai • 2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. (2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között - a terhelt tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. • A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.
Az ügyész (a vádemelési szakaszban) indítványra vagy hivatalból dönt, pozitív döntés esetén az eljárást hat hónapra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja. A bíróság ugyanerről indítványra a tárgy. előkészítése során (266 §. (3) c) vagy az első fokú tárgyaláson (307. §) dönt, pozitív döntés esetén Az eljárás megindulása
A mediátor • I. István korában „a mediátorok kifogástalan előkelő urak voltak, akiknek főhivatása volt a feleket kibékíteni, kiegyeztetni. Közbenjárásuk jól díjaztatott.” • Ma a közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le. Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat.
Jogorvoslat az ügyészi szakban • Akire nézve az ügyész e fejezet szerinti eljárásában hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. Ha az ügyész a panasznak három napon belül nem ad helyt, azt haladéktalanul köteles felterjeszteni a felettes ügyészhez. A felettes ügyész a panaszt a hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el. A felettes ügyész - ha a panaszt alaposnak találja - a határozatot megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, és a határozatot hozó ügyészt új határozat hozatalára utasíthatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A panaszt el kell utasítani akkor is, ha az elkésett vagy nem jogosulttól származik. A panasz elbírálásáról a panaszt tevőt - a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték - értesíteni kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye. • Vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak. • Akinek az ügyész e fejezet szerinti eljárásában tett intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. Ha e törvény az ügyész részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt. Az ügyész intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani. Ha a panaszt az ügyész, illetve a felettes ügyész alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket megteszi.
A pótmagánvádló fellépése Általános feltételek: • 1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszűntette, • 2) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, • 3) a nyomozás adatai alapján közvádas bűncselekményt nem állapít meg, • 4) a vádat elejtette. Különös feltételek: ****- elutasítás, megszüntetés, részbeni mellőzés esetén: • a) pótmagánvádnak helye van (lásd a táblázatot), • b) a jogosult ( a sértett – halála esetén házastárs, élettárs, egyenesági rokon, törvényes képviselő a döntés ellen jogorvoslattal élt, de panaszát elutasították, • c) elutasítástól számított 60 napon belül vádindítványt nyújt be, • d) a jogosult ügyvédi képviselettel rendelkezik (kivéve, ha szakvizsgát tett) , • e) a bíróság a vádindítványt nem utasítja el (mert elkésett, nem jogosult, a vád nem törvényes, nem tartalmazza a kötelező alaki kellékeket). ****- vádelejtés esetén: • a) 15 napon belül a vádelejtésről értesítés – 60 napon belül fellépés • b) vádindítvány benyújtása ( + indokok a vádelejtéssel szemben) • c) a bíróság nem utasítja el.
Pótmagánvádlói fellépés (aláhúzva, amikor lehetséges)
